Jani nem megy

„Jani házhoz megy! Jani »Aktuális«, Jani »7 óra«! Lassan Jani lesz a Magyar Televízió!” – írta egy felháborodott néző október 14-én A Hét szerkesztőségének. „Betlen János nem tud artikulálni” – mondta üzenetrögzítőre egy hölgy. „A Janinak meg találjanak egy egyszerű, képességeinek megfelelő állást” – tette hozzá egy úr.Mielőtt még az a vád érne, hogy önkényesen merítek a (90 százalékában egyébként elmarasztaló) levél- és telefonáradatból, amely hetekig ömlött a megszüntetett és ezt megelőzően egyre nézettebb politikai háttérműsor címére, beszéljenek pár sorral odébb az AGB Hungary számai. Bulinyelven szólva, nem igazán csípi a közönség DJ Betlen vasárnap esti partijait, kong az ürességtől a „Café MTV”. Amióta „Jani” átvette az uralmat a lemezjátszók felett, 50 percig ugyanaz a nóta szól, márpedig egy frankó bakelitlovag ma akár száz dallamot is feltesz esténként. Jól emlékszünk szeptember végére. Lejárató kampány több lapban, „2-3 százalék A Hét nézettsége”, „Betlen János A Hét élén”. Fele sem volt igaz. János ugyanis nem került A Hét élére, lapátra került a megszokott produkció, jött helyette az Aktuális Extra: a 7 óra. Amelynek nézettsége hat hét elteltével is képtelen nagyobb közönséget vonzani elődjénél. Sőt. A Hét (amely a MAG információi szerint januártól, más néven és időpontban újraindul az MTV-n) a téli hónapokban tízszázalékos nézettséget és húsz százalék körüli közönségarányt ért el, amely a válsággal küszködő „királyi” tévé ezüstérmes műsora volt az utóbbi egy évben, rögtön a Híradó után. Ráadásul kedvezőtlen műsorkörnyezetben, 19 órától gyakran 1-2 százalékról húzván fel többszörösére az érdeklődést. Az Aktuálist ellenben valóban két százalék tisztelte meg figyelmével (1,9-2,3 százalék, hogy precízek legyünk), igaz, ez a műsor később kezdődött. Most a 7 óra előtt van a Híradó, hiába: nem jön a fránya közönség. Inkább Pintér Dezső bulvármosógépében áztatja magát. Ahol Fridi Szubjektívje (amely 22 óra után kezdődik) nyilvánvaló elfogultságai mellett is élvezhető, jól megkomponált termék, érthető kérdések, pergő viták, rövidebb blokkok, széles skálán mozgó, de mégsem plázás választékkal. Sándor ugyanis nemcsak beszél, de tud is arabusul. Jánosnak azonban nem megy az oldott kommunikáció, no meg az 50 perces „négyszemközti” sem este 7 órai műfaj. A televízió nem állóképes monománia. 5,5-6,5 százalék fölé csak egyszer, Tonhausernél ugrott a világos, közérthető nyelvezetéről, egyszerű, frappáns megfogalmazásairól, lebilincselő stílusáról elhíresült egykori (Fenyő által gründolt) TV4-sztár tetszési indexe. Friderikusz a kedvezőtlenebb időpont ellenére is 11-12 százalékot ültet le (és néha persze fel). Végül is elsősorban nem az a baj, hogy a „Jani Productions” egy újabb családtaggal gyarapodott, hanem az, hogy még a legjobb beszélgető, a legkíméletlenebb kérdező sem pótolhat egy tényfeltáró, oknyomozó magazinműsort, nemhogy DJ BJ felszínt kapargató erőlködése, újsütetű „polgári elfogulatlansága”. Versenyezzen ő csak este 10-kor Friderikusszal, kutya se bánná. De hát hogy bírná szegénykém, ha 20 méteren is rosszabbat fut, mint százon a Sanyi... Az egyedüli elektronikus műhely, ahol nevén nevezték a dolgokat, ahol évek óta tabunak számító dokumentumokat, számokat, adatokat, helyszíneket, olajügyeket, Hit Gyülekezetét, Sándor Lászlót, Szvák Gyulát, magyar államadósságot vettek górcső alá tehetséges riporterek, nem kellett valakiknek. Nekik a Jani kell... aki két és fél év múlva újra észreveszi, hogy fordítva vette fel köpönyegét, s visszafordul azon a bizonyos úton. De akkor már a valakiknek késő lesz: senkik lesznek ismét a papírkosárban.