Svédország háborús üzemmódba kapcsoltatná Európát

Svédország felszólította Európát, hogy a béke érdekében lépjen háborús üzemmódba. Át kell térnünk háborús üzemmódba, hogy határozottan megtartsuk, megvédjük és fenntartsuk a békét – fogalmazott a svéd védelmi miniszter.

Ursula von der Leyen és Volodimir Zeleszkij Fotó: LUDOVIC MARIN Forrás: AFP

Szerinte az európaiaknak meg kell változtatniuk a gondolkodásmódjukat.

Át kell térnünk háborús üzemmódba, hogy határozottan megtartsuk, megvédjük és fenntartsuk a békét

– tette hozzá Jonsson.

Megjegyezte azt is, hogy Svédországban a polgárok túlnyomó többsége támogatja Ukrajna támogatását és a ország védelmi képességének erősítését.

A lakosság körülbelül kilencven százaléka szeretné megőrizni vagy kiterjeszteni Ukrajna támogatását, és a többség a védelmi kiadások növelése mellett áll ki. A béke nem ajándék, hanem valami, amit minden nap meg kell védenünk

– hangsúlyozta a svéd miniszter.

 

Svédország régóta Ukrajna támogatója

Svédország nyár elején is újabb jelentős hozzájárulást jelentett be a NATO Ukrajnát támogató programjaihoz: az ország ötvenmillió eurót különít el az ukrán katonák kiképzésére és a védelmi támogatás biztosítására.

Akkor Pal Jonson svéd védelmi miniszter elmondta: 

Svédország ötvenmillió eurót szán a NATO NSATU alapjára és a NATO átfogó segítségnyújtási csomagjára (CAP) is. Ez a támogatás fontos része annak, hogy Ukrajna megerősödve tárgyalhasson a háborús helyzetről.

A NATO NSATU (Security Assistance and Training for Ukraine) és a CAP programjai célzott segítséget nyújtanak az ukrán hadsereg számára: kiképzési lehetőségeket biztosítanak, technikai támogatást nyújtanak, és fejlesztik a védekezőképességet.

Jonson kiemelte:

Ukrajna támogatása nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem saját biztonságunkba történő beruházás is.

A svéd védelmi miniszter arra is utalt, hogy Svédország támogatja azt a NATO-tervet, amely szerint a tagállamoknak 2030-ra a GDP-jük öt százalékát kellene védelemre fordítani. 

Ennek 3,5 százaléka a hagyományos védelmi kiadásokra, míg 1,5 százaléka infrastruktúrára és egyéb védelmi célú befektetésekre – például Ukrajna támogatására – menne. 

Jonson szerint ez utóbbi részbe természetesen bele kellene foglalni a stratégiai partnerek, így Ukrajna támogatását is.

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zeleszkij (Fotó: AFP)