Ügyészségi vizsgálatot sürget Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke, miután megtudta: a Biofeld Kft. a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyével a dorogi hulladékégetőből származó ötezer tonnányi salakot kísérleti célból a taksonyi szemétlerakóban, takaróföldként kívánja elhelyezni. A fideszes politikus az ügy miatt mára a bizottság elé hívatta Pepó Pál környezetvédelmi minisztert.A Taksony határában lévő, már korábban betelt szeméttelepet a Biofeld Kft. a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 1998. április 10-én, tehát még az előző ciklus hivatali ideje alatt keltezett, majd 1999. június 30-án megerősített engedélye alapján a dorogi hulladékégetőből származó anyag felhasználásával kívánja lefedni. A lapunk birtokába került dokumentum szerint a jogosítvány a „veszélyeshulladékégető-műből származó salak átvételére és előkészítés utáni talajvázanyagként történő kísérleti hasznosításra” szól, amelyet a felhatalmazás értelmében „kommunálishulladék-lerakóra, takaróföldként” lehet felhasználni. A Biofeld Kft. eszerint a kísérletben ötezer tonnányi, Dorogról származó salakanyagot használhat fel, amelyet a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézete 1998-ban elkészített vizsgálata alapján másodfokú veszélyes hulladéknak nyilvánítottak. Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság elnöke kérdésünkre szakmai nonszensznek nevezte, hogy ha a nehézfémeket is tartalmazó salakot különböző, a mezőgazdasági munkák során keletkezett szerves hulladékkal összekeverik, akkor abból olyan komposztált anyag keletkezik, amelyet a kommunális szeméttelep rekultivációja során úgynevezett „talajvázföldként” lehet felhasználni. Az engedélyt Eördögh Imréné, a környezetvédelmi felügyelőség hatósági igazgatóhelyettese adta ki. Lapunknak kijelentette: a Biofeld Kft. szabályos kérvényt nyújtott be, amelyet a hivatal műszaki osztálya, valamint a Pest Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat is elbírált. Mint mondta: az általuk kiadott engedély minden jogszabály követelményének megfelel. Műszaki kérdésnek nevezte azt a felvetésünket, hogy ötezer tonnával vajon kísérletet lehet-e folytatni, vagy azt már ipari jellegű felhasználásnak kell-e tekinteni. Álláspontja szerint inkább ilyen anyaggal fedjék le a szeméttelepet, mint építési törmelékekkel. A környezetvédelmi hivatal műszaki osztályának egyik, neve elhallgatását kérő munkatársa lapunknak túlzónak nevezte az ötezer tonna kísérleti jellegű felhasználását lehetővé tevő engedélyt. Megtudtuk: a Biofeld Kft. a kérvényében olyan laboratóriumi eredményeket is mellékelt, amelyek azt tanúsították, hogy a salakkomposzt alkalmas a szeméttelep rekultiválására. Értesüléseink szerint a Dorogi Hulladékégető Kft.-ből származó salak jelenleg a taksonyi kezelőplaccon van elhelyezve, és a Biofeld kft. kockázatára a veszélyeshulladék-minősítő eljárás eredményére vár. A cég munkatársai ugyanis csak ezt követően kívánják megkezdeni a komposztálást. Vörös Erzsébet, a Biofeld Kft. ügyvezető igazgatója a salakkomposztot alkalmasnak tartja a szeméttelep rekultiválására. Mint mondta: álláspontját nemcsak számos európai példával, de a hazai szakhatóságok és akkreditált laboratóriumok vizsgálati eredményeivel is alá tudja támasztani. Kijelentette: a dorogi égető salakja harmadosztályú veszélyes hulladékként van nyilvántartva. A cink- és a réztartalma magasabb a határértéknél, egyéb veszélyes nehézfémvegyület azonban nem található benne. Hazánk talaja pedig cinkben és rézben szegény, ezért a mezőgazdasági eredetű szerves anyagokkal megfelelő arányban keverve akár talajjavító eljárásként is fel lehet fogni. Mivel ezt az egész történetet egy mesterségesen felfújt ügynek nevezte, ezért nem osztja a természetvédők és egyes politikusok aggályait. Nem érti, hogy miért ellenkeznek akkor, amikor a Velencei Talajvédelmi Állomás Akkreditált Laboratóriuma, a győri és a Pest megyei ÁNTSZ, valamint az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálati eredménye a Biofeld Kft.-t igazolta. Gordos Dénes, a Környezetvédelmi Minisztérium Környezetgazdálkodási Intézetének (KGI) főigazgató-helyettese szerint csak a hatósági mintavétellel vett vizsgálat fogadható el hivatalos eredménynek, az összes többit csak információnak lehet tekinteni. Lapunk kérdésére elmondta: intézetükhöz a Biofeld Kft. idén november 19-én minősítést megalapozó vizsgálatra tett igénybejelentést. Szakmai szempontból meglehetősen furcsának nevezte a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyét, amit egy olyan banki kölcsönhöz hasonlított, amikor a pénzintézet csak a hitel folyósítása után tekinti át a fedezetnyújtás feltételeit. Hozzátette: a minisztérium ebben a kérdésben nem kereste meg a KGI-t. Illés Zoltán azt is nehezményezi, hogy a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség az engedélyében nemcsak a harmadosztályú veszélyességi kategóriába tartozó salak felhasználását, de a másodosztályú veszélyességi kategóriába tartozó pernye felhasználását is engedélyezte. – A környezet tudatos veszélyeztetése miatt megállapítható a jogosítványt kiállító Eördögh Imrénének, valamint Verrasztó Zoltánnak, a felügyelőség igazgatójának felelőssége. Mivel tettük kimeríti a büntető törvénykönyv környezetszennyezéssel foglalkozó fejezeteit, ezért az ügyészségnél is bejelentést tettem – mondta Illés Zoltán, aki a fejleményekről az általa vezetett testület mai ülésén Pepó Pál környezetvédelmi minisztertől is tájékoztatót kér.
Karácsonyék követik Brüsszelt: nekik az is jó, ha migránsok költöznek a bérlakásokba