Német vita a tévépénzek elosztásáról

A. A.
1999. 11. 15. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A profi futball milliós bevételeinek alapját a televíziós társaságokkal, azaz a tv-közvetítések garantálta reklámhatásra építő szponzorokkal kötött szerződések alkotják. A labdarúgás piacán ennek megfelelően ádáz küzdelem folyik a pénzért, minden érdekelt a saját előnyét helyezi előtérbe. A kemény konkurenciaharc ismeretében követendő példa lehet a hivatásos német futballklubok elhatározása: továbbra is a szolidaritás jegyében kell szétosztani a tv-szerződésekből befolyt pénzt.A kompromisszumos megoldás a Bundesliga első és másodosztálya harminchat egyesületének tanácskozásán született meg Frankfurtban, ahol sikerült áthidalni az előzetes nézeteltéréseket. A veszekedéssé fajult vita alaptémáját az a kérdés szolgáltatta, vajon a szövetség jogosult-e arra, hogy a tv-jogokat központilag értékesítse? A vezető klubok – Bayern München, Borussia Dortmund, Bayer Leverkusen – elutasították az eddigi gyakorlatot, a DFB élvezte előjogot, és maguknak követelték a busásan jövedelmező üzlet lebonyolítását. Pozíciójukat csak megerősítette a brüszszeli EU-bizottság véleménye, amely szerint a központi árusítás ellentmond a szabad piacgazdaság törvényeinek. A szövetség mindenekelőtt szociális érvekkel védekezett, azt hangsúlyozva, hogy az eddigi módszer számtalan közép- és kisegyesület létét biztosította, és ezzel az egész német futball érdekét szolgálta, hiszen a bajnokságok csak akkor tarthatók fenn, ha azokon mind az első, mind a második Bundesligában elegendő csapat vesz részt. Az egzisztenciális jelentőséggel bíró kötélhúzás gordiuszi csomóját egészséges és az egymással szemben álló felek számára elfogadható kompromisszummal sikerült megoldani: az első osztálynak a bevételek hetvennégy százaléka jut, a második liga egyesületeinek huszonhat százalék. „Nagyon büszke vagyok, hogy sikerült megegyezésre jutni!” – hangoztatta Gerhard Mayer-Vorfelder, a ligabizottság elnöke, és azonnal utalt arra, hogy mindenki hajlandó volt lemondani a maximális követelésekről. Az elitosztály elosztási kulcsa azonban a „nagyok” előnyére változott, és a teljesítményt tartja szem előtt: a Bundesliga vezető klubjai majdnem kétszer annyi bevételre számíthatnak, mint a táblázat alsó felében álló konkurencia. A Bajnokok Ligájában meg az UEFA-kupában részt vevő egyesületeket felmentik az alól, hogy tv-hasznukat az egész ligával osszák meg, az Európai Labdarúgó-szövetség folyósította összegből – jelenleg hét és fél millió márka – csak azok az egyesületek kapnak támogatást, amelyek nem jutottak ki a nemzetközi színpadra. A szövetségnek 1999–2000-es idényben 330 millió márka bevétele volt a tv-díjakból. Jövő tavasszal viszont már újabb tárgyalásokat kezd az érdekelt állomásokkal a Bundesliga-jogokról. A ligabizottság abban bízik, hogy jelentősen növeli majd bevételeit, azok a tervek viszont, amelyek az eddigi haszon megduplázását célozzák, vágyálomnak tűnnek csupán. „A most létrejött kompromisszum mindenki számára elfogadható megoldást jelent” – hangoztatta Karl-Heinz Rummenigge, a Bayern München alelnöke. Manfred Müller, a Werder Bremen marketingszakértője már nem volt ennyire elégedett: „Mindenki azt kapta, amit nem akart.” Gerhard Mayer-Vorfelder a megegyezést a német hivatásos labdarúgásban továbbra is megnyilvánuló egységnek és szolidaritásnak minősítette.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.