Német november kilencedikék

1999. 11. 07. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A XX. századi német történelemben bűvös napnak számít november 9. A sors vagy a politikai erők akaratából négy ízben is olyan események történtek ezen a napon, amelyek jelentős – reményteljes vagy baljós – fordulatot vetítettek előre Németország és népe számára.Az első híres november kilencedike évszáma 1918. A világháborús hadszíntéren elszenvedett vereség után a tengelyhatalmak kénytelenek voltak békét kérni. A frontról hazatért katonák elkeseredése és az otthoni nyomorúság több országban forradalmi helyzetet teremtett. Így volt ez Németországban is, ahol megbukott a császárság. II. Vilmos a családjával Hollandiába menekült, és november 9-én egyszerre két proklamációra került sor. A szociáldemokrata Philipp Scheidemann a Reichstag ablakából kiáltotta ki a polgári (későbbi elnevezés szerint weimari) köztársaságot, míg – légvonalban alig egy kilométerre tőle – a kommunista Karl Liebknecht a berlini Hohenzollern-kastély erkélyén állva hirdette ki a szocialista köztársaság létrejöttét. Míg az utóbbi tiszavirág-életűnek bizonyult (alig két hónap múlva Liebknecht gyilkosság áldozata lett), a weimari köztársaság még 14 évig állt fenn. Hogy ezt a kort megérhette, ahhoz a Reichswehr segítségére is szükség volt. 1923. november 9-én ugyanis egy bizonyos Adolf Hitler egy müncheni sörpincében összeesküvést szervezett a köztársaság megdöntésére. A szélsőséges csoport „sörpuccsát” a hadsereg leverte, Hitlert várfogságra ítélték, ám alig egy év múlva kiszabadult – és 1933 elején kancellár lett. A fogságban írt főművének (Mein Kampf) egyik vezérfonalát képező eszelős antiszemitizmus nyílt tombolását vezette be egy újabb november kilencedike 1938-ban. Hitler propagandaminisztere, Joseph Goebbels utasítására e nap estéjén országszerte pogrom indult a zsidók ellen: civilbe öltözött SS- és SA-legények, náci párttagok zsinagógákat, imaházakat gyújtottak fel, zsidó tulajdonban lévő üzleteket, házakat raboltak ki, tulajdonosaikat megölték vagy elhurcolták. E nappal éles fordulatot vett a német zsidóság 1935 óta folyó társadalmi kirekesztése, az az út, amelynek végén a wannseei értekezlet által elhatározott „Endlösung”, a „végső megoldás” állt – a haláltáborok és gázkamrák. Ötvenegy évvel később újabb fordulat érlelődött Berlinben november elején. Az októberi lipcsei demonstrációk és a november 4-i berlini tüntetés nyomán teljesen elbizonytalanodott keletnémet vezetés sebtében utazási rendeletet dolgozott ki, hogy elejét vegye állampolgárai tömeges nyugatra áramlásának. Egy történelmi bakinak köszönhetően azonban a másnapi lapoknak szánt közlemény már november 9-én este nyilvánosságra került, és elhangzott az NDK rádió- és tv-műsoraiban. A hír hallatán tízezrek gyűltek össze a Berlint kettéosztó fal mentén, s nyomásuknak végül kénytelen volt engedni a keletnémet határőrség: a „kilyukadt” fal fölött (képletesen és a szó szoros értelmében) örömünnepet ült Berlin népe.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.