Kohl kényes helyzetben

A karácsonyi béke hangulatából advent első vasárnapján semmit sem lehetett érezni a német belpolitikában. Az ország sorsát az utóbbi fél évszázadban irányító nagy néppártok mindegyike olyan problémákkal találja szembe magát, amelyek máris szomorú következtetésre késztetik a közvéleményt: a választópolgárok nagy része megvásárolhatónak tartja a politikusokat.E megsemmisítő erkölcsi megítélés vonatkozik a szociáldemokratákra éppen úgy, mint a kereszténydemokratákra. Az SDP soraiban az időközben lemondott alsó-szászországi tartományi miniszterelnök, Gerhard Glogowski mellett Klimment szövetségi közlekedésügyi miniszter Schleusser Észak-Rajna-Vesztfália tartományi pénzügyminisztere áll a jogtalan anyagi előnyök tényére támaszkodó vádak kereszttüzében. A hazai médiában óriási visszhangot kiváltó események mindenekelőtt a tavalyi választások óta népszerűségüket vesztett szociáldemokratákat és Gerhard Schrödert érintik. A kancellár jelentős sikert könyvelhetett el annak érdekében, hogy ellépjen a holtpontról – határozott beavatkozással és komoly állami támogatás kilátásba helyezésével rábírta a bankokat arra, hogy további kölcsönökkel megmentsék az ország második legnagyobb építési vállalkozását, a Philipp Holzmann-konszernt a csődbe jutástól. Sikeres intervenciója hatvanezer személy munkahelyét biztosította, és Gerhard Schrödert hosszú hónapok után ismét az elismerés hangja lengte körül. A kancellár folytatta tehát azt a sorozatot, melynek során – Alsó-Szászország miniszterelnökeként – megakadályozta, hogy olyan jelentős vállalatok, mint a Preussag acélmű és a Continental gumigyár külföldi tulajdonba kerüljenek. A szociáldemokraták már ezt megelőzően is sikerrel felhasználtak népszerű eseményeket arra, hogy megerősítsék politikai befolyásukat. Ezt a reményt csökkentette Schröder utóda Hannoverben: Gerhadt Glogowski bizonyítható tényekkel találta szemben magát – ingyen utazás, esküvőjének szponzorálása –, ezért végül levonta a következtetést: rövid tizenhárom hónap után lemondott. Az SPD-politikusok botrányai mögött egyre inkább elhalványodik a Schröder-siker. Ennek azonban az ellenzék sem tud örülni. Helmut Kohl egyre kényesebb helyzetbe kerül. Erre utal a CDU-hoz közel álló Springer kiadó lapjának, a Bild am Sonntagnak öles szalagcíme: Ejti a CDU Kohlt? A volt kancellár váratlanul saját embereivel találja szemben magát. A kereszténydemokraták egykori főtitkára, Heiner Geissler egy rádióinterjúban beismerte, hogy tudott a párt titkos, úgynevezett „fekete” bankszámláiról, amelyeken az adományokat „parkolták”. Kohl viszont határozottan ismételgeti, hogy ezekről neki nem volt tudomása. Ez számtalan CDU-politikus számára elképzelhetetlen állítás, ismerve a tizenhat éven keresztül kancellári tisztet is betöltő pártvezér vezetői stílusát.