Behavazott hadjárat

A Kaukázusban beköszöntött a tél, a havazásnak köszönhetően a hegyi utak máris alig járhatók, s alaposan megnehezedtek a légi hadviselés feltételei is az orosz szövetségi csapatok számára a csecsenföldi hadjáratban. Mindez azt jelenti, hogy az orosz katonák még az eddiginél is kisebb mértékben számíthatnak diadalmenetre a „terrorista bandák” felszámolására indított akcióban. Vélhetően komolyabb nehézséget okoz majd Groznij, valamint a második legjelentősebb város, Gudermesz bevétele is, noha moszkvai források már egy héttel ezelőttre jelezték utóbbi elfoglalását. Igaz, korábban arról is diadalittas beszámolók érkeztek már, hogy körbefogták Sámil Bászájevet és környezetét, ám – mint a közelmúlt történetében többször is – a Moszkvában első számú közellenségnek tekintett hadúr számára nem okozott gondot a „felszívódás”. Nem túlzás azt állítani, hogy az igazi kihívásokkal csak most szembesült a szövetségi haderő, amelynek veszteségei a hivatalos propaganda által sugalltnál minden bizonnyal jóval nagyobbak. Az észak-kaukázusi magaslatok között elesett orosz katonák pontos száma mindaddig aligha lesz ismeretes, amíg kizárólag a központ által alaposan megszűrt, és olykor igencsak „rózsaszín” adatok, beszámolók láthatnak napvilágot. Moszkva ugyanis a tényleges háborún kívül propaganda-hadjáratot is folytat, amely Oroszország határain belül egyelőre sikeres. Hiszen meredeken ível felfelé Vlagyimir Putyin „háborús” kormányfő politikai csillaga, ma már egyértelműen megelőz olyan nagyágyúkat is a népszerűségi listán, mint Luzskov moszkvai polgármester és Primakov exminiszterelnök – kettejük tandemjét tartották ez idáig a közelgő parlamenti választások favoritjainak. A határozottságot és keménységet sugárzó Putyin egyelőre imponál az oroszok jó részének, s ha ma tartanák az elnökválasztást, a Kreml által kijelölt Jelcin-utód jó esélyekkel indulhatna. A miniszterelnök sikerét hivatottak eközben erősíteni az olyan szólamok, hogy a Csecsenföldön harcoló, leszerelés előtt álló sorállomány inkább kész „önként és dalolva” a Kaukázusban tölteni a szilvesztert is, csakhogy kivehesse részét a „terroristák” megsemmisítésében... E kampány része a menekültügy kezelése is: miközben a hivatalos orosz források igyekeznek kicsinyíteni e probléma jelentőségét, addig szép lassan „képbe került” Szergej Sojgu, a rendkívüli ügyek minisztériumának népszerű, s hivatalát rekordideje betöltő vezetője, aki egyben a Kreml másik „üdvöskéje” a választási kampányban. A Nyugat persze nem tapsol az orosz előadásnak, s például a menekültválság kezelése, vagy a polgári személyeket ért támadások miatt Oroszország kínos keresztkérdésekre számíthat az EBESZ jövő heti isztambuli csúcsértekezletén. Érdemben mindazonáltal aligha fognak beavatkozni a csecsenek érdekében, hiszen a háttérben sokkalta nagyobb a tét: a karabahi rendezés és a kaszpi kőolajat elszállító csővezeték ügye. Logikusnak tűnhet hát, ha szemet hunynak a csecsen hadjárat felett, miközben a Kaukázus több része – Grúzia, Azerbajdzsán és talán Örményország – fokozatosan leválik az orosz érdekszféráról.