LES–1: döbbenetes módon éledt fel a több mint fél évszázada eltűnt zombiműhold

Még 1965-ben az amerikai légierő és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology, MIT) Lincoln Laboratóriuma két kísérleti műholdat juttatott Föld körüli pályára. A LES–1 és a LES–2 szatellitetek voltak az első olyan szupernagyfrekvenciás műholdak, amelyek az elektromágneses spektrum X-sávját használták. A LES–1-et azonban gyorsan elvesztették; 1967-ben elnémult és úgy látszott, hogy örökre eltűnt az irányítók szeme elől. Az űrszemétként nyilvántartott mesterséges égitest azonban döbbenetes módon felébredt a hosszúra nyúlt tetszhalálából, amelynek pontos okát csak találgatják az űrkutatási szakemberek.

A LES-1 műhold évtizedekig hallgatott, majd 2013-ban feléledt Fotó: NASA

A LES–1 egy olyan elnémult, az irányítók szeme elől eltűnt hatvanéves amerikai műhold, ami váratlan módon és rejtélyes okból hirtelen életre kelt a szakemberek legnagyobb megdöbbenésére.

A LES–1 katonai kommunikációs műholdat 1965-ben állították Föld körüli pályára  Fotó: NASA / Wikimedia Commons

A LES–1 egy katonai műholdas kommunikációs program részeként jutott ki a világűrbe

A LES–1, ami 1965. február 11-én Cape Canaveral űrkikötőjéből emelkedett a magasba, az eredetileg eltervezettekhez képest csak néhány célkitűzését teljesítette. „Nyilvánvalóan egy áramkör hibás bekötése miatt a műhold soha nem hagyta el a körpályát, és 1967-ben beszüntette az adását. A LES–2, a LES–1 ikertestvére, sokkal jobban teljesített; 1965. május 6-án érte el a tervezett végső pályáját” – írta az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA. „A Lincoln Laboratórium űrkommunikációs programja a West Ford projekt után 1963-ban indult a katonai űrkommunikációs rendszerek kiépítésének projektjeként. 

A LES–1 indítása 1965. február 11-én   Fotó: Wikimedia Commons

A program kezdeti célja egy LES és egy LET [Lincoln Kísérleti Terminál] megépítése, Föld körüli pályára állítása és telepítése volt, amelyek közös rendszerként működtek volna együtt a gyakorlati katonai műholdas kommunikáció kiépítésében” – magyarázza a NASA Történeti Irodája a vegyes sikereket aratott 1960-as évekbeli projektről.

Kísérteties jeleket küldve ébredt fel több évtizedes Csipkerózsika-álmából 

Az LES–1, amely 1967-től már nem küldött jeleket, közel fél évszázadon át halott műholdként keringett tovább az orbitális pályáján, a Föld körül folyamatosan gyarapodó űrszemét részeként. 2013-ban azonban megdöbbentő felfedezés történt: egy cornwalli (Egyesült Királyság) rádióamatőr csillagász olyan jelet fogott, ami csakis a LES–1 zombiműholdtól származhatott.

A műholdak többsége az idő múltával űrszemétté válik, majd megsemmisül  Fotó: Universe Space Tech

Azokat a Föld körül keringő működésképtelenné vált, vagyis halott mesterséges égitesteket nevezik zombi-műholdaknak, amelyek néha rejtélyes módon hosszabb-rövidebb időre ismét aktívvá válnak.

Phil Williams, a zombivá lett LES–1 felfedezője szerint a műholdról érkező jel négy másodperces ciklusokban halványult és erősödött. A brit rádióamatőr csillagász ezt a rendkívül furcsa jelerősség-ingadozást annak tulajdonította, hogy az LES–1 négy másodpercenként a fejére borult, és ekkor blokkolódtak a napelemei. „Ez különösen kísérteties hangzást ad a sugárzott jeleknek, mivel a napelemekből érkező feszültség ingadozik” – mondta Phil Williams még 2013-ban, nem sokkal a zombiműhold életre kelésének felfedezése után.

Jelenleg is jeleket sugároz az űrhajózás történetének legidősebb aktív műholdja

Miután a műhold rejtélyes módon újra életre kelt, a Lincoln Laboratórium csapata létrehozott egy megfigyelőrendszert, amely minden egyes alkalommal, amikor a zombiműhold áthaladt az egyetem fő campusa felett, ahová a detektort telepítették, rögzítette az LES–1 jelét. „A LES–1 az egyik legrégebbi, még pályán lévő műhold, ami a Lincoln Laboratórium műholdas kommunikációban szerzett örökségének része, ezért figyelemre méltó látni, hogy ennyi év után is képes az adásra” – mondta Navid Yazdani, a laboratórium fejlett műholdas kommunikációs rendszerekkel és műveletekkel foglalkozó csoportjának vezetője, akit az Ilf Science tudományos hírportál idéz.

A LES–1 korabeli metszetrajza Fotó: Wikimedia Commons

 „A LES–1 számos innovatív műholdas kommunikációs technológiát és technikát vezetett be a maga idejében, és a LES–1 felbocsátása, illetve tesztelése során levont tanulságok tették lehetővé a mérnökök számára, hogy finomítsák a későbbi kísérleti műholdak terveit, amelyek utat nyitottak a jövőbeli katonai és polgári műholdas rendszerek számára” – tette hozzá Navid Yazdani.

A világtörténelem első olyan ember alkotta eszköze, amit az első kozmikus sebességet elérve sikerült Föld körül pályára állítani, az 1957. október 4-én felbocsátott szovjet Szputnyik–1 műhold volt. Az 1950-es évek második felében kibontakozó űrverseny első szakaszában az Egyesült Államok lemaradt a Szovjetuniótól, és a Szputnyik–1 felbocsátása után csaknem négy hónappal később sikerült az első amerikai műholdat, az Explorer–1-et 1958. január 31-én pályára állítani, miközben a szovjetek még ezt megelőzően egy újabb szatellitet, az 1957. november 3-án felbocsátott Szputnyik–2-t juttatták orbitális pályára, ami ráadásul az első élőlényt, a Lajka kutyát vitte fel a kozmoszba.

A nagy kérdés, hogy mi okozta a halott zombiműhold hirtelen feléledését és fél évszázad múltán való üzembe lépését? A szakemberek sem biztosak e rejtély pontos okaiban, de hangsúlyozzák, hogy aggodalomra nincs ok.

A világtörténelem első műholdja a szovjet Szputnyik–1 volt   Fotó: Wikimedia Commons

„Bár nem tudjuk biztosan, miért kelt életre ez a zombiműhold, de az egyik lehetőség, hogy a LES–1 elektromos rövidzárlatot szenvedett, amit az akkumulátorainak vagy az áramköreinek az idő múlásával bekövetkezett elhasználódása okozott, és ami lehetővé tette, hogy a napelemeiből származó energia közvetlenül elérje az adót” – magyarázza a Lincoln Laboratórium.

Az 1965-ben felbocsátott LES–1 műhold így a mai napig az orbitális pályán kering a Föld körül és működőképes, ami a hatvanéves korára figyelemmel abszolút rekordnak számít az asztronautika történetében.

A LES–1 amerikai műholdat:

• 1965. február 11-én bocsátották fel,
• de 1967-ben elhallgatott és szem elől vesztették,
• ám 2013-ban rejtélyes módon feléledt, aminek még nem tisztázottak a pontos okai.