Az aranyember

Molnár Balázs226Dombrádi Krisztián
1999. 11. 10. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

1996 óta gyanúsítja a rendőrség a Magyar Nemzeti Bank aranykészletéhez kapcsolódó csempészettel Kovács Mihály volt bankárt, Fenyő János és Kunos Péter egykori üzlettársát, a mai napig nem született azonban még elsőfokú ítélet sem. Hogy mindehhez köze volt-e Surányi jegybankelnöknek, arra a tegnap Dávid Ibolya igazságügy-miniszter „sürgetésére” újra kezdődött büntetőper deríthet fényt.Az aranyember Kovács Mihály múltját jótékony homály fedi. Egyes információk szerint Kovács még a háború környékén emigrált, kezdeti üzleti vállakozásainak egyike káposztasavanyítás volt Ausztráliában. A következő állomás Anglia volt, ahol mint ékszerész tevékenykedett. Abban az időben vált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfelévé, amikor Fekete János volt az MNB devizaügyekért felelős elnökhelyettese. Kovács, még mint londoni ékszerész, vezető tisztségviselők gyerekeit taníttatta a szigetországban, többek között Grósz Károly fiát. Kovács Mihály a rendszerváltáskor tért haza Magyarországra, ahol megszerezte az Agrobank részvényeinek többségét, amelyek akkor rendkívül nyomott áron voltak megvásárolhatók. A Németh-kormány utolsó hónapjaiban az akkor már a Miniszterelnöki Hivatal titkárságának vezetőjeként dolgozó Kunos Péter került az Agrobank vezérigazgatói székébe. A MAG úgy tudja: az Agrobank likviditásából nyújtott hiteleket Kovácsnak, aki ezáltal megvásárolhatta a bank részvényeit. Kunost az Agrobank összeomlásának okán tavaly jogerősen 2 év börtönbüntetésre ítélték, melynek letöltését megkezdte. Kovács ezt az ügyet végül megúszta – másfél évet kapott felfüggesztve. A tavaly meggyilkolt médiacézár, Fenyő János is Kovács Mihály üzleti partnerei közé tartozott: Kovács az Intervideo Kft. elnök-vezérigazgatójaként alkalmazta a későbbi „császárt”. Az Intervideót mellesleg – Kovács három aranykereskedelmi cégén kívül – öt állami vállalat hozta létre, s e cégcsoport tagja volt a Fenyő jövendőbeli felesége által alapított Vico Forgalmazó és Kiadó Kft., a VICO-birodalom első építőköve is. Az Intervideo rendelkezett a Warner Bros-filmek forgalmazási jogával, lejártakor azonban tönkrement, a VICO pedig, mint az később közismertté vált, nem pepecselt holmi jogdíjfizetéssel. 1996 májusában a rendőrség, függetlenül az Agrobank-ügytől, újólag őrizetbe vette Kovács Mihályt. A vád ellene: üzletszerűen, jelentős értékű vámárura elkövetett csempészet, adócsalás és devizagazdálkodás megsértése volt. Kovács nem ismerte el a vádak megalapozottságát, majd hamarosan szabadlábra helyezték. Az ügy előzménye, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1989 és 1994 között aranyfedezetének zömét, csaknem 90 százalékát, (57 tonnát a 65-ből) eladta, illetve kikölcsönözte és külföldön finomíttatta – egyebek közt Kovács Mihály IBB Kft.-jén keresztül. A döntést az MNB elnöke, Surányi György hozta meg. Önmagában közgazdasági vita, nem pedig büntetőeljárás tárgya, hogy egy ország nemzeti valutáját aranyfedezet biztosítsa-e vagy sem, hogy az aranykészlet kiárusítása nemzeti érdeket sért-e vagy sem. A rendőrség gyanúja szerint azonban az országhatáron ténylegesen több arany áramlott be Kovács cégén keresztül, mint amennyi a vámáru-nyilatkozatban szerepelt, illetve finomítás címén kiment. Lentner Csaba, a MIÉP országgyűlési képviselője e hét keddjén kérdést intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz azt tudakolva, miért húzódik négy éve az aranyügy, s folyik-e büntetőeljárás ennek kapcsán Surányi György jegybankelnök ellen, mivel jóváhagyása nélkül nem kerülhetett volna sor a nemesfémkészlet eladására. A kormányfő válaszában egyetértett az eljárás lassúságát kifogásoló véleménynyel, s említést tett arról: Surányit tanúként hallgatták ki Kovács ügyében. Surányi, akinek bankelnöki karrierje nagyjából Kovács Mihály felbukkanásának idején kezdődött, korábban a tervhivatal államtitkára volt, míg ezzel egyidőben Kunos Péter a pénzügyminisztériumnál volt hasonló beosztásban. A jegybankelnök az Agrobank-ügyben elítélt Kunos Péterhez fűződő késői kötődésére 1996 júniusában derült fény, amikor is Kunos Péter és Surányi György lehallgatott telefonbeszélgetésének tartalmát közölte több napilap. A vélhetőleg valamelyik nemzetbiztonsági szolgálat által rögzített párbeszéd szerint Surányi jó tanácsokat osztogatott szorult helyzetű, perbe fogott kollégájának azzal kapcsolatban, hogyan viselkedjen a nyilvánosság előtt. Surányi MNB-s karrierje nem kis mértékben kötődik Grósz Károlyhoz, aki abban az időben a Minisztertanács elnöke volt. Ő nevezte ki ugyanis Bartha Ferencet, az MNB akkori elnökét. Bartha Ferenc és Kemenes Ernő, a tervhivatal elnöke a rendszerváltást megelőző években szorosan együtt dolgozott. A jelenlegi MNB első embere, az akkori ígéretes tehetség, Surányi György Kemenes beosztottja volt. A Grósz- és a Németh-kormányok nómenklatúrájában elfoglalt helyük miatti közös kötődések ellenére arról nincsenek információk, hogy a Demokratikus Chartát – amely 1991-ben egy politikai platformra hozta az SZDSZ-t és az MSZP-t – aláíró Surányi György Kovács Mihállyal is hasonlóan kitűnő kapcsolatokat ápolt volna, mint Kunos Péterrel, és hogy ellátta-e az aranyembert is jó tanácsaival a most kifogásolt tranzakció, illetve a büntetőeljárás során. Nem tudni, hogy a tegnap folytatódó per milyen végeredményt hoz és mikor, mindenesetre feltűnő: éppen akkor döntöttek az eljárás felújítása mellett, amikor Dávid Ibolya igazságügy-miniszter levélben fordult az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz, felhíva a figyelmet Justitia gépezetének bizonyos ügyekben tapasztalható indokolatalan akadozására.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.