Következő mérkőzések
Skócia
21:002024. június 23.
Magyarország
Svájc
21:002024. június 23.
Németország

Akinek vaj van a fején...

Niemetz Ágnes (New York)
1999. 11. 03. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának vezetői október végén néhány napig New Yorkban tartózkodtak. Szent-Iványi István (SZDSZ), Molnár Gyula (MSZP) és Surján László (Fidesz) többek között sajtótájékoztatót tartottak a magyar konzulátuson és előadást a New York-i Magyar Házban. A kíséretükkel tartott Varga László (MKDSZ) is. Az itt élő magyarok többsége az Európai Unióval folytatott tárgyalásokra és a magyar társadalmon belül zajló folyamatokra volt kíváncsi. Surján Lászlóval (képünkön) ötvenhat égető aktualitásáról beszéltünk.– 1984-ben, nem sokkal azután, hogy megérkeztem az Egyesült Államokba, a New York-i Püski könyvesboltban rámeredtem az egyik polcra; tömve volt „valódi” ötvenhatos könyvekkel. Akkor kezdődött nálam egy felismerési folyamat, ami a mai napig nem zárult le megnyugtatóan; hogy én ezt miért nem tudom? – A tudatos terrorhullám során az értelmiség mozgató embereit bebörtönözték, közülük és a forradalomban részt vevő munkásemberek közül sokakat kivégeztek. Kétszázezren elhagyták az országot. A megtorlás csendben ment. A családok elhallgattak. Fölnőtt a gyerek, ment iskolába, sok szülő az ismereteket nem adta át. Félt, hogy a gyerek elszólja magát. Ha a nemzedékeket átívelő tudás és tapasztalat megszűnik, akkor valami meghal. – A gépezet lényege éppen az volt, hogy ötvenhat örökségét, bármi áron is, kitörölje az agyakból. Ugyanis ha ezt nem teszi, a hatalomhoz való jogosulatlanságára azonnal fény derül. – Megmozdul az egész világ, ha az emberiség ellen elkövetett bűnökről beszélünk. De talán nem definiáltuk eléggé, hogy mi az emberiség elleni bűn fogalma. A népirtás bűn. És a szabad gondolatok kiirtása? Ötvenhat ma is vízválasztó, nem lehet egyszerűen lerázni, mint kutya a vizet. Az MSZP vállalja a jogfolytonosságot a szocialista munkáspárttal, birtokolja, ingyen használja azokat a pártirodákat és helyiségeket, amiket magával hozott. Vérlázító módon kijelenti, hogy ő vállalja ötvenhat örökségét. Meg kell tőle kérdezni, hogy október 23-a vagy november 4-e örökségét? Deklarálni kell azt is, hogy „a politikai életemet egy olyan pártban éltem, amelyiknek a vezetője behívta az oroszokat”. Aki a saját politikai nézeteinek az érvényesítésére idegen katonák erejére támaszkodik, az hazaáruló. Ezt lehet szebb szavakkal mondani, de sokkal inkább azt kellene mondani: hibáztunk. Így meg lehetne bocsátani – ha az érintettek nem a felszínes kijelentések szintjén, hanem ténylegesen megtennék azt, amire Jelcin is képes volt, és megkövetnék a magyar nemzetet ötvenhat vérbefojtásáért. Így talán nem lenne rossz a lelkiismeretük. Ugyanis kórosan túlérzékenyek, ami lélektani probléma. Erre utal az a heves reakció, amelyet Kövér László egyik parlamenti hozzászólása váltott ki az MSZP elnökségéből. A miniszter úr az előző kormánykoalícióra utalva az ötvenhatos forradalom eltiprásában résztvevőket hazaárulókként említette. Az MSZP elnökségi szinten foglalkozott ezzel, hogy Kövérnek le kell mondania; nyilatkozatokat adtak ki... Mindezt nem tették volna, ha Kövér nem mondott volna igazat. Ugyanis szavai cáfolatlanul maradtak. Nem csoda: megcáfolhatatlanok. – Mit lehet ezekkel az emberekkel csinálni? Sokan vannak. – Nem újabb börtönökre és koncentrációs táborokra van szükség. Azonban azok, akik ezekben a folyamatokban részt vettek, vonuljanak el a magánéletbe. Meg kell fogalmazni, hogy erkölcsileg nincs helyük a közéletben. De hát arra szoktak hivatkozni, hogy megválasztottuk őket. Horn Gyula miniszterelnök is azt mondta. Azonban tudni kell, hogy egyéni körzetben őt soha senki nemválasztotta meg. Mindig pártlistán jutott be a képviselőségbe. Én nem akarok senkivel vitatkozni: egyszerűen csak akinek vaj van a fején, ne menjen a napra. Tehát a helyzet bonyolult: van egy csoport, aki igenli a forradalmat, és mélységesen megveti az eltiprását. A másik csoport az eltiprás résztvevője vagy örököse volt. A harmadik legnagyobb, akiket ez az egész nem érdekel; mert nem értik, ellentétes véleményeket hallottak, vagy egyszerűen azt mondják, ők 1960-ban születtek. Velük meg kell ismertetni a tényeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.