Taksonyi szemétbotrány

Jezsó Ákos
1999. 11. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ügyészségi vizsgálatot sürget Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke, miután megtudta: a Biofeld Kft. a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyével a dorogi hulladékégetőből származó ötezer tonnányi salakot kísérleti célból a taksonyi szemétlerakóban, takaróföldként kívánja elhelyezni. A fideszes politikus az ügy miatt mára a bizottság elé hívatta Pepó Pál környezetvédelmi minisztert.A Taksony határában lévő, már korábban betelt szeméttelepet a Biofeld Kft. a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 1998. április 10-én, tehát még az előző ciklus hivatali ideje alatt keltezett, majd 1999. június 30-án megerősített engedélye alapján a dorogi hulladékégetőből származó anyag felhasználásával kívánja lefedni. A lapunk birtokába került dokumentum szerint a jogosítvány a „veszélyeshulladékégető-műből származó salak átvételére és előkészítés utáni talajvázanyagként történő kísérleti hasznosításra” szól, amelyet a felhatalmazás értelmében „kommunálishulladék-lerakóra, takaróföldként” lehet felhasználni. A Biofeld Kft. eszerint a kísérletben ötezer tonnányi, Dorogról származó salakanyagot használhat fel, amelyet a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézete 1998-ban elkészített vizsgálata alapján másodfokú veszélyes hulladéknak nyilvánítottak. Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság elnