Összehangolt pénzügyi politika

Az EU-hoz első körben csatlakozni kívánó öt kelet-közép-európai ország (G5) énzügyminiszterének tapasztalatcseréjét rendezték tegnap, immár második alkalommal Budapesten. A találkozón Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia miniszterei vettek részt. A pénzügyminiszterek tájékoztatást adtak országaik aktuális gazdasági helyzetéről és rövid távú kilátásairól. Napirenden szerepeltek ezenkívül az EU-csatlakozás aktuális kérdései, emellett kitértek a megbeszélésen országaik adórendszerei fejlesztésének főbb irányaira és az adóharmonizációra.A találkozón a miniszterek megállapították: az országok gazdasági helyzete jó, de a szigorú pénzügyi politikát mindenkinek folytatnia kell, továbbcsökkenő infláció szükséges, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban tartása mellett. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon figyelmet kell fordítani a makrogazdasági alapokra, a gazdasági növekedésre, a versenyképességre és a munkahelyteremtésre. Az öt tagjelölt országban az államháztartási reform a tartós és egyenletes növekedés kulcsa, ezért ennek és az uniós csatlakozási feladatok sikeresebb végrehajtásának céljából munkacsoportokat hoznak létre. Megállapodás született arról is, hogy a G5 országainak évente legalább kétszer egyeztetniük kell egymással. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Pavel Mertlík cseh pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes elmondta: idén 2,2 százalékos inflációra számít, ami szerinte 2000-re várhatóan négyszázalékosra nő. Az ország helyzetét figyelembe véve négy-öt évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az uniós követelményszintet teljesíteni tudja. Észtországban az infláció idén 3,7 százalékos, jövőre is négy százalék alatt marad – közölte Siim Kallas pénzügyminiszter. Az államadósság négy százalékát teszi ki a GDP-nek, és 3,8 százalékos a költségvetési deficit. Észtország pénzügyi helyzete megfelel az uniós elvárásoknak, a csatlakozásnak inkább belpolitikai akadályai vannak. Lengyelországban idén 11,7 százalékos lesz az átlagos, éves infláció, a kormány jövőre hat százaléknál alacsonyabb rátára számít. Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes szerint három-négy év kell az infláció teljes leszorításához, a költségvetési deficit viszont már jövőre is két százalék alatt lesz. Járai Zsigmond szerint tartható a jövő évre tervezett hat-hét százalékos, és az idei évre előrejelzett egy számjegyű infláció. A költségvetési deficit sem lesz nagyobb a tervezett négy százaléknál. A pénzügyminiszter szerint Magyarország a jövő évtized közepén, 2-3 évvel az EU-csatlakozás után lehet tagja a monetáris uniónak. A részt vevő miniszterek leszögezték: próbálják befolyásolni az uniót, hogy a csatlakozási kör bővítése ne okozzon hátrányt a már tárgyaló országoknak. A csatlakozásunk legfőbb kritériuma a versenyképes, stabil gazdaság, aminek része a mikrogazdaság és az intézményi háttér is, bár ez utóbbiakról a mostani megbeszélésen nem volt szó.