Szeged, az alakuló eurorégió központja

Szeged Juhász Gyula, Tömörkény István, Szent-Györgyi Albert városa, a tudomány egyik hazai fellegvára – egyetemein több mint húszezer diák tanul évente –, a térség kulturális és gazdasági központja. Ám nemcsak a Dél-Alföld, hanem az egész régió központja szeretne lenni, hiszen vonzáskörzetébe tartozik két szomszédos ország – Románia és Jugoszlávia – néhány határ menti megyéje is. Az elképzelés valóra váltásához megvan minden adottsága, infrastruktúrája, gazdasági bázisa, szellemi tőkéje és kulturális lehetőségei. A várost a polgári koalíció pártjai vezetik, polgármestere, dr. Bartha László a Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselője. Klinikai sebész, traumatológus, és ahogyan eddig a betegek gyógyításának szentelte életét, most Szeged polgármestereként tesz meg mindent a városért. Szerinte a városfejlesztés nem választások előtti kampányfeladatot, hanem hosszú távú stratégiát, tervezőmunkát jelent.– Valamikor Komócsin városának nevezték Szegedet, a rendszerváltás idején is erős volt az MSZMP-s befolyás. 1998 őszén a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a koalíciós pártok jelöltjeként lett polgármester. Milyen város ez ma? – Időben még jobban visszamennék. A második világháború után nemszeretem város lett Szeged, ami Horthy fehér lovának, a szegedi gondolatnak köszönhető. 1956-ban a szegedi egyetemisták voltak az elsők, akik megfogalmazták a forradalom követeléseit, és küldöttséget indítottak Pestre. A helyi értelmiség egy része nemtetszését fejezte ki az 1968-as csehszlovákiai bevonulás miatt. Mindennek az lett a vége, hogy Kádár kedvence, Komócsin Zoltán került a város egyik, akkor fontos tisztségébe. A szegediek nem kívánták, és nem érdemelték azt a politikát, amelyet kaptak. Ám a kommunista, szocialista akaratot egy szűk réteg testesítette meg, amelynek ellenében Szeged megőrizte konzervatív arculatát. Ez talán azért történhetett így, mert mindig a perifériára szorították, mivel közel volt Titóhoz, a láncos kutyához, s mivel úgy gondolták, hogy határ menti településként nem érdemes fejleszteni. Komócsin azért itthagyta a keze nyomát, s ezt egy-két épület is jelzi, amelyeket egyesek szerint azért építtetett, hogy eltakarja a dómot. 1990-re mindezt megunhatták az emberek. Lippay Pál fideszes képviselő lett a polgármester. 1994-ben volt egy kisiklás, amikor szocialista polgármestert választottak, én viszont négy év múlva a polgári összefogás eredményeként lettem polgármester. Úgy hiszem, a szegediek többsége hagyományos, polgári gondolkodású és érzelmű ember. Ez nyilván annak is köszönhető, hogy egyetemi város, a térség kulturális központja. A polgári értékrendben ennek fontos szerepe van. A bűnözés visszaszorítása – A várost tehát évtizedekig a perifériára szorították, ennek ellenére megőrizte tartását, vonzerejét. De egyben a csempészet és az olajmaffia fellegvára lett. – Kezdjük az elején! Szegedet és a térséget annak ellenére háttérbe szorították, hogy a jugoszláv és a román határ közelében fekszik. Az ilyen kedvező földrajzi fekvés a nyugati demokráciákban kifejezetten helyzeti előnyt jelentett volna egy városnak. A szocializmusban viszont ez nem így működött. Ugyanis a szocializmus nem normális társadalmi berendezkedés volt, ezért csak ott lehetett hátrány ez egy városnak. Aztán jött a rendszerváltás, és következett az olajszőkítés, felvirágzott a feketekereskedelem, a fegyvercsempészet. Ez sok mindennel magyarázható, így a rendőrség, a határőrség, tehát a fegyveres testületek átalakulásával, amelyeket akkor könnyebb volt manipulálni. De azt hiszem, hogy ez ma már csak múlt időben jelenthető ki. Lecsengtek 1996 körül az ilyen típusú visszaélések, ma már nem jellemzők a városra. Most itt is a bármelyik nagyvárosban előforduló bűncselekményekre találunk példát. A bűnözést vissza akarjuk szorítani. A határ menti város szerep, a hármas határ kezd előnyére válni a városnak: a nemzetközi fegyveres testületek, a NATO, az EU különböző bizottságaiidőnként itt rendezik konferenciájukat. Lassan visszakerülünk Európa térképére. – A szomszédban dúló harcok miatt egyesek háborús övezetnek tartották a térséget, hiszen volt robbantás, itt fogták el Magda Marinkót. Legutóbb bezárt Szeged szimbóluma, a Virág cukrászda. Azt rebesgetik, hogy ebben is a maffia keze van. Mi az igazság? – Az igazságot nem tudom megmondani, de a találgatásokat én is hallottam. Megkérdeztem Szervánszky urat, mi áll a háttérben. – Ő volt a cukrászda tulajdonosa. – Úgy volt a tulajdonosa, hogy nem fizette ki a vételárát az önkormányzatnak. Mi nagyon rugalmasan viszonyultunk a céghez, fizetési haladékot adtunk, eltekintettünk a 4-5 éves kamatterhektől. Egyébként Szervánszky László azt mondta, hogy nem az önkormányzat, és nem is a maffia az oka a cukrászda bezárásának. Személyes okokra hivatkozott, de nem részletezte őket. Egy azonban biztos: Virág cukrászda lesz, a Virág cukrászda újból ki fog nyitni, meghirdetjük, és majd kézbe veszi valamelyik neves cukrászfamília. Ez a város vezetésének a célja. Egyébként kérdés, hogy működik-e, van-e maffia Szegeden. Szerintem nincs. A szerb–horvát– bosnyák háború idején próbált ugyan megtelepedni, de a szegedi és a Csongrád megyei rendőrség a kihívások hatására profibbá vált, a koszovói válság idején már könnyebben tudta kezelni a külföldről érkező bűnözést. – Jobb lett a közbiztonság is? – A közbiztonság javításának kiemelt fontossága van. Az előző városvezetés is gondot fordított rá, de a mostani még határozottabban segíti a rendőrséget. Közalapítványt hoztunk létre, amely a közbiztonság védelmének támogatását szolgálja. Közgyűlési anyag készült a közterületre vonatkozó rendelet módosításáról. A határozat betartását éjjel-nappal egy új testület felügyelné a rendőrséggel közösen. Feladatkörükbe tartozna a közterület biztonságának, tisztaságának, rendjének őrzése. Megkülönböztetés nélkül – Mostanában az ellenzék mind gyakrabban hangoztatja, hogy a koalíciós kormányzat főként azokat az önkormányzatokat támogatja, amelyeknek az élén saját polgármesterei állnak. Mi az igazság? Önök tele vannak pénzzel? – A sajtóból is kiderül, hogy Budapest jóval kedvezőbb pénzügyi lehetőségekkel rendelkezik. Szerintem egyszer s mindenkorra tudomásul kellene vennie Budapestnek, hogy az országnak van fővárosa, és nem a fővárosnak országa. Nyugat-Európában nincs lényeges különbség főváros és vidék között. Magyarországon van. Ha valóban Európához akarunk tartozni, ezen a helyzeten változtatni kell. Válaszolva a kérdésére: nem létezik olyan, hogy kormánypárti városok, ellenzéki városok. A szocialisták állították, hogy léteznek baloldali városok. Ők hozták létre ezt a fogalmat a saját helyhatósági rendszerükön belül. Ilyet a polgári kormány nem mondott, nem is mondhat. Magyarország városait, településeit egyenlő arányban kell fejleszteni, egy szintre kell hozni, függetlenül attól, hogy baloldali, polgári vagy független vezetése van. Ezt vallja a polgári koalíció. – Miért