MKP kongresszus: új törésvonal

Tornay István
1999. 11. 14. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ismét Bugár Bélát választották a Magyar Koalíció Pártjának elnökévé, a szombaton reggel kezdődött és tegnap hajnalban végetért második, tisztújító kongresszuson Révkomáromban. A zökkenőmentesnek ígérkező tanácskozás este nyolc után vált „zaklatottá”, amikor a közép- és kelet-szlovákiai járások küldöttei kivonultak a teremből.Olyan törésvonal jelentkezett az MKP-ban, amelynek ennyire erőteljes megnyilvánulása meglepte a pártvezetést, de magukat a küldötteket is. Az egységet ezúttal nem a három előpárthoz köthető ideológiai különbségek veszélyeztették, hanem a padsorokban leggyakrabban hangoztatott új fogalom, a „régiósovinizmus”. Ennek lényege: az eddigi tizenöt fős elnökségben csak a nyugati régió tagjai foglaltak helyet; a közép- és kelet-szlovákiaiak sérelmezték, hogy teljesen kiszorultak a csúcsvezetésből. Javasolták az elnökség kibővítését az ő négy jelöltjükkel, s amikor ezt a kongresszus nem szavazta meg, elhagyták a termet. Hoszszas alkudozás után – a kuvikok már pártszakadást is emlegettek – megszületett a kompromisszum. A tanulság: az MKP vezetése figyelemen kívül hagyott egy nagyon fontos szempontot, a regionalizmus elvének érvényesítését. Egyetlen demokratikus párt sem engedheti meg magának, hogy tagjainak egyharmada másodrendűnek érezze magát. A kongresszus közel 300 küldötte megválasztota a párt új vezető szerveit: az elnököt, a 7 alelnököt, a 19 tagú elnökséget, a 94 fős országos tanácsot és más szerveket. Bugár Béla elnöknek nem volt ellenjelöltje, az általános elnökhelyettes Duka Zólyomi Árpád, az országos tanács elnöke Farkas Pál lett, a párt miniszteri klubjának elnöke pedig Csáky Pál. A tiszteletbeli elnök tisztségét, amelyet eddig Duray Miklós töltött be, vele egyetértésben megszüntették, őt ezután ügyvezető alelnökké választották. A három párt egyesülése óta több mint egy év telt el, ezalatt az MKP – minden hibája ellenére – kieglégítő teljesítményt nyújtott, beleértve a kormányban való szereplést is. Az értékelés alaphangját Mikulás Dzurinda kormányfő adta meg, aki megköszönte az MKP bátor kormányzati felelősségvállalását. Nagy figyelmet keltett az a kijelentése, mely szerint „az MKP államalkotó politikát folytat”, ugyanis Szlovákiában most folyik az alkotmánymódosításról a vita, s egyenlőre a szlovák kormánypártok sem tartják sürgősnek az alaptörvény preambulumának megváltoztatását. Az ugyanis a kisebbségeket nem tekinti államalkotónak. Rendkívül kritikus hangnem jellemezte a révkomáromi tanácskozást. A szlovák kormánykoalíció teljesítménye messze van az ideálistól, ma minden párt beismeri, hogy a kabinet rengeteg hibát követett el, de az is tény, hogy ennek a koalíciónak nincs elfogadható alternatívája. A Dzuinda-kabinet egy esztendeje alatt az is bebizonyosodott, hogy az MKP a koalíció legstabilabb, legkövetkeztesebb politikát folytató tagja. A kongresszusi küldöttek közül senki sem kérdőjelezte meg a párt kormányzati részvételének szükségességét. A kongreszusi vita és a dokumentumok alapján vázolható, hogy az elkövekezőkben a pártnak mire kell összpontosítania figyelmét. A felvidéki magyarság szempontjából létfontosságú a közigazgatás reformjának végrehajtása; meg kell oldani a nevesítetlen földek problémáját, mert ezek még mindig nem kerültek a községek tulajdonába; változtatni kell a mezőgazdasági dotációs politikán, és teljesíteni kellene végre az önálló magyar egyetemi kar létrehozására vonatkozó koalíciós megállapodást. A pártépítés terén két sürgető feladat említhető. Az egyik a már említett regionalizmus érvényesítése, ami úgy is megfogalmazható, hogy az MKP-nak alulról építkező párttá kell válnia. A másik a párt ifjúságpolitikájának kidolgozása. Az MKP-nak ugyanis nincs ifjúsági szervezete. A kongresszus legfontosabb gyakorlati eredménye az alapszabály módosítása volt. A platformok jogállása úgy változott, hogy ne akadályozhassák az egységes párt működését. A jövőben nem szervezeti egységként, hanem csak ideológiai csoportokként, ha úgy tetszik: lobbicsoportokként működhetnek.

Mindent egy helyen az Eb-ről

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.