Egy festmény kalandjai

Blázsovics Lívia
1999. 11. 03. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mától karácsonyig a Szépművészeti Múzeum előcsarnokában ingyenesen megtekinthető Giorgio Vasari A kánai menyegző című alkotása. A páratlanul értékes művet tegnap délután Hámori József kultuszminiszter mutatta be, s jelen volt Albert Galpin, a kanadai nagykövetség ügyvivője is. A mintegy egymillió kanadai dollár értékű festményt több mint 50 év után a napokban adta vissza Kanada hazánknak.A kánai menyegző rejtélyes körülmények között került ki Magyarországról, valamikor a második világháború után. Arról a szakembereknek sincs semmiféle információjuk, hogy ki, mikor és hogyan vitte ki, illetve csempészte ki a képet az országból, hiszen kiviteli engedélynek nyoma sincs. A festményt két másik műalkotással együtt Giorgio Vasari firenzei festő az 1550-es években készítette a perugiai San Pietro bencés kolostor ebédlőjébe. A másik két kép ószövetségi témát dolgoz fel: egy angyal Illést táplálja a pusztában. A másik képen Szent Benedeknek egy bencés társa élelmet visz a szurdokba, ahová visszavonult. A harmadik kép, vagyis a Kánai menyegző már az Újszövetségből való, és Krisztus első csodatételét mutatja be: a menyegzőn a vizet borrá változtatja. A képen Krisztust az asztalnál középen ábrázolták. Mellette anyja, Mária, aki azt mondja a szolgáknak: tegyétek, amit parancsol. Körülöttük az esküvői lakoma résztvevői. A kánai menyegzőt 1815–19 között II. Esterházy Miklós herceg, a nagy műgyűjtő vásárolta Itáliában, azt azonban nem tudni, hogy kitől. Az Esterházy-gyűjteményt, amelynek ez a kép is része volt, a kiegyezés után, 1870-ben a magyar állam megvásárolta, és 1906-ban a Szépművészeti Múzeumba került. A múzeum – több más alkotással együtt – közvetlenül a második világháború előtt kölcsönadta azt a Pénzügyminisztériumnak. Mojzer Miklósnak, a múzeum főigazgatójának nincs információja arról, hogy miért adták kölcsön a képeket. Mint mondta, nem zárható ki, hogy egy ideig reprezentációs célokat szolgáltak. Az alkotások – amelyek közül A kánai menyegző volt a legjelentősebb – a Pénzügyminisztérium trezorjából tűntek el a háború után. Egyes híradások szerint az 1960-as évek elején egy BÁV-üzletben, alig ezer forintos áron vásárolta meg egy magyar állampolgár. Mojzer Miklós véleménye szerint ez téves információ, hiszen semmiféle dokumentum nem támasztja alá. A kép hollétéről a magyar muzeológusok teljesen véletlenül szereztek tudomást: 1964-ben a Pantheon című müncheni folyóirat cikket közölt a Montreali Múzeum új szerzeményeiről. Ebben jelent meg A Kánai menyegző. A Szépművészeti Múzeum azonnal felvette a kapcsolatot a kanadai múzeummal, s ezzel kezdetét vette egy évtizedeken át húzódó viszontagságos tárgyalás a kép visszaadásáról – emlékszik vissza a főigazgató. Az ügy végére most pont került, miután a kanadai kormány visszavásárolta a képet és azt visszaadta a magyar államnak. A visszavásárláshoz a kanadai kormányfő hathatós közbenjárá-sára volt szükség, ugyanis a Montreali Múzeum nem szívesen vált meg az értékes műalkotástól. A végső döntés az utolsó percben, alig negyed órával a kanadai és a magyar kormányfő találkozása előtt született meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.