Az ellenségeskedés csapdájában

1999. 11. 02. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az oslói békekonferencia második munkanapján, tegnap Bill Clinton amerikai elnök, Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, Jasszer Arafat palesztin vezető, Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő megkezdte tárgyalásait, többek között Martti Ahtisaarival, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Finnország elnökével. Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin elnök hétfőn este 23 óra után kezdte meg Oslóban a közel-keleti békefolyamat ügyének megvitatását. Barak kihívta a palesztin fél haragját – írta az AFP –, mivel a tárgyalásokból kirekesztendő kérdések közé sorolta Jeruzsálem jogállását s a ciszjordániai és gázai zsidó telepek sorsát. Arafat Clintonnal tárgyalva újfent megerősítette, hogy Jeruzsálemet tekinti a jövőbeli palesztin állam fővárosának, és jelezte, hogy kész részt venni újabb csúcstalálkozón, ha az megoldásra ad reményt. A két közel-keleti államférfival folytatott megbeszélései után Clinton kijelentette: még korai lenne a Camp Davidben lezajlotthoz hasonló csúcstalálkozóról beszélni. Egy magas rangú amerikai illetékes szerint a siker alapjainak lerakásához jelenleg a legfontosabb feladat a palesztin területek végső jogállásáról folytatandó tárgyalások szervezeti kereteinek megteremtése. Bill Clinton kijelentette, hogy Izrael és arab szomszédai „véget nem érő, céltalan konfliktus foglyai maradnak, ha most nem ragadják meg a békekötés lehetőségét”. Ha nem kötnek békét, Izrael az örökös ellenségeskedések túsza marad – mondta továbbá Clinton azon az ünnepségen, amelyet Jichák Rabin néhai izraeli kormányfő emlékére rendeztek a norvég fővárosban. A Reuters jelentése szerint a megemlékezésen több száz magas rangú vendég vett részt. Putyin a találkozón üzenetet vitt Clintonnak Borisz Jelcin orosz elnöktől, aki „rendkívül veszélyesnek” minősíti, ha az Egyesült Államok kiépíti rakétavédelmi rendszerét. Ebben az esetben összeomlik a ballisztikus rakéták elhárításáról szóló 1972-es ABM szerződés, és ennek rendkívül veszélyes következményei lesznek az egész fegyverzetellenőrzési folyamatra nézve – szól az orosz államfő üzenete.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.