állítja az ellenkezőjét a másik oldal? – Amit az ellenzék állít, az nem igaz. Itt van például a bajai Duna-híd. Négymilliárd forintba került a felújítása, és Baján szocialista a polgármester. A lapokban olvashatjuk, hogy a fővárosi szennyvíztisztításra, a közlekedés infrastruktúrájának javítására ez a kormány ötször többet költött, mint az előző. Ezek szerint kormánypártinak minősíthető Demszky Gábor? Most nézzük Szegedet! Szeged az elmúlt nyolc évben semmilyen céltámogatást nem kapott. Egy kivétel akadt, 1998-ban, amikor – valószínűleg kampányjelleggel – villamosbeszerzésre juttattak pénzt a városnak. Az idén egyetlenegy céltámogatást kaptunk, 400 millió forintot a belvízvédelmi rendszer kiépítésére, de úgy, hogy a város hozzátesz ugyanekkora összeget. Kigazdálkodja. Ez kiemelt támogatást jelent? Pedig Szegeden a Fidesz-Magyar Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség a közgyűlésben és a városvezetésben is többségben van. De ha kapnánk kiemelt támogatást, azt is megérdemelné a város, hiszen negyven évig hátrányos helyzetben voltunk. – Úgy tudom, régióközponttá szeretnék fejleszteni a települést. – A napfény városán már túlléptünk, az új jelszó az, hogy Szeged gazdasági, kulturális és tudományos régióközpont. Ha a statisztikák számadatait nézzük, akkor ezzel a ténnyel nem lehet vitázni. A kormány célja, hogy centrumokat hozzon létre az országban. Erre Szeged is alkalmas, de nem más települések kárára. Az elképzelés az, hogy Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye régióként együtt fejlődjön. Egy város csak akkor fejlődik tartósan, folyamatosan, ha a környezete is fejlődik vele együtt. Szükséges egy munkaszervezési központ, amely a teendőket koordinálja, irányítja, és megpróbálja mindenki érdekeit egyformán képviselni. Brüsszelben jártunk a nyár végén a város képviseletében, és ott úgy beszélgettek velem, mint egy régióközpont polgármesterével. Nem volt számukra kérdéses, hogy Szegedet megilleti a szerep. De amikor azt mondtam, hogy ki kellene emelni a Dunából a lebombázott hidakat, akkor Baja érdekeit képviseltem, mert ez Baja alapvető érdeke. Amikor a mezőgazdaságról esett szó, Szeged mellett mindig megemlítettük Békéscsabát mint mezőgazdasági centrumot. A környezetvédelem kapcsán Szarvas, Szeged, Kecskemét hármasáról beszéltem, hiszen tájvédelmi körzetként is egységet képeznek. Mikor az idegenforgalomról beszélgettünk, megemlítettem, hogy nálunk található a Kiskunsági Nemzeti Park, a Gyulai Várszínház, ott zajlanak a Szegedi Szabadtéri Játékok. Végig a régiót képviseltem, mert abban kell gondolkodni, dél-alföldi régióban. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy sok közös pályázatot nyertünk. Azt mindenki elfogadja, hogy Szegedé a vezető szerep ebben a régióban, de nem mindenáron kívánja kisajátítani. Európa kapujában – A Balkán kapujában található. – Nem. Európa kapujában, a Balkán irányában. Ez a város európai város, mi vagyunk a híd a Balkán felé. – Nemrég botrányt kavart egy rendelkezése: a közgyűlés szocialista frakciójának nem engedte, hogy sajtótájékoztatót tartson a városházán. – Erről szó sem volt! Ők híresztelték ilyen formában az esetet. Az történt, hogy az MSZP frakcióvezetője frakcióülés címén helyiséget kért. A polgármesternek ezt biztosítania kell mindenik frakció számára. Ülés helyett azonban az önkormányzati közgyűlés ideje alatt sajtótájékoztatót tartott a frakcióvezető úr. Megkértem, hogy ne zavarja a közgyűlés menetét, s egyébként is, a sajtótájékoztatóhoz nem kell külön helyiség, ez nem tartozik a frakció működéséhez. Az MSZP-nek 380 négyzetméteres helyisége van a Belvederében, pártrendezvényt ott kell tartani. Nem beszélve arról, hogy az ilyesmire külön pénzt kapnak a frakciók. Hozzáteszem, a többi frakció-nak sincs lehetősége rá, hogy a város reprezentatív helyiségeiben tartson sajtótájékoztatót. – Mégis botrány lett belőle. – Botrány! Annak, ami történt, semmi köze a botrányhoz. Ők azt gondolták, hogy nekik ez jár. De el kellene felejteni végre azt, hogy a szocialista pártnak mindig minden jár. Mi a városi közfeladatok ellátása érdekében vagyunk itt, nem azért, hogy pártrendezvények megtartását biztosítsuk. – Egy év telt el az önkormányzati választások óta. Az elkövetkező időkben mit tart a legfontosabbnak? – Nagyon jó csapattal dolgozom. A polgármesteri hivatali rendszer, a városi tulajdonban lévő cégek átalakítása kilencven százalékban befejeződött, és kifejezetten jó visszhangot keltett. Az előttünk álló három évben szeretném elérni, hogy ne az befolyásolja a város életét, hogy éppen választási évhez közeledünk, hanem az, hogy a vezetőségnek van közép- és hosszú távú elképzelése, stratégiája. Mi letettük az asztalra a 2010-ig kidolgozott stratégiai tervünket. Egyeztettünk a szakma képviselőivel, akik csaknem nyolcvan százalékban elfogadták elképzelésünket. Ez iránymutató lehet arra nézve, hogy miként kell fejleszteni a várost. Szeged 2010-re eurorégiós központ lesz. A Vajdaság meg a romániai Temes és Arad megye is hasznot húzna ebből az eurorégiós központból. Együttjárna vele a repülőtér-bővítés, a hídépítés, a vasúthálózat korszerűsítése, az M5-ös várost elkerülő szakaszának megépítése, a vízi út fejlesztése. Innen vízen is el lehet jutni Belgrádig vagy Temesvárig, ez utóbbival csatorna köti össze a Tiszát. A Monarchia idején is Szeged volt a térség logisztikai központja. A Bánságban termelt búzát innen szállították Ausztriába, Franciaországba, Németországba. A vajdasági bor szintén innen indult útnak Kassa irányába. – Szeged vissza akarja szerezni elveszített pozícióját. – Lassan-lassan visszaszerezzük, sőt megerősítjük. Erre alkalmasak vagyunk nemcsak városunk infrastruktúrája miatt, hanem szellemi kapacitásunknak és történelmi hagyományainknak köszönhetően is. Negyven-ötven év rendhagyó szocialista állapota után kezdünk visszazökkenni a normális állapotba.Az 1998-as önkormányzati választások eredménye Párt neve Érvényes szavazat Fidesz-MPP–MDF–MKDSZ 14 411 MSZP 9080 Független 5702 SZDSZ 2641 Polgári Szegedért Egyesület 2372 MIÉP–KDNP 2079 Független Kisgazdapárt 1884 MSZDP–Nyugdíjasok Pártja 1382 Vállalkozók Pártja 801 Munkáspárt 584 Ingatlantulajdonosok és BCSME 452 Új Szövetség–Vállalkozók Pártja 118 Szegedi Nők Klubja 87 Kisgazda Szövetség 67 MSZDP–NyuP–Vállalkozók Pártja 62 1956-os Magyarok Világszövetségének CSMSZ 25 Szociáldemokrata Párt 25 Társadalmi Unió 17 Magyar Néppárt–Nemzeti Parasztpárt 5Bartha László 1961-ben született Szolnokon. A Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a szegedi orvostudományi egyetemen szerzett oklevelet. Sebészetből és baleseti sebészetből szakvizsgázott. Elvégezte a budapesti kereskedelmi főiskolát, ahol marketing- menedzser szakközgazdászként diplomázott. Évekig dolgozott a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem traumatológiai klinikáján. 1998-tól polgármester és országgyűlési képviselő. A Fidesz-Magyar Polgári Párt helyi szervezetének elnöke. Nős, két gyermeke van.