Ki tud többet...

az MSZP-ről? A címnél azért álltam meg egy pillanatra, mert akár eszünkbe is juthatott volna hogy: Ki tud többet a Szovjetunióról? De most nem az évekkel ezelőtti, államilag finanszírozott vetélkedőkről van szó, hanem egy jámbornak látszó kezdeményezésről. Meg kell hagyni, furfangosak ezek a szocialisták. A múlt héten Salgótarjánban az MSZP városi vezetősége vetélkedőt hirdetett meg a Nógrád megyei középiskolások számára „10 éves a rendszerváltás” címmel. Gyanús volt ugyan a kifejezés, mert gatyát szoktunk váltani, rendszert nem nagyon, nem volt véletlen, hogy Antall József mindig rendszerváltozásról beszélt. No de még nem is ez volt feltűnő, tehát a nemes szándék dicséretet is érdemelhetne. Az viszont elgondolkodtatott, hogy miért egy párt veszi kezébe a fiatalok történelmi ismereteinek gondozását? Egy megyei vetélkedőn a zsűri elnöki tisztét miért a közismerten szocialista Ágh Attila politológus látja el? És a kötelező irodalomjegyzéket miért azok a baloldali értelmiségiek képviselik, akik eddig is, most is, az MSZP és az SZDSZ szekerét tolták. Többek között Lengyel Lászlót – Micsoda évek – kellett olvasniuk a diákoknak, vagy Richter Annát, hogy megismerjék a valóságos rendszerváltoztást. Mintha ebben a témában nem írt volna – a teljesség igénye nélkül – Debreczeni József, Tölgyessy Péter, Tóth Gy. László, Schmidt Mária vagy Tellér Gyula, akiknek ténybeli ismereteiket kevésbé zavarta, melyik pártba tartoztak. Érdemes beletekinteni a vetélkedő kérdéseibe is, mert a példák tendenciózussága mindent megmagyaráz. „Milyen három kritérium tette a Magyar Szocialista Pártot európai mércével mérten demokratikus párttá?” Ezután felsorolások következnek, minthogy az új országos elnökség, a programnyilatkozat vagy tagságának az összetétele befolyásolta volna a demokratikus párttá alakulást. Szegény versenyzőkben fel sem merülhetett az a kérdés, hogy miként lett a 800 ezer kommunistából egy csapásra nyolcszázezer derék szocialista, szociáldemokrata ízekkel, és az átalakulási törvénnyel egyből derék kapitalista. No de ez hagyján. Egy másik kérdésben azt tudakolják, hogy „Mikor, hol és ki kiáltotta ki a Magyar Köztársaságot?” Választani Németh Miklós volt miniszterelnök és Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök között lehetett. Tehát megint két szocialista között. Az egyenesen megható, amikor a kérdések között meg lehetett találni, hogy „Mikor alakult meg a Magyar Demokrata Fórum salgótarjáni szervezete?” Az MDF történetét tehát az MSZP tanítja. De a fordulat kérdéseihez az is hozzátartozott, hogy „Mikor szűnt meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ?” Az szóba sem került, hogy mikor volt Lakitelek, s ne adj’ isten, mikor és kik találkoztak a monori erdőben? A vetélkedő húsz kérdésének tartalma körülbelül ez. Mégis hab a tortán, a politikai arcátlanság magasiskolája, politikai pedofília a tizenötödik kérdés: „Mikor nyilvánították első alkalommal megyei gyásznappá az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz emléknapját?” Ezt abban a városban kérdezik, ahol továbbra is igen erős a munkáspárti szocialista befolyás, és akiknek gyökereik, érdekviszonyaik messze visszanyúlnak abba az időbe, amikor a véres önkény, a kádári diktatúra volt az uralkodó. Ez majdnem olyan, mint amikor a hóhér fia állítja össze a kérdéseket, miszerint a hóhér papa melyik elítélt akasztottnál követett el a nemzettel szemben vétkeket. Azt tudjuk, hogy a baloldal kommunista történészei milyen mesteri módon írták át a magyar történelmet, milyen mesteri módon fogalmazták meg, találták ki a bűnös nemzet szerepét, hagyták ki a szakkönyvekből gyalázatos tevékenységüket és csináltak a bűneikből erényt. Most ismét kézbe akarják venni, kisajátítani – még ha most csak egy megyében is – a rendszerváltozás történelmét. Egyetlen egy kérdés nem utal arra, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak, a Fidesznek, az SZDSZ-nek, az FKGP-nek és a kereszténydemokratáknak mekkora szerepe volt az önkény falainak ledöntésében. Orwelli a történet. Lassan elhisszük azt, amit megkínzóink rólunk mondanak. Tanulságos az ilyen viselkedés. Mert felmerül a kérdés, miként lehetséges egy demokratikusan berendezkedett országban, hogy a pártsemlegesnek mondott középiskolák tanulóit baloldali párt oktassa, vizsgáztassa történelemből. Vajon ezeknek az iskoláknak az igazgatói végiggondolták-e ezt? Vagy ők sem pártsemlegesek?