Magyar226magyar kapcsolatok

A határon túli magyarok anyaországi jogállásának mielőbbi szabályozását fogják szorgalmazni a kisebbségben élő magyar közösségek érdekvédelmi szervezetei a Magyar Állandó Értekezlet jövő hét második felében sorra kerülő budapesti tanácskozásán – értesült a Napi Magyarország. A résztvevők közül többen gyorsabbá, operatívabbá kívánják tenni a bizottsági tevékenységeket.A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 11–12-én tartja második ülését, amelyen részt vesznek a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői. A tanácskozáson jelen lesz Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. – A szakértői bizottságok beszámolói alapján várhatóan megfogalmazódnak azok a legfontosabb irányok, amelyeket követni kell a magyar– magyar kapcsolatokat érintő kérdéskörökben – nyilatkozta lapunknak Szabó Tibor, a HTMH vezetője.A Romániai Magyar Demokrata Szövetség dinamikusabb bizottsági tevékenységet szeretne és ezt az elvárását meg is kívánja fogalmazni a MÁÉRT-tanácsko-záson – jelentette ki lapunk érdeklődésére Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A romániai magyar érdekvédelmi szervezet vezető politikusa ugyanakkor fontosnak tartotta hozzátenni, hogy tíz év után végre – egyetlen esztendő leforgása alatt – létrejött az az intézményes forma, amely tárcaközi rendszerben, kormányzati szinten foglalkozik a határon túli magyarok kérdéseivel. Az RMDSZ Operatív Tanácsának szerdai üléséről kiadott tájékoztató szerint gyorsítani kell a határon túli magyar közösségeket támogató alapítványok stratégiájának kidolgozását, a schengeni egyezmény alkalmazásából eredő vízum- és munkavállalási kérdések mielőbbi megoldását. A MÁÉRT második tanácskozásán központi szerepet kapnak a vajdasági magyarság autonómiatörekvései. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a Napi Magyarországnak elmondta: az elmúlt hónapok eseményei után nagy érdeklődéssel várják, miként vélekedik a többi határon túli szervezet, a budapesti kormányzat a vajdasági folyamatokról. A VMSZ politikusa szerint elvi szintű határozat várható a határon túli magyarok anyaországi jogállásával kapcsolatosan. Józsa emlékeztetett arra, hogy a magyar alkotmány értelmében a budapesti kormány felelősséget vállal a határon túliak sorsáért. Az összegzést és a leltárkészítést nevezte a következő MÁÉRT-tanácskozás legfontosabb napirendi pontjának Duray Miklós. A Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke kérdésünkre válaszolva kiemelte: a munka üteme nem attól függ, hogy hány alkalommal ülésezik az úgynevezett magyar–magyar csúcstalálkozó. A rendkívül sok probléma megismeréséhez ugyanakkor idő kell – hangsúlyozta Duray, aki szintén fontosnak nevezte a határon túli magyarok anyaországi jogállásának törvény általi szabályozását. Kissé lassúnak nevezte a bizottságok megalakulásának ütemét Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, hozzátéve ugyanakkor: elégedett azzal a folyamattal, amely a MÁÉRT megalakulásával vette kezdetét. Kárpátalja magyarjai várják a határon túli magyarok úgynevezett státustörvényét – hangsúlyozta a KMKSZ alelnöke. Reményét fejezte ki, hogy a jogállás szabályozását illetően elmozdulás várható a budapesti tanácskozáson.