Korszerűsítik a gyulai fürdőt

M. M.
1999. 11. 15. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyula első embere optimista. Dancs László polgármester lapunknak elmondta: rengeteg pénzre van szükség ahhoz, hogy a hajdan felépített gyulai várat restaurálják, s a vendégek számára vonzóbbá tegyék a gyógyfürdőt. Ez a gondolat egyébként már 1941-ben felvetődött, ám a gyógyfürdő megnyitása 1959-ig váratott magára.– Úgy tűnik, az utóbbi években Gyulán fel-fellángolt viták nagyjából elcsitultak, a városatyák az alapvető kérdésekben egyetértenek – véli Dancs László polgármester. Így abban is egyetértés van, hogy miután a város alapvető bevételi forrása az idegenforgalom, pontosabban a gyógyturizmus, az első és legfontosabb feladat a gyógyfürdő korszerűsítése, a létesítmény ugyanis a mai napig a hatvanas évek színvonalán áll. Nem versenyképes a fejlett nyugati gyógyfürdőkultúrával, ha mai állapotában marad, félő, hogy elveszti vonzerejét, s elmaradnak a külföldi látogatók. Ezért a város saját erőből és hitelből egymilliárd forintot áldoz a fürdő korszerűsítésére. A munkálatokra – folyamatos nyitva tartás mellett – két évet szánnak. Korábban szó volt arról, hogy a fürdőt privatizálják, mára azonban ez az elképzelés lekerült a napirendről. A polgármester leszögezte: a részvénytársasággá alakuló gyógyfürdő kétharmados arányban az önkormányzat tulajdona marad. Ehhez ragaszkodik, jóllehet az évi átlagosan 700 ezer fürdővendég belépőjegyeiből nem futja a fenntartásra sem, nemhogy a bővítésekre. A vendégek többsége Magyarország távolabbi vidékeiről érkezik, 40 százalékuk azonban német, osztrák és svéd turista. Jól jönne a városnak, ha a korábbiakhoz hasonlóan látogatnák a fürdőt a jugoszlávok is, továbbá nyitni szeretnének a lengyelek felé, akik Hajdúszoboszlót például már évekkel ezelőtt „felfedezték”. A vár rekonstrukciója keményebb diónak ígérkezik, mint a fürdő felújítása, a gyógyterápiás részlegek bővítése, modernizálása. A mintegy 300 millió forintos restauráció ugyanis, ami immár egy évtizede folyik a középkori erődítményben, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) büdzséjét terheli. A város nemrégiben perrel fenyegette meg az OMVH-t az elmaradt haszon miatt. Turistalátványosság szem-pontjából ugyanis mit sem ér egy olyan középkori vár, amelybe jószerivel bemenni sem lehet, s múzeuma évek óta nem látogatható. A hosszadalmas egyezkedések eredményeként remélhetőleg rövidesen befejeződnek a felújítási munkálatok. A polgármestertől megtudtuk, hogy azért nem jut pénz a felújításokra, mert a 30 ezer lakosú város hárommilliárd forintos költségvetésének több mint 90 százalékát felemésztik a közintézmények működési költségei. Pályázatok útján és központi segítséggel azonban sikerült egyről a kettőre jutni: a várost elkerülő út építésére – portugál beruházók közreműködésével – 750 millió forintot biztosít a szaktárca. A Gyulán működő megyei kórház felújítására kétmilliárd, az új postaépületre 200 millió forint jut. Jóllehet a befolyt helyi adók nem tesznek ki jelentős öszszeget, hiszen a városban jószerivel már nincs is ipar, mégis ebből, illetve az idegenforgalomból származik az adóbevételek legnagyobb hányada. A nagy ipari létesítmények megszűntek, ma már csak a kisvállalkozókra lehet számítani. Ha a személyi jövedelemadónak mindössze öt százaléka marad a városnál, az sem jelent különösebb változást a bevételek szempontjából, mert bár a munkanélküliség nem éri ela 10 százalékot, a bérek olyan alacsonyak, hogy valószínűleg nem rendíti meg a költségvetést a tervezett új rendelkezés.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.