A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

Az ulsteri rendezés buktatói

Jotischky László (London)
1999. 11. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az UUP, David Trimble ulsteri unionista pártja elutasította a Sinn Fein legújabb rendezési javaslatát, s ezzel ismét kátyúba rekedtek az északír tartomány jövőjének rendezését célzó belfasti tárgyalások. Lényegében az történt, hogy szerdán az UUP parlamenti frakciója nem volt hajlandó ajánlásával a párt központi végrehajtó szerve, a tanács elé terjeszteni a Sinn Fein javaslatát. Bizalmas értesülés szerint a frakció tagjai csekély többséggel a javaslat továbbítása mellett voltak ugyan, de miután John Taylor, a párt helyettes vezetője ellenezte, Trimble úgy döntött, hogy inkább elvetettnek tekinti a javaslatot, semmint hogy veszedelmesen megossza pártját. Mint már oly sokszor, megint az unionista fél utasította el a Sinn Fein látszólagos közeledését, de az elutasítás oka megint a köztársasági mozgalom magatartásában rejlik. David Trimble egész politikai múltja tanúskodik kompromisszumra hajlása, józansága és mértéktartása mellett. Az unionisták azonban – még Trimble saját pártját is beleértve – korántsem osztják ezt a józan mértékletességet. Trimble tudja, hogy ha sokáig feszíti a húrt, minden befolyását elveszti a protestáns unionista közösségben, sőt esetleg még saját pártjának vezetése is kicsúszhat a kezéből. Amint a londoni Times tegnapi vezércik-kében rámutat, az unionisták nem a kákán keresnek csomót, nem holmi alkotmányjogi finomságon akadnak fenn és juttatják holtpontra a tárgyalásokat. George Mitchell, az amerikai békéltető és Peter Mandelson, a brit kormány új északír minisztere minden fáradozása ellenére. A központi kérdés most is, mint eddig mindig, az IRA lefegyverkezése. Ez az az ütközőpont, amelyen egyik fél sem engedhet, mert vezetői joggal úgy érzik, hogy ebben a kérdésben követőik nem tűrnek kompromisszumot. Az unionisták sok engedményt tettek. Elfogadták az Ír Köztársaság állandó, alkotmányba foglalt szerepét Ulster ügyeinek intézésében. Elfogadták a hatalommegosztás elvét az északír tartományban kisebbségben levő katolikus köztársaságiakkal. Elfogadták, hogy a brit kormány százával bocsátja szabadon a szabályszerűen bűnösnek talált és elítélt terroristákat. Mindez összegezve saját erőhelyzetüknek, a számukra kedvező status quónak a feladását jelenti a békés rendezés érdekében. Felfogásuk szerint azonban ha az IRA politikai szárnya, a Sinn Fein úgy osztozik a hatalmon, hogy nem mond le mind elvben, mind gyakorlatban a fegyveres erőszakról mint politikai akarata keresztülvitelének lehetséges eszközéről, ha nem fegyverkezik le, akkor örökösen zsarolhatja azokat, akik osztoznak velük a hatalomban. Gerry Adam és Martin MacGuinness, a Sinn Fein két fő tárgyalója ezzel szemben tudja, hogy az IRA terroristáinak jelentős kisebbsége minden egyezményt ellenez, és általában rosszallja, hogy a Sinn Fein egyáltalán egyezkedik az unionistákkal, ami lemondást jelent a végcélról: az egész ír sziget egyesítéséről, az Ír Köztársaság kebelében. Azzal is tisztában vannak, hogy fegyveres erőszak nélkül sosem jutottak volna el a tárgyalóasztal mellé, s hogy a birtokon belül levő unionisták és a brit kormány szempontjából addig, amíg tart a fegyvernyugvás, igazában nem sürgős a végleges rendezés. Számukra a Kalasnyikov és a pokolgép olyan eszköz, mint az ostor a kocsis kezében. Valószínű, hogy Tony Blairnek és Peter Mandelsonnak kell módot találni az unionisták aggályainak eloszlatására és ellenállásuk semlegesítésére, mert az IRA nem adja ki kezéből a fegyvereket, amíg formálisan a politikai hatalom részévé nem válik. A kérdés csak az, hogy ha ez bekövetkezik, nem fogja-e fegyvereinek birtokában erőltetni az azonnali egyesítést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.