Adorján , Adrián 2024. március 5.
logo

Nyilvános a jelentés

1999.11.25. 23:00

„A vizsgálóbizottság felkéri a legfőbb ügyészt, hogy az államgépezet demokratikus működési rendjének, a közélet tisztaságának és szereplőinek fokozott védelméhez fűződő társadalmi érdek érvényesítéséért rendeljen el nyomozást a testület által megállapított tények és bizonyítékok alapján. A megfigyelési bizottság megállapította, hogy Pokorni Zoltán országgyűlési képviselő ellen törvénysértő és titkos adatgyűjtés folyt kompromittáló célzattal. A képviselőt politikai tevékenység miatt figyelték meg, gyűjtöttek róla adatot. A megbízók és a végrehajtók kivétel nélkül folyamatosan, jogellenesen jártak el.” Egyebek mellett ezeket a megállapításokat tartalmazza a megfigyelési bizottság lapunk birtokába került jelentéstervezete, amelyet Kövér László titkosszolgálati és Pintér Sándor belügyminiszter tegnap délután feloldott a titkosítás alól.Eredménytelenül végződött tegnap Kosztolányi Dénes, a megfigyelési bizottság fideszes elnöke és Keleti György szocialista alelnök megbeszélése a testület jelentéstervezetéről. Keleti elfogadhatatlannak tartja Kosztolányi anyagát, amelyről ma tárgyal a megfigyelési bizottság. Az alábbiakban részleteket közlünk a titkosítás alól feloldott tervezetből. „A köztársasági őrezred tagjának eljárása súlyosabb megítélés alá esik, mivel a Belügyminisztérium ezen állományú tagjainak feladata a politikusok védelme. (...) A rendőr százados adatokat szerzett, szolgáltatott ki és adott tovább törvénysértő és titkos adatgyűjtés végrehajtásához. (...) A magánnyomozó tevékenysége szintén jogellenes volt, mivel a feladat megsértett egy kormányrendeletet, amely szerint magánnyomozás nem irányulhat hivatalos személyek hivatali tevékenységére. A megfigyelési ügy előzményei: 1996–97. évben Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke többoldalúan konfrontálódott a Xénia-láz Egyesülettel és a vele együttműködő Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsával, elsősorban adatvédelmi visszaélések, valamint a politikai és gazdasági hatalmi összefonódások hátrányos gyermek- és ifjúságpolitikai hatása miatt.A vizsgálóbizottság részletes ténymegállapításai: a Czégé Zsuzsa által üzemeltetett Sympathi Klub számos alkalommal adott lehetőséget vezető politikusok, többek között Horn Gyula akkori miniszterelnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés volt elnöke, valamint Kuncze Gábor egykori belügyminiszter számára zártkörű előadások megtartására és kötetlen beszélgetésekre. A Sympathi Klub ügyvezetője 1996 őszén megbízta Bédi Csaba kormányőrt, hogy segítsen információt gyűjteni arról, hogy Pokorni képviselő mögött milyen gazdasági érdekek állnak a háttérben, például egy esetleges médiaellenfél. A megbízás a háttérben álló személyek azonosságának megállapításán túl kompromittáló adatok gyűjtésére irányult. Első feladatként Pokorni Zoltán folyamatos figyelése került meghatározásra, konspiráltan fénykép- vagy videofelvétel elkészítése mellett cél volt, hogy a képviselővel szemben dokumentáljanak egy vesztegetési ügyet. Bédi Csaba a megbízás végrehajtásához igénybe vette Faragó Lajos magánnyomozót. A megbízás – félmillió forint azonnali megfizetése mellett – részletesen kitért az elkövetés módszerére, a lehetséges helyszínekre, az NBH (Nemzetbiztonsági Hivatal) esetleges biztonsági ellenőrzésének kikerülési módozatára. A megbízó a magánnyomozót egy olyan géppel írt listával látta el, amelyen Pokorni Zoltánon kívül több vezető Fidesz-politikus lakáscíme szerepel. (...) Faragó Lajos a feladat ellátásához egy figyelőcsapatot mozgósított, a megbízást elfogadta, a megbízónak számlázott, és a munkát elkezdte. 1997 januárjában a megbízók a megfigyelés kiterjesztését kezdeményezték, például olyan személyre, akinek szoros ismeretségi köréhez tartozott Deutsch Tamás képviselő. A megbízást kiterjesztették olyan személyekre is, akik nem minősülnek politikusnak vagy közéleti személyiségnek, ezért a testület irányukban a vizsgálatot feladatkörébe nem tartozónak minősítette. A magánnyomozó a megbízás megváltoztatásával kapcsolatos aggályainak először csak hangot adott, majd 1997 áprilisában a megbízást egyoldalúan felmondta. A bizottság foglalkozott Szekeres Imre és Csintalan Sándor képviselő urak érintettségével, és azt megnyugtatóan tisztázta. (...) A vizsgálóbizottság felkéri a legfőbb ügyészt, hogy az államgépezet demokratikus működési rendjének, a közélet tisztaságának és szereplőinek fokozott védelméhez fűződő társadalmi érdek érvényesítéséért rendeljen el nyomozást a testület által megállapított tények és bizonyítékok alapján. A törvénytelen és titkos adatgyűjtést végrehajtó, arra megbízást adó személyek és szervezetek kilétének, valamint az adatgyűjtés módszerének vizsgálata körében a bizottság a Pinpoint Biztonságvédelmi Információs Ügynöki Kft. tekintetében az alábbiakat állapította meg: a cég tagjai a Protán Rt. és az Innotech Alapítvány voltak, 25:75 százalékos tulajdoni hányaddal. (...) A cégalapítás elsődleges szándéka az volt, hogy a társaságot kizárólag piaci alapon felfejlesztve, folyamatosan tudjon biztosítani munkalehetőséget azon kollégák számára, akik egyébkéntfontos nemzetbiztonsági kérdésekben dolgoztak, alacsony jövedelem mellett az életszínvonal legalsó szintjén. (...) A bizottság tényként állapítja meg, hogy a társaságot a törvényi lehetőségek megteremtődése után sem legalizálták, azaz tényleges fedőcéggé nem alakították át. Somogyi Tamás tábornok – a volt titokminiszter kabinetfőnöke – meghallgatásakor előadta, hogy L. M. törzszászlós bejelentését, csatolt hangfelvételének tartalmát megismerve, szakmai döntésével ideiglenesen felfüggesztette a Pinpoint Kft. tevékenységét. A bizottság megállapítja, hogy a Pinpoint Kft. irányítását a tárca nélküli miniszter közvetlen környezete végezte. (...) A vizsgálóbizottság egyértelműen leszögezi, hogy a Pinpoint Kft. alapítása óta közpénzből finanszírozott, külső bevételei pedig ismeretlen forrásokat gyarapítottak. A finanszírozás így a források tételes felkutatása, az elszámolások különböző tételei nem képezték a bizottság vizsgálatának tárgyát. A bizottság rendelkezésére álló parlamenti eszközök nem tették lehetővé, hogy a tényállást a megbízást adó személyek és szervezetek kilétének megállapításáig eljutva feltárja. (...) A vizsgálóbizottság ugyanakkor megállapította, hogy a cégnél törvénytelen és titkos adatgyűjtés folyt, és annak végrehajtója maga a Pinpoint Kft., és a testület feltárta az adatgyűjtés módszerét. A bizottság rendelkezésére nem álló más eljárási eszközök igénybevételét tartja szükségesnek ahhoz, hogy a kft. törvénysértő eljárása sértettjei közül a politikusok és más közéleti személyiségek, valamint azok családtagjai személyükben behatárolhatók legyenek. (...) A fentiek alapján a vizsgálóbizottság felkéri a legfőbb ügyészt, hogy a Pinpoint Kft. megalakulása óta folytatott tevékenységét törvényességi szempontból vizsgálja meg. Állapítsa meg, hogy milyen bűncselekmények valósultak meg, és ehhez képest rendeljen el nyomozást a bizottság által megállapított tényállás, a lefolytatott eljárás és az előállott bizonyítékok alapján.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.