Kiderült, mennyi az esélye, hogy valakit megöl egy műhold

Egy tudósok szerint van esély arra, hogy a több mint ötven éve Föld körül keringő szovjet űreszköz egy darabja sértetlenül ér földet. A műhold valamikor május első felében léphet majd be a légkörbe.

2025. 05. 01. 12:43
Illusztráció Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Május 7. és 13. között érhet földet a Koszmosz–482 nevű, irányíthatatlan szovjet műhold, amelynek sorsa évtizedek óta kérdéses volt. Az eredetileg a Vénusz felé indított műhold egyik darabja, egy hőpajzzsal felszerelt kapszula, sosem hagyta el a Föld körüli pályát, és most olyan alacsonyra süllyedt, hogy beléphet a légkörbe.

Az irányíthatatlan szovjet műhold május első felében léphet be a légkörbe
Az irányíthatatlan szovjet műhold május első felében léphet be a légkörbe (Fotó: AFP)

A műhold valószínűleg nem ég el a légkörben

A brit–amerikai csillagász, Jonathan McDowell szerint a kapszula jó eséllyel nem semmisül meg a légkörbe való belépés után. Mint írta

Nincs benne nukleáris anyag, csupán nagy sűrűségű eszközről van szó. Nincs ok a pánikra, de azért senki sem örülne, ha fejbe találná.

A tudós szerint az efféle zuhanó objektumok esetében néhány ezrelékes az esély arra, hogy eltalálnak valakit. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Koszmosz–482 becsapódásának esélye oda, ahol pont egy adott ember tartózkodik, körülbelül egy a tízmilliárdhoz.

A szonda egyébként már 1972-ben elindult, de a hajtóműhibák miatt nem jutott el a Vénuszig. A főegysége 1981-ben valószínűleg elégett a légkörben, de a kapszula, mivel magasabb pályára került, és eleve a Vénuszra szánták, mostanáig fennmaradt.

A Vénusz légköre rendkívül sűrű és forró, ezért a műhold hőpajzsát is erre tervezték a mérnökök. A TU Delft csillagásza, Marco Langbroek szerint a visszatérés valószínűleg május 9. vagy 10. körül következik be. 

A becsapódás bárhol történhet az északi 52. és a déli 52. szélességi kör között, vagyis Európa nagy része, Ázsia, Afrika, Ausztrália és az amerikai kontinensek is érintettek lehetnek.

A hasonló események nem számítanak példátlannak. 2019-ben például egy Samsung műhold zuhant egy michigani kertbe, tavaly pedig egy, a Nemzetközi Űrállomásról kidobott eszköz darabja Floridában egy ház tetejét lyukasztotta át.

A Warwick Egyetem űrhulladék-kutatója, James Blake szerint több ezer elhagyott műhold kering a Föld körül, és elmondása szerint ez a sors vár minden olyan eszközre, amely már nem képes ellensúlyozni a légköri fékező hatást. 

Éppen ezért arra ösztönzik az űrügynökségeket, hogy gyorsítsák fel a használaton kívüli eszközök visszatérését, hogy a pályák szabadon maradjanak a jövő küldetései számára.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.