A(z egyedül)lét elviselhetetlen könnyűsége

Tóth Botond
1999. 11. 28. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Felcsillant a prédára éhes ügyvédek szeme, amikor néhány kaliforniai kollégájuk a helyi legfelsőbb bíróságon úgynevezett gyűjtőpert indított a Microsoft ellen. A felperesek szerint a számítástechnikai óriásvállalat (amelynek neve szó szerinti fordításban: „kicsi-puha”) monopolhelyzetével visszaélve túl magas áron adta el a felhasználóknak termékeit: az ismert (hírhedt?) Windows 95 és Windows 98 operációs rendszereket. A gyűjtőper után országszerte hasonló eljárásokra számíthat a cég, ami akár több milliárd dolláros kártérítésekkel is végződhet.A nagy cégek ellen indított kártérítési perek szakértői tehát dörzsölhetik a tenyerüket: újabb jó üzlet van kilátásban. A Washington Post a híres-hírhedt cincinnati Stanley Chesleyt idézi, aki ügyvédként dohány- és fegyvergyártókat szorongatott meg termékeik ártalmasságára hivatkozva: „Emberek milliói vásároltak Windowst, és ha a vállalat túlszámlázott a fogyasztók felé, felelősségre kell vonni” – hangzik dörgedelmes nyilatkozata. A kaliforniai események újra napirendre tűzték a helyi sajtóban a Microsofttal szembeni monopóliumellenes eljárás témáját, amely a hónap elején kapott nagyobb visszhangot, amikor egy szövetségi bíróság ténymegállapításában súlyos bírálatokat fogalmazott meg a Microsofttal kapcsolatban. Időközben – a peren kívüli megegyezésért – közvetítőt is kinevezett az említett bíróság, egy chicagói fellebbviteli bíróság vezetőjét. Érdekes ebben, hogy a chicagói Richard A. Posner a konzervatív chicagói iskola egyik alapítója. E jogi-közgazdasági szellemi irányzat követői többnyire hatástalannak tartják a vállalkozások állami szabályozását – így a monopóliumellenes szabályokat is. (A hazai közéletben furcsa módon a pénzügyi szféra vezetőinek jelentős része e gazdasági iskola követőjeként tűnik fel – legalábbis rájuk hivatkozik). Ez a fejlemény mégsem bizonyos, hogy kedvező a Microsoft számára, Posner ugyanis köztudomásúlag nehezen tűri a monopóliumellenes törvények nyílt megsértését. Az elmarasztaló ténymegállapítást tevő bíróság többek között felrótta a Microsoftnak, hogy piaci erejét felhasználva szorította vissza az ígéretes versenytársakat és hátráltatta az innovációs folyamatot. Ugyanakkor (még) nem mondta ki egyértelműen, hogy a cég megsértette volna a trösztellenes törvényt. Mindezzel csak egy újabb fejezete nyílt meg az amerikai igazságügy-minisztérium és az óriáscég között kilenc éve zajló jogi vitáknak. A kormány már számos esetben indított vizsgálatot a cég üzleti gyakorlatával vagy felvásárlásaival kapcsolatban (lásd az időrendi összefoglalót), amelyek számos esetben különösebb eredmény nélkül zárultak. A per során azonban a kormány és a Microsoft képviselői is annyira beásták magukat lövészárkaikba, hogy a bíróságnak kellett állást foglalnia, annak ellenére, hogy a bírók inkább a peren kívüli egyezséget szorgalmazták. Ha most sem egyeznek meg, bizony ítélet születik az ügyben. Könnyen lehet viszont, hogy az inkább nehézkes jogi procedúra vége előtt magától is megszűnik a Microsoft piaci monopóliuma. Legalábbis ennek lehetőségét vetíti előre a szabad (és nyílt forráskódú) szoftverek zászlóshajója, a Linux operációs rendszer előretörése. A jövőjüket a Linuxra alapozó vállalatok egymás után debütálnak az amerikai tőzsdéken – nagy sikerrel. A Red Hat linuxos cég sikerét (tőzsdére menetele után a 12 dolláros ajánlati árról mára több mint 213 dollárra emelkedtek részvényárai) sok más Linux-vállalkozás is megirigyelte: egyre több cég lép ki a nyílt tőkepiacra, és még több tervezi tőzsdéremenetelét. A nyílt szoftverfejlesztés hívei érdekes módon nem fogadták kitörő örömmel a Microsoftot elmarasztaló állásfoglalást. Eric Raymond, a szabad szoftveres tábor egyik vezéregyénisége alapjaiban nem ért egyet a monopóliumellenes állami intézkedésekkel, ő a piac erejében hisz. Nem ért egyet az elmarasztaló állásfoglalást hozó Jackson bíróval, aki elutasította a Microsoft képviselőinek érvelését, hogy a Linux előretörése igazolja: a Microsoft nem monopólium. Ahogy a RedHerring internetes lap Raymondot idézi: „Ha a Microsoft nem érdemelte volna ki mindezt, azt mondanám, a ténymegállapítás brutális volt.” Viszont „szerintem (Jackson bíró) alábecsüli a Linux által támasztott piaci fenyegetést.” Az igazi front tehát nem jogi téren van a Microsoft elleni küzdelemben, hanem a piacon. A Sun, az IBM és az Oracle „fővédnökségével” terjedő Java programozási nyelv függetlenítheti a programozókat a jelenleg nyomasztó fölényben lévő Windows operációs rendszerektől; az – igaz, már nem önálló – Netscape böngészőjével kemény versenyre késztette a Microsoftot, a szabad forráskódú szoftverek és a Linux térnyerése pedig a vállalatóriás „szívét” vette célba: egyre „dizájnosabb” (=egyre lassúbb) és gyakran összeomló operációs rendszereit. A szoftveróriásnak két nagy versenyelőnye maradt: a „felhasználóbarátság” (ami viszont nem mindig jelent könnyű kezelhetőséget) és a széles körű elterjedtség, amivel a cég a szoftverfejlesztés vagy akár az oktatás terén önfenntartó szabványokat állított fel. A harmadik versenyelőny, a viszonylag alacsony ár tulajdonképpen megszűnt, mivel a szabad szoftverek gyakorlatilag ingyenesek. A szintén fontos biztonságos működés és adatvédelem terén pedig tényleg nagyon „kicsi” és „puha” a Microsoft.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.