Gyűrűző Real-ügy

Mint arról lapunk korábban tudósított, a Real-kötvények kibocsátói (Reallízing Pénzügyi Kft., Realszerviz Közös Vállalat) 1999. október 20-án a következő tájékoztatást tették közzé: „A Reallízing 96-os és a Reallízing 2000-es kötvények kibocsátói értesítik a kötvénytulajdonosokat, hogy 1999. november 1-jétől a kötvények alapkamatlába 13 százalékra, a prémium nulla százalékra változik.” A törvény azonban lehetőséget ad az érintetteknek arra, hogy írásban nyilatkozzanak arról, elfogadják-e a kamatváltozást, vagy sem. Ha nem fogadják el, akkor kérhetik a kötvények azonnali kifizetését. Erre azonban csak november 20-án éjfélig volt lehetőségük, mivel a törvény a kamatváltozás közzétételétől 30 napot ad a döntésre.Ma már mindenki mindenkit perel, hiszen a befektetők szeretnék visszakapni pénzüket. A kötvényforgalmazó (a volt Realbróker, ma R-99 Kft. f. a.) mindenhol elismeri fizetési kötelezettségét, de azt állítja, hogy nincs pénze. A kibocsátók azonban ezt nem mondhatják, hiszen ott van mögöttük a Pharmafontana- és a Natur-land-tulajdon. A Realszerviz KV és a Reallízing Kft. eddig azzal hárította el a fizetési kezdeményezéseket, hogy arra hivatkozott: a kötvények még nem jártak le, a törvény pedig csak arra kötelezi őket, hogy lejáratkor fizessenek. Ám a helyzet megváltozott, mert ha a kibocsátók megtagadják azon ügyfeleiknek a kötvények visszafizetését, akik írásban nyilatkoztak november 20-ig arról, hogy nem fogadják el az alapkamat és a kamatprémium csökkentését, akkor joguk van kérni a fizetésképtelenség megállapítását. S ha ezt kimondják, akkor törvény szerint meg lehet indítani ellenük is a felszámolási eljárást. A Legfelsőbb Bíróság szeptember 22-én kelt végzése szerint: „Azzal, hogy a kibocsátók a kötvényeseknek – a kibocsátási tájékoztatóban foglaltak ellenére – nem biztosították a kötvény-visszavásárlásokat, valóban szerződést szegtek.” Arról szintén lapunk tudósított elsőként, hogy a Realbank 1998-ban az Agroconto Kft.-nek 450 millió forintos hitelt nyújtott 4000 tonna, közraktárba helyezett hibridkukorica-vetőmag fedezetére. A hitel visszafizetésének határideje 1998. június 8-án lejárt. Czakó András, a Real-bank felfüggesztett vezérigazgatója vitatja, hogy őt terhelné ezért a veszteségért a felelősség. Emiatt egy 16 oldalas beadvánnyal a Fővárosi Főügyészséghez fordult. Azt állítja, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) által kinevezett vezetés a felelős. Az árut többszöri próbálkozás ellenére sem tudta a tulajdonos külföldön eladni, így a hitellejáratkor nem tudott fizetni. A vetőmagot többszöri sikertelen árverés után tíz (!) forintért vette meg az eladó, az Agroconto ügyvezető igazgatója 1998. október 29-én. Czakó szerint a bankot semmilyen kár nem érte, mert a hitelkihelyezéskor ott volt a megfelelő értékű árufedezet. A bank egyébként 1998. május 11-i keltezéssel előterjesztést készített, amely szerint – ha a cég nem fizetne – a vetőmagot egyévi közraktárban való tárolás után, a következő vetési időszakban értékesítették volna. Ezt igazolta a KPMG 1998. májusi könyvvizsgálata is. Az azonnali, tízforintos értékesítés mellett azonban az új vezetés döntött, amelybe Czakó Andrásnak már nem volt beleszólása. Azért, hogy a kellő körültekintést nélkülöző felügyeletet is elmulasztotta a Realbank akkori vezetése, illetve nem tette meg a szükséges jogi lépéseket, már a megbízott vezetés a felelős. A kötvénykárosultak véleménye szerint, aki megtiltotta a kötvények visszafizetését – és ez az ÁPTF és az Országos Betétbiztosítási Alap volt –, az kárt okozott a 30 ezer kötvénytulajdonosnak, ezért – a Legfelsőbb Bíróság határozata alapján – a kár megtérítésére és a kötvények maradéktalan viszszafizetésére kötelezhető. – Jó lenne azonban –mondta Nóga Ferenc károsult –, ha nem kellene bírósághoz fordulnunk, hanem a törvényesség felügyeleti hatáskörében a Pénzügyminisztérium vagy az ügyészség megállapítaná a jogsértést, és megnevezné a felelősöket.