Szenvedélyes Ibsen-dráma bemutatója a Benczúr Házban

– Kamaszkora óta a színház megszállottja, a nagyközönség kedvelt drámaírója, rendező. Nincs olyan színpadi műfaj, amelyben ne alkotott volna: írt musicalt, kamaradrámát, vígjátékot, mesedarabot, történelmi drámát. Eddig minden műve színpadra került, zömében saját rendezésében. Mint rendező, kivételesen más szerző alkotását vitte színre a Benczúr Házban – a bemutatót ma este láthatja a nagyérdemű –, méghozzá a nagyra becsült előd, Ibsen hazánkban szinte alig játszott Kis Eyolf című remekét. – Tinédzserkorom óta vagyok Ibsen-rajongó – mondja Pozsgai –, a Kis Eyolf pedig különösen a szívemhez nőtt. Talán mert nem játszották, talán mert olyan, az évtizedek alatt összegyűlt ibseni indulatok kapnak összegzést ebben a drámában, melyek minden korban átélhetők. Itt már a szimbolista színház kezdődik. Másrészt a két főszereplő, Rubold Ödön és Götz Anna szerettek volna együtt játszani, engem pedig a Benczúr Ház kért meg arra, hogy a szalonjukban rendezzek. A Kis Eyolf minden aspektusból megfelelt a felém irányult kéréseknek, bennem pedig már hosszú ideje „kész volt” az előadás. – Más-e saját darabot színpadra állítani, mint valaki más művét? – Nekem kevésbé, hiszen színészközpontú darabokat írok, olyanokat, akár ez az ibseni dráma. Ez nem rendezői, sokkal inkább színészszínház. Saját alkotásaimban is ezt keresem. Egyébként kizárólag olyan művet rendeznék, amellyel valamit adni tudok a színészeknek is. A Kis Eyolffal azonban nem váltottam meg a világot. – Hanem...? – Tisztán, pontosan, sterilen értelmezett, szenvedélyben gazdag előadást szerettünk volna létrehozni. Igaz, mostanában keveset foglalkozik a magyar színház Ibsennel, mégis poros, avítt, rossz értelemben polgári, szalonunalmat reprezentál a hazai Ibsen-felfogás. A norvég szerző látásmódját ezzel ellentétben borzalmasan erős, szenvedélyes, modern, impulzív világnak érzem. A Kis Eyolf ennek bemutatására teljes mértékben alkalmas – épp ez volt benne a nagy kihívás számomra. Nem negatív példa megjelenítésével hajszol bele minket egy negatív élménybe Ibsen. Ellenkezőleg: negatív példával olyan pozitív élményt vált ki, ami csak a nagy írók sajátja. – A továbbiakban milyen irányba folytatódik pályája? – Ibsent bárhol és bármikor rendezek, hiszen óriási szerelmem. Terveim közt szerepel egy itthon szinte nem is ismert komédiájának színpadra állítása, de természetesen saját műveimmel is foglalkozom. Ezzel a bemutatóval titkolt szándékom az volt, hogy tudassam, nem csak magam írta darabokat akarok rendezni. Ibsenen kívül Tennessee Williams áll nagyon közel hozzám.