Az aranyember

1996 óta gyanúsítja a rendőrség a Magyar Nemzeti Bank aranykészletéhez kapcsolódó csempészettel Kovács Mihály volt bankárt, Fenyő János és Kunos Péter egykori üzlettársát, a mai napig nem született azonban még elsőfokú ítélet sem. Hogy mindehhez köze volt-e Surányi jegybankelnöknek, arra a tegnap Dávid Ibolya igazságügy-miniszter „sürgetésére” újra kezdődött büntetőper deríthet fényt.Az aranyember Kovács Mihály múltját jótékony homály fedi. Egyes információk szerint Kovács még a háború környékén emigrált, kezdeti üzleti vállakozásainak egyike káposztasavanyítás volt Ausztráliában. A következő állomás Anglia volt, ahol mint ékszerész tevékenykedett. Abban az időben vált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfelévé, amikor Fekete János volt az MNB devizaügyekért felelős elnökhelyettese. Kovács, még mint londoni ékszerész, vezető tisztségviselők gyerekeit taníttatta a szigetországban, többek között Grósz Károly fiát. Kovács Mihály a rendszerváltáskor tért haza Magyarországra, ahol megszerezte az Agrobank részvényeinek többségét, amelyek akkor rendkívül nyomott áron voltak megvásárolhatók. A Németh-kormány utolsó hónapjaiban az akkor már a Miniszterelnöki Hivatal titkárságának vezetőjeként dolgozó Kunos Péter került az Agrobank vezérigazgatói székébe. A MAG úgy tudja: az Agrobank likviditásából nyújtott hiteleket Kovácsnak, aki ezáltal megvásárolhatta a bank részvényeit. Kunost az Agrobank összeomlásának okán tavaly jogerősen 2 év börtönbüntetésre ítélték, melynek letöltését megkezdte. Kovács ezt az ügyet végül megúszta – másfél évet kapott felfüggesztve. A tavaly meggyilkolt médiacézár, Fenyő János is Kovács Mihály üzleti partnerei közé tartozott: Kovács az Intervideo Kft. elnök-vezérigazgatójaként alkalmazta a későbbi „császárt”. Az Intervideót mellesleg – Kovács három aranykereskedelmi cégén kívül – öt állami vállalat hozta létre, s e cégcsoport tagja volt a Fenyő jövendőbeli felesége által alapított Vico Forgalmazó és Kiadó Kft., a VICO-birodalom első építőköve is. Az Intervideo rendelkezett a Warner Bros-filmek forgalmazási jogával, lejártakor azonban tönkrement, a VICO pedig, mint az később közismertté vált, nem pepecselt holmi jogdíjfizetéssel. 1996 májusában a rendőrség, függetlenül az Agrobank-ügytől, újólag őrizetbe vette Kovács Mihályt. A vád ellene: üzletszerűen, jelentős értékű vámárura elkövetett csempészet, adócsalás és devizagazdálkodás megsértése volt. Kovács nem ismerte el a vádak megalapozottságát, majd hamarosan szabadlábra helyezték. Az ügy előzménye, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1989 és 1994 között aranyfedezetének zömét, csaknem 90 százalékát, (57 tonnát a 65-ből) eladta, illetve kikölcsönözte és külföldön finomíttatta – egyebek közt Kovács Mihály IBB Kft.-jén keresztül. A döntést az MNB elnöke, Surányi György hozta meg. Önmagában közgazdasági vita, nem pedig büntetőeljárás tárgya, hogy egy ország nemzeti valutáját aranyfedezet biztosítsa-e vagy sem, hogy az aranykészlet kiárusítása nemzeti érdeket sért-e vagy sem. A rendőrség gyanúja szerint azonban az országhatáron ténylegesen több arany áramlott be Kovács cégén keresztül, mint amennyi a vámáru-nyilatkozatban szerepelt, illetve finomítás címén kiment. Lentner Csaba, a MIÉP országgyűlési képviselője e hét keddjén kérdést intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz azt tudakolva, miért húzódik négy éve az aranyügy, s folyik-e büntetőeljárás ennek kapcsán Surányi György jegybankelnök ellen, mivel jóváhagyása nélkül nem kerülhetett volna sor a nemesfémkészlet eladására. A kormányfő válaszában egyetértett az eljárás lassúságát kifogásoló véleménynyel, s említést tett arról: Surányit tanúként hallgatták ki Kovács ügyében. Surányi, akinek bankelnöki karrierje nagyjából Kovács Mihály felbukkanásának idején kezdődött, korábban a tervhivatal államtitkára volt, míg ezzel egyidőben Kunos Péter a pénzügyminisztériumnál volt hasonló beosztásban. A jegybankelnök az Agrobank-ügyben elítélt Kunos Péterhez fűződő késői kötődésére 1996 júniusában derült fény, amikor is Kunos Péter és Surányi György lehallgatott telefonbeszélgetésének tartalmát közölte több napilap. A vélhetőleg valamelyik nemzetbiztonsági szolgálat által rögzített párbeszéd szerint Surányi jó tanácsokat osztogatott szorult helyzetű, perbe fogott kollégájának azzal kapcsolatban, hogyan viselkedjen a nyilvánosság előtt. Surányi MNB-s karrierje nem kis mértékben kötődik Grósz Károlyhoz, aki abban az időben a Minisztertanács elnöke volt. Ő nevezte ki ugyanis Bartha Ferencet, az MNB akkori elnökét. Bartha Ferenc és Kemenes Ernő, a tervhivatal elnöke a rendszerváltást megelőző években szorosan együtt dolgozott. A jelenlegi MNB első embere, az akkori ígéretes tehetség, Surányi György Kemenes beosztottja volt. A Grósz- és a Németh-kormányok nómenklatúrájában elfoglalt helyük miatti közös kötődések ellenére arról nincsenek információk, hogy a Demokratikus Chartát – amely 1991-ben egy politikai platformra hozta az SZDSZ-t és az MSZP-t – aláíró Surányi György Kovács Mihállyal is hasonlóan kitűnő kapcsolatokat ápolt volna, mint Kunos Péterrel, és hogy ellátta-e az aranyembert is jó tanácsaival a most kifogásolt tranzakció, illetve a büntetőeljárás során. Nem tudni, hogy a tegnap folytatódó per milyen végeredményt hoz és mikor, mindenesetre feltűnő: éppen akkor döntöttek az eljárás felújítása mellett, amikor Dávid Ibolya igazságügy-miniszter levélben fordult az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz, felhíva a figyelmet Justitia gépezetének bizonyos ügyekben tapasztalható indokolatalan akadozására.