A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0
HUNMagyarország
09:00Sportlövészet10m légpuska
HUNMagyarország
11:00KézilabdaMagyarország-Egyiptom
HUNEszter Muhari
11:15VívásJunyao Tang-Eszter Muhari
HUNMagyarország
12:20ÚszásSzabad 4 x 100m
HUNMagyarország
12:26ÚszásSzabad 4 x 100m
HUNSzatmári András
13:20VívásBolade Apithy-Andras Szatmari
HUNSzilágyi Áron
13:45VívásFares Arfa-Aron Szilagyi
HUNGémesi Csanád
13:45VívásCsanad Gemesi-Eli Dershwitz
NyílNyíl

Sokba kerülnek a nők az olimpián

Salánki Miklós
1999. 11. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még 293 napA hatalmas érdeklődés és népszerűség miatt az olimpiák műsora egyre gazdagabb, míg 1972-ben Münchenben még csak 195 számban avattak bajnokot, addig az évezred utolsó ötkarikás világversenyén a sportolók negyven sportágban kétszázkilencvenhat aranyéremért vetélkedhetnek. Három sportágban nem csupán a versenyzőkért szoríthatunk, mert öttusában Császári Attila, röplabdában Holvay Endre, birkózásban pedig Bíró Mihály a jövő évi olimpián technikai kiküldött lesz, mindhárman az ausztrál rendezők munkáját segítik és ellenőrzik. Elsőként Császári Attilával beszélgettünk a feladatáról, a sportág helyzetéről az olimpia nagy családjában. A pentatlon nem mai gyerek, majdnem ezer évig szerepelt az ókori olimpiai játékok műsorán. A modern pentatlon, az öttusa atyja a francia Pierre de Coubertin báró volt, aki másfél évtizedig harcolt azért, hogy az öszszetett sportág felkerüljön az újkori olimpiák műsorára. Nem hiába, mert 1912-ben Stockholmban már az öttusázók is versenyezhettek olimpiai érmekért. A nem népszerű, de rendkívül nehéz, öt számos sportágat az elmúlt évtizedben az a veszély fenyegette, hogy lekerül a játékok műsoráról, de a pentatlon ezt a csatát is megnyerte, sőt, a század utolsó olimpiáján már nők is tusakodhatnak az érmekért.Császári Attila, a Magyar Öttusa-szövetség elnöke az interjú előtt közölte, hogy siet, mert másnap elutazik a világ másik felére, a mexikói Acapulcóba, ahol a Nemzetközi Öttusa-szövetség éves kongresszusát tartja. Először a csúcstalálkozó témájáról kérdeztem. – A kongresszuson több, az olimpiával kapcsolatos kérdést tisztázni kell. Az egyik legfontosabb válogató verseny a jövő évi olaszországi világbajnokság lesz a sydneyi olimpiára. Ezért javasolni fogjuk, hogy a pescarai vébén a váltóverseny ismét az utolsó versenyszám legyen, ne befolyásolhassa az öttusázók egyéni teljesítményét, mert ennek a tétje az olimpiai részvétel. A vívás és az úszás szabályai is változtak. El kell dönteni, hogy az újításokból mit veszünk át. Az úszásban például bevezették, hogy az első rossz rajt után kizárják a versenyzőt, míg öttusában a második hibás rajtot pontlevonással büntetik. A vívásban Juan Antonio Samaranch, a NOB elnökének kívánságára bevezetik a plasztik védősisakokat, hogy a versenyző arca látható legyen. Ha a kongreszszus megszavazza ezt a változtatást, akkor a nemzetközi szövetségnek anyagilag támogatnia kell az átállást. – Samaranch elnök úrral az élen már többen temették az öttusát, mégis túlélte a századot, igaz, az olimpiai műsoron maradásért áldozatot hozott, mert Sydneyben csak tizenhat férfi és tizenhat nő indulhat. – A NOB határozata, finoman fogalmazva nem volt sportszerű, mert elfogadta, hogy 1996-ban felére csökkentettük a létszámot, harminckét főre, a versenynapok számát négyről egyre, viszont cserében sem a férfi váltót, sem a női versenyszámot nem vette fel a műsorra. Jövőre ugyan a nők végre szerepelhetnek az olimpián, de ezért a sportág drága árat fizetett, mert harminckét férfi helyett már csak tizenhat indulhat Sydneyben. Összehasonlításul, nyolc évvel ezelőtt Barcelonában még hatvanhatan versenyezhettek. – Ebben a nemzetközi szövetség hibás törekvése nem játszott közre? Ilyen éles helyzetben, amikor az öttusa programban maradása volt a tét, a vezérkar miért erőltette a nők rajthoz állását? – Bármennyire is fájdalmas és elfogadhatatlan a tizenhat fős mezőny, de a sportág így jobban járt, mert az öttusázók nyolc év után ismét hat éremért küzdhetnek. S ebben az olimpiacentrikus sportvilágban ez nagyon fontos szempont. Az öttusát ugyan részben veszteség érte, de nem veszített, mert ott leszünk Sydneyben. – Először a sportág történetében az olimpia öttusaversenyének magyar technikai kiküldöttje lesz. Miért éppen önre esett a választás? – A nemzetközi szövetséget ketten fogjuk képviselni, az olasz Mauro Tirinanzi és én. Kiválasztásomban szerepet játszott, hogy ebben a sportágban Magyarország nagyhatalom, s több évtizede olyan kitűnő világversenyeket rendezünk, mint például az idei budapesti világbajnokság volt. Tizenegy éve lettem a nemzetközi szövetség technikai bizottságának a tagja, az elmúlt évtizedben sok nemzetközi eseményen működtem közre, s valószínűleg jól láthattam el a feladatomat. – Mi egy technikai delegátus feladata? – Biztosítani az olimpiai versenyek megfelelő előkészítését és szabályok szerinti lebonyolítását. Tehát segíteni és ellenőrizni kell a rendezőket, hogy a zavartalan lebonyolítás feltétele biztosítva legyen, majd vigyázni arra, hogy a szervezők betartsák a szabályokat. – Hányszor járt Sydneyben, és milyen tapasztalatokat szerzett? – Hát, ez nagyon érdekes, mert versenyzőként és sportvezetőként ugyan bejártam a világot, de Ausztráliába csak idén márciusban jutottam el először. Akkor megmutatták az öttusaversenyek helyszíneit, örömmel tapasztaltam, az ausztrálok nem csupán hirdetik, hogy a versenyzők olimpiája lesz, hanem ezt meg is akarják valósítani. Az öttusaversenyek helyszínei közel vannak egymáshoz, úgy mint az idei vébén a Margitszigeten, tehát a sportolóknak nem kell sokat utazniuk, több idejük jut a pihenőre két versenyszám között. – A múlttal kezdtük, fejezzük be a jövővel. Megítélése szerint mi vár szeretett sportágára az új évezredben? – Szerencsére az öttusa túl van a krízisen, az egynapos versenyek bevezetésével sikerült egy látványos, a közönség számára vonzó, modern pentatlont létrehozni. Ez a korszerűsítés még nem fejeződött be, de a jövőben átgondoltan és nagy türelemmel kell változtatni. Ígéretünk van arra, hogy a 2004-es athéni olimpián már az izgalmas váltóversenyeket is megrendezik, ez pedig segítheti a sportág fejlődését. – Erre nagy szükség lenne, mert az öttusával szembeni legtöbbször elhangzó kritika, hogy kevés országban űzik. – A sportágakat nehéz objektívan megítélni, mert például az atlétikát hiába űzik kétszáz országban, például a női súlylökésben csak egy tucat ország versenyzői küzdenek az olimpián, s ebben a versenyszámban is három éremért vetélkednek. Természetesen a nemzetközi szövetség törekvése, hogy egyre több országban alakuljon ki erős öttusabázis. Mint a magyar szövetség elnöke nagy sikernek tartom, hogy a magyar öttusa megőrizte helyét az élmezőnyben, sőt az idén az eredményességet tekintve csúcsévet zártunk. Nagyon elégedett lennék, ha jövőre ezt a rekordot sikerülne beállítani.Béke vagy te, sport! Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) felhívással fordult a világ országaihoz, hogy a jövő évi sydneyi nyári ötkarikás játékok alatt legyen béke az egész világon. Az ENSZ közgyűlésén a 188 tagállam képviselője közül 170 támogatta az ausztrál szervezők megbízottja, Daniel Kowalski által előterjesztett javaslatot. Az egykori úszóklasszis beszédében annak a reményének adott hangot, hogy az olimpia alatt béke lesz, az emberek a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a sportra és a kultúrára. Az ENSZ közgyűlése még 1993-ban határozott arról, hogy – felélesztve az ókori görög hagyományt, amikor a játékok alatt hallgattak a fegyverek – az olimpiák előtt felszólítja a világ nemzeteit: a játékok idejére függesszenek fel mindenfajta ellenségeskedést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.