Lujza 2024. március 2.
logo

Sürgető a feladat

Putsay Gábor
1999.11.18. 23:00

Magyarország a jövőben kiemelten kezeli az V. számú európai közlekedési folyosó hazai szakaszának fejlesztését. Ennek egyik elemeként a közelmúltban fogadta el a kormány a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének tízéves programját, amelyből az V. folyosó bővítése és felújítása mintegy 480 milliárd forintot tesz ki – mondta el tegnap Spakievics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium gazdasági helyettes államtitkára a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara konferenciáján. Mint ismeretes, 1997–ben a páneurópai közlekedési konferencián Helsinkiben tíz közlekedési folyosót jelöltek ki, ezek közül az V. az észak-adriai kikötőket köti össze az ukrán és az orosz piaccal, illetve Ázsiával. Így az érintett országok és kereskedelmi központjaik számára sürgetővé vált a tranzitútvonalak mielőbbi fejlesztése. A hónap elején Triesztben tartott külügyminiszteri találkozón – magyar, olasz, szlovén, ukrán – a négy ország képviselői közösen hoztak létre egy olyan titkárságot, amelynek feladatául a folyosó fejlesztésének jövőbeni támogatását jelölték ki. Az érintett országok közötti együttműködésben eddig is nagy szerepet játszott a közúti személy- és árufuvarozási egyezmény, valamint a közúti-vasúti kombinált fuvarozást szabályozó megállapodás. Spakievics Sándor előadásában elmondta, hogy a folyosó fejlesztésének politikai és technológiai akadályai magyar részről elhárultak, a költségvetési források mellett a folyosó teljes szakaszán szükséges bevonni a magántőkét is. Hozzátette: a magyar fél számít az ISPA pénzügyi támogatására, amihez az egyetlen uniós tag Olaszország segítségét kéri. A közúti és vasúti fuvarozás aránya évről évre növekszik, ezért a közeljövőben elengedhetetlen a jelenlegi hálózat bővítése és korszerűsítése. Az V. folyosó része az M7-es autópálya, az M3-as autópálya, valamint a 7-es, a 3-as és a 4-es számú főút, amelyek mentén gyorsforgalmi utat kívánnak építeni 2008-ig. Ezen belül az M7-es autópálya jelenlegi szakaszának felújítása – 1998-as árak szerint – 41,5 milliárd forintba kerül. Zamárdi és az országhatár között a tervek szerint autópályává fejleszthető gyorsforgalmi utat építenek, aminek a becsült költsége 140 milliárd forint. Az M3-as autópályát a hatályban lévő kormányrendelet szerint 2001 végéig Polgárig kell megépíteni, ennek a tervezett költsége 117 milliárd forint. A Polgártól Nyíregyhá- záig tartó szakasz 65, míg Nyíregyházától az országhatárig tartó szakasz 125 milliárdba kerülne, a mai építési költségeket figyelembe véve. A vasúti fejlesztések közül kiemelt szerepet kap az új magyar–szlovén közvetlen vonal magyar szakaszának megépítése, Bajánsenye és Zalalövő között, valamint az V. vasúti korridor dunántúli gerincét képező Székesfehérvár–Szombat-hely vonal villamosítása. Az új vonal építési költségei 25 milliárd forintot tesznek ki, és 2001-ben már közlekedhetnek ebbe az irányba is a szerelvények. A trieszti kikötő működéséről elhangzott: a – zömmel a magántőkére alapozott – fejlesztéseknek köszönhetően ma 40százalékkal olcsóbban végzik a logisztikai feladatokat. A kikötőben évente 47 millió tonna áru be-, illetve kirakását végzik. Az elképzelések szerint Trieszt kikötője egy éven belül képviseletet nyit Magyarországon, amitől a megbízások növekedését várják.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.