Filmballadák költője

Nincs könnyű dolga a Duna TV-nek, amikor arra vállalkozik, hogy ízelítőt próbál adni egy életműből, melynek letéteményese operatőrként vagy rendezőként huszonhét dokumentum-, huszonnégy nagyjáték-, hét kisjáték- és négy tévéfilmet készített eddig. December 6-án este tízkor kezdődik a Duna TV-ben Pro patria címmel egy szerkesztett válogatás Sára Sándor filmjeiből. Ez alkalommal egy órán keresztül maga Sára Sándor vall életútjáról és életművéről.Operatőrként is úgynevezett abszolút filmeknél állt a kamera mögött. Olyan alkotásoknál, ahol a látvány képzőművészeti értelemben is kiemelkedő esztétikai minőségeket hordoz. Például a Szindbád című filmnél. Annak, hogy Krúdy Gyula szómágiájának sikerült létrehozni a mozgóképi ekvivalensét, egyaránt tényezője Huszárik Zoltán és Sára Sándor látása. Ranódy László Árvácska című Móricz Zsigmond-adaptációjánál Sára bizonyítja, hogy nem „csak szürrealista” „kameratöltőtollal” képes írni, tisztában van azzal is, mi a költői realizmus. Gaál Istvánnak a Sodrásban, Szabó Istvánnak a többi között a Tűzoltó utca 25.-ben volt alkotótársa. A Tízezer nap, az Ítélet, a Hószakadás, a Nincs idő című filmekben obligát filmes triászként emlegetjük Kósa Ferenc rendezőt, Csoóri Sándor írót és Sára Sándor operatőrt. Pedig még egy szót sem ejtettünk azokról a művekről, ahol rendezőként állt a kamera mögött. A Feldobott kő (1968) igen kemény rendezői bemutatkozás volt, hiszen nemcsak a sztálinizmussal, hanem annak továbbélésével is szembenéz a film. Az opus mottója – „Számon kérik tőled a történelmet, s igazuk lesz. Kérd számon a történelemtől az embert, s igazad lesz” – az egész Sára-életmű emblémája. Csak akkor különülhetünk el a kor bűneitől, ha megőrizzük emberségünket. Sára művészfilmrendezőként makacsul faggatja a múlt és a félmúlt történelmét. A 80 huszár különleges, egyedi teljesítménye a magyar filmművészetnek. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején idegenbe telepített magyar huszárok győzedelmes hazatérését örökíti meg Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében. Sára Sándor egy vesztes huszárcsapat drámájából készít filmet, akiket magyar határ közelében ejt foglyul és tizedel meg a császári hadsereg. Realista dráma romantikus, korhű díszletek között. Domahidy Miklós svájci magyar író regényei nyomán készült a Könyörtelen idők és a Vigyázók című film, amelyekben Sára bizonyítja: szikár, visszafogott látásmódban is nagyot alkot. Üzeni egyben: a magyar történelem egyik nagy tanulsága, hogy a lapítás, az örökös viszszavonulás és önfeladás receptje soha nem vált be.