Tegnap a Kerepesi emléktemetőben megkoszorúzták Kővágó József, Budapest néhai főpolgármestere síremlékét. Egykori harcostársa, Baross Dénes lapunknak elmondta, hogy 1956-ban éppen ezen a napon választották meg második alkalommal Kővágó Józsefet e tisztségre, de négy nap múlva, miután a szovjet csapatok lerohanták az országot, le kellett mondania. November 3-án a kisgazdapárt főtitkára lett, a hónap végén családjával együtt elhagyta az országot. 1957-ben az ENSZ közgyűlésén az úgynevezett „magyar ügy” kivizsgálása során beszédet mondott a forradalom védelmében. Emigrációja kezdete óta összeköttetésben volt magyarországi barátaival, közéleti személyiségekkel, politikusokkal. Újságcikkekben, rádió- és televízióadásokban, tanulmányokban küzdött a magyarságért. Baross Dénes hozzátette: az 1945-ben az őszi szabad választások kisgazdapárti győzelme után választották meg Kővágó Józsefet először Budapest főpolgármesterévé. Szakszerű szervezőmunkája eredményeként indult meg Budapest újjáépítése. Két évig folytatta e tevékenységét, majd az ÁVÓ 1950-ben letartóztatta. A börtönből 1956. szeptember 18-án ideiglenesen szabadlábra helyezték. Síremlékére a következő feliratot vésték: „Egész életében a magyar haza szabadságáért küzdött.”
Lelkileg teljesen összetört a buszsofőr, többen a sürgősségire kerültek