A német kancellár hathatós közbenjárásának köszönhetően egyelőre megmenekült a fizetésképtelenségtől az ország második legnagyobb építőipari konszernje. A vállalat tegnap visszavonta csődvédelmi kérését a bíróságról. „Cégünk működési alapjai jók, az üzletmenet jó, kilátásaink kiválóak. A problémák túl későn fölfedezett régi adósságokból fakadtak”– mondta a Holzmann elnöke, Heinrich Binder tegnapi tévényilatkozatában. Gerhard Schrödernek még szerdán este sikerült rábírnia a Philip Holzmann AG hitelezőit, hogy a cég átdolgozott szanálási terve alapján mégis pénzügyi mentőövet dobjanak a csaknem 3 milliárd márkás veszteséget felhalmozott társaságnak. Az egyezség értelmében a kormány – az állami kézben lévő újjáépítési hitelintézeten (KfW) keresztül – 150 millió márkás hozzájárulással pótolja ki a Holzmann tőkehiányát, és ezen felül kezességet vállal 100 millió márka erejéig. Most meg lehet őrizni a cég mintegy 17 ezer németországi munkahelyét. A Holzmann szállítóinál további 40 ezren dolgoznak. A frankfurti Holzmann-székház előtt egybegyűlt több ezer építőipari munkás üdvrivalgással fogadta a kancellárnak az erkélyről elhangzott bejelentését: „Sikerült!” A Holzmann AG-nak hitelező bankok, amelyek szerdán újabb 200 millió márkás közvetlen hitelre tettek ígéretet, a kancellár szavai szerint elmentek üzemgazdasági és társadalmi felelősségük határáig, amiért köszönet illeti őket. Hírek szerint a hétfői válságülésen a Deutsche Bank – a Holzmann fő hitelezője és nagyságra második részvényese – nagylelkűsége dacára a többi hitelező kukacossága hiúsította meg az egyezséget. Az ARD tévé szerint főként a Commerzbank makacsolta meg magát, talán mert e – nagyságra negyedik – német bank a fő részvényese a HochTief konszernnek, a Holzmann első számú riválisának. A német kormány abból indul ki, hogy az építőipari cégnek nyújtandó állami támogatás nem ütközik EU-normákba. Hans Martin Bury, a kancellári hivatal minisztere ezt azzal indokolta, hogy határidőhöz kötött, egyszeri kezességvállalásról van szó, amely a Holzmann megmentését célozza. Ráadásul összekapcsolódik a cég szerkezeti átalakításával – korábbi hírek szerint ez 4,3 milliárd márkába kerül – és kapacitásainak leépítésével, ami feltétele annak, hogy az Európai Bizottság ne emeljen kifogást a dolog ellen.Hosszas tárgyalásokat követően végül a német kormány úgy döntött, hogy nem hagyja csődbe menni az ország második legnagyobb építőipari cégét, a Holz-mann AG-t. Gerhard Schröder kormánya több okból is érdekelt a német cég túlélésében. Egyrészt összesen majdnem hatvanezer munkavállaló sorsa vált kérdésessé, hiszen a Holzmann-nál tizenhétezren, míg a beszállítóknál negyvenezren dolgoznak, márpedig a Holzmann megszűnésével ezek a munkavállalók az utcára kerültek volna. Ezt nem akarta megkockáztatni a szocdem–zöld kabinet, amelynek az egyik legnehezebb feladata éppen a magas munkanélküliség leküzdése. A német újraegyesítés után ugyanis az egykori NDK területén számos állami nagyvállalatot – a veszteséges és gazdaságtalan működés miatt – szanálni kellett, így hirtelen sokan egyik napról a másikra az utcára kerültek. Ráadásul a többségében középkorú vagy annál is idősebb munkanélküliek számára nincs is nagyon perspektíva, esély az elhelyezkedésre. A Holzmann története persze egészen más jellegű, a cég nagy veszteségeit az okozta, hogy túl sok mindenbe belefogtak, ingatlanokkal spekuláltak, építkezéseket támogattak, házakat adtak el és adtak bérbe. Mindennek azonban nem volt meg a pénzügyi fedezete, a hitelezők pedig egyre türelmetlenebbé váltak. A német kormány közbelépése nélkül egyenes út vezetett volna a csődhöz, amely bizalmatlanságot keltett volna a külföldi hitelezőkben is. Más kérdés, hogy az építőipari cég nem appellálhat tovább a kormány segítségére, hanem át kell alakítani pénzügypolitikájukat, és az sem kizárt, hogy szingapúri részvényesek vásárolják meg a cég egy részét.
origo.hu
„Hasznos h*lyék” lettek Magyar Péterék?
