Filmballadák költője

1999. 11. 30. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nincs könnyű dolga a Duna TV-nek, amikor arra vállalkozik, hogy ízelítőt próbál adni egy életműből, melynek letéteményese operatőrként vagy rendezőként huszonhét dokumentum-, huszonnégy nagyjáték-, hét kisjáték- és négy tévéfilmet készített eddig. December 6-án este tízkor kezdődik a Duna TV-ben Pro patria címmel egy szerkesztett válogatás Sára Sándor filmjeiből. Ez alkalommal egy órán keresztül maga Sára Sándor vall életútjáról és életművéről.Operatőrként is úgynevezett abszolút filmeknél állt a kamera mögött. Olyan alkotásoknál, ahol a látvány képzőművészeti értelemben is kiemelkedő esztétikai minőségeket hordoz. Például a Szindbád című filmnél. Annak, hogy Krúdy Gyula szómágiájának sikerült létrehozni a mozgóképi ekvivalensét, egyaránt tényezője Huszárik Zoltán és Sára Sándor látása. Ranódy László Árvácska című Móricz Zsigmond-adaptációjánál Sára bizonyítja, hogy nem „csak szürrealista” „kameratöltőtollal” képes írni, tisztában van azzal is, mi a költői realizmus. Gaál Istvánnak a Sodrásban, Szabó Istvánnak a többi között a Tűzoltó utca 25.-ben volt alkotótársa. A Tízezer nap, az Ítélet, a Hószakadás, a Nincs idő című filmekben obligát filmes triászként emlegetjük Kósa Ferenc rendezőt, Csoóri Sándor írót és Sára Sándor operatőrt. Pedig még egy szót sem ejtettünk azokról a művekről, ahol rendezőként állt a kamera mögött. A Feldobott kő (1968) igen kemény rendezői bemutatkozás volt, hiszen nemcsak a sztálinizmussal, hanem annak továbbélésével is szembenéz a film. Az opus mottója – „Számon kérik tőled a történelmet, s igazuk lesz. Kérd számon a történelemtől az embert, s igazad lesz” – az egész Sára-életmű emblémája. Csak akkor különülhetünk el a kor bűneitől, ha megőrizzük emberségünket. Sára művészfilmrendezőként makacsul faggatja a múlt és a félmúlt történelmét. A 80 huszár különleges, egyedi teljesítménye a magyar filmművészetnek. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején idegenbe telepített magyar huszárok győzedelmes hazatérését örökíti meg Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében. Sára Sándor egy vesztes huszárcsapat drámájából készít filmet, akiket magyar határ közelében ejt foglyul és tizedel meg a császári hadsereg. Realista dráma romantikus, korhű díszletek között. Domahidy Miklós svájci magyar író regényei nyomán készült a Könyörtelen idők és a Vigyázók című film, amelyekben Sára bizonyítja: szikár, visszafogott látásmódban is nagyot alkot. Üzeni egyben: a magyar történelem egyik nagy tanulsága, hogy a lapítás, az örökös viszszavonulás és önfeladás receptje soha nem vált be.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.