Kormánybiztost küldenének

A környezetvédelmi bizottság tegnap egyhangú szavazással elfogadta azt az előterjesztést, amely a Dunakanyar környezetvédelmi értékeinek, a folyómedernek, illetve az itt található vízbázisnak a megóvását egy kormánybiztosra bízza. A javaslat a fideszes Hadházi Sándor nevéhez fűződik.A környezetvédelmi bizottság tagjai tegnap egyöntetűen támogatták a kormánybiztos kijelölését szorgalmazó felvetést, amelyre korábban már a Fővárosi Vízművek egyik tanulmánya is javaslatot tett. A Duna-kanyarból származik ugyanis a fővárosi ivóvíz java. A Szentendrei-szigeten található Surány üdülőövezeténél azonban már két olyan mélyfúrású kútra is felfigyeltek, amelyben megjelent a nitrátos szennyeződés. Turi-Kovács Béla, a testület kisgazda alelnöke lapunk kérdésére elmondta: szoros összefüggést lehet feltételezni a nitrát felbukkanása és a pihenőövezet csatornázatlansága, valamint a Szentendrei-szigeten folytatott intenzív mezőgazdasági tevékenység között. Álláspontja szerint ezt a problémát a helybeliek nem tudják önerőből megoldani. A javaslat alapján a kormánybiztosnak három tárca, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium munkáját kellene összehangolnia. Kijelentette: a bizottság korábban nem egyeztetett a kormányzattal, a testület javaslata a kabinet számára mindössze megfontolásra ajánlja, hogy hozza létre a dunakanyari kormánybiztos intézményét. A környezetvédelmi bizottság a pomázi hulladékügy tanulságaként tegnap szorgalmazta, hogy mielőbb a Ház elé kerüljön a hulladékgazdálkodási törvénytervezet. Biacs Tamásné, a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezetője szerint a javaslatról még ebben a hónapban dönt a kormány. Kijelentette: a jogi szabályozást az tette szükségessé, hogy Magyarországon 510 millió tonna hulladék halmozódott fel, amelynek feldolgozása a szakértők szerint több százmilliárd forintot igényel. Ezenkívül évente további 71 millió tonna szemét keletkezik, amelyből 4,2 millió tonnát égetnek el, és csupán a negyedét hasznosítják. A fennmaradó rész az ország 2700 lerakójába kerül, amelyeknek csak 30 százaléka felel meg a műszaki előírásoknak – mondta.