Egy festmény kalandjai

Mától karácsonyig a Szépművészeti Múzeum előcsarnokában ingyenesen megtekinthető Giorgio Vasari A kánai menyegző című alkotása. A páratlanul értékes művet tegnap délután Hámori József kultuszminiszter mutatta be, s jelen volt Albert Galpin, a kanadai nagykövetség ügyvivője is. A mintegy egymillió kanadai dollár értékű festményt több mint 50 év után a napokban adta vissza Kanada hazánknak.A kánai menyegző rejtélyes körülmények között került ki Magyarországról, valamikor a második világháború után. Arról a szakembereknek sincs semmiféle információjuk, hogy ki, mikor és hogyan vitte ki, illetve csempészte ki a képet az országból, hiszen kiviteli engedélynek nyoma sincs. A festményt két másik műalkotással együtt Giorgio Vasari firenzei festő az 1550-es években készítette a perugiai San Pietro bencés kolostor ebédlőjébe. A másik két kép ószövetségi témát dolgoz fel: egy angyal Illést táplálja a pusztában. A másik képen Szent Benedeknek egy bencés társa élelmet visz a szurdokba, ahová visszavonult. A harmadik kép, vagyis a Kánai menyegző már az Újszövetségből való, és Krisztus első csodatételét mutatja be: a menyegzőn a vizet borrá változtatja. A képen Krisztust az asztalnál középen ábrázolták. Mellette anyja, Mária, aki azt mondja a szolgáknak: tegyétek, amit parancsol. Körülöttük az esküvői lakoma résztvevői. A kánai menyegzőt 1815–19 között II. Esterházy Miklós herceg, a nagy műgyűjtő vásárolta Itáliában, azt azonban nem tudni, hogy kitől. Az Esterházy-gyűjteményt, amelynek ez a kép is része volt, a kiegyezés után, 1870-ben a magyar állam megvásárolta, és 1906-ban a Szépművészeti Múzeumba került. A múzeum – több más alkotással együtt – közvetlenül a második világháború előtt kölcsönadta azt a Pénzügyminisztériumnak. Mojzer Miklósnak, a múzeum főigazgatójának nincs információja arról, hogy miért adták kölcsön a képeket. Mint mondta, nem zárható ki, hogy egy ideig reprezentációs célokat szolgáltak. Az alkotások – amelyek közül A kánai menyegző volt a legjelentősebb – a Pénzügyminisztérium trezorjából tűntek el a háború után. Egyes híradások szerint az 1960-as évek elején egy BÁV-üzletben, alig ezer forintos áron vásárolta meg egy magyar állampolgár. Mojzer Miklós véleménye szerint ez téves információ, hiszen semmiféle dokumentum nem támasztja alá. A kép hollétéről a magyar muzeológusok teljesen véletlenül szereztek tudomást: 1964-ben a Pantheon című müncheni folyóirat cikket közölt a Montreali Múzeum új szerzeményeiről. Ebben jelent meg A Kánai menyegző. A Szépművészeti Múzeum azonnal felvette a kapcsolatot a kanadai múzeummal, s ezzel kezdetét vette egy évtizedeken át húzódó viszontagságos tárgyalás a kép visszaadásáról – emlékszik vissza a főigazgató. Az ügy végére most pont került, miután a kanadai kormány visszavásárolta a képet és azt visszaadta a magyar államnak. A visszavásárláshoz a kanadai kormányfő hathatós közbenjárá-sára volt szükség, ugyanis a Montreali Múzeum nem szívesen vált meg az értékes műalkotástól. A végső döntés az utolsó percben, alig negyed órával a kanadai és a magyar kormányfő találkozása előtt született meg.