Kinek kell a restrikció?

Az év elején megszorító intézkedésekre sarkallták a kormányt a gazdaságkutató cégek. Előbb a gazdasági, majd a pénzügyminiszter, végül a miniszterelnök maga is megerősítette: a kormányzat nem tervez restrikciókat, mert szükségtelenek. Mára bebizonyosodott, hogy „Orbán-csomag” nélkül is tartható a gazdaságkutatók által bírált idei költségvetés.Annak tükrében, hogy a gazdaságkutatóknak rendre korrigálniuk kellett az ez évre vonatkozó előrejelzéseiket, s az év elején tett, rendkívül pesszimista nyilatkozataikat ellenzéki politikusok az Országgyűlésben ismételgették, fölmerül a kérdés: a szakmaiság vagy a politikai attitűd jellemzi-e a hazai gazdaságkutató cégek munkáját? Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. (amelynek elnöke, Vértes András, Horn Gyula gazdasági tanácsadója volt, másik vezetője pedig Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a „Bokros-kurzusban”) igazgatója elismeri: politikai szempontok is dominálnak a gazdasági előrejelzések interpretálásában. A kutatásokat nem befolyásolják politikai szempon-tok, de azok eredményeinek ismertetését annál inkább. – Mindenki tudja azt, hogy a kutatók és a kormányzat által előrejelzett gazdasági mutatók közötti különbség olyannyira elenyésző, hogy még a statisztikai hibahatáron is belül maradnak. Tehát nem a tények, hanem ismertetésük hordoz politikai felhangot. Mindezt Hegedűs Miklós a rendszerváltás hibás gyakorlatának tulajdonítja. Úgy véli: 2-3 kormányzati ciklus után mindez véget ér, mihelyst kiépül a teljes piacgazdaság Magyarországon. Mint mondta: Nyugat–Európában hasonló esetre sehol sincs példa. Elemzők egy csoportja úgy látja: most éppen azok a személyek tüntetik fel kedvezőtlen színben a kormány gazdaságpolitikáját, akik aktívan statisztáltak a Horn-kormánynak akkor, amikor az (az 1998-as kampányidőszakban) jobbnál jobb makrogazdasági mutatókkal zsonglőrködött. Olyan elképzelés is él, amely a gazdasági ellenkampányban a következő választások előkészítését látja. „Azzal, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikát az Antall-, majd a Boross-kormány ’92-es, ’93-as időszakához hasonlítják a kutatók, amelynek a szocialista és SZDSZ-es politikusok szerint egyenes következménye volt a Bokros Lajos-féle, 172 milliárd forintos restrikció, a 2002-es kormányváltás szükségét sugallják” – nyilatkozta lapunknak egy nevét elhallgatni kívánó elemző. Oblath Gábor, a Kopint-Datorg kutatási igazgatója szerint viszont csakis a sajtó vél politikai felhangot felfedezni a kutatóintézetek nyilatkozatai mögött, egyébként teljesen alaptalanul. – A kutatói vélemények kizárólag a többféle szakmai megítélés miatt különböznek, s nem azért, mert egyik vagy másik gazdaságkutató politikailag elkötelezett lenne – nyilatkozta kérdésünkre a Ko-pint-Datorg igazgatója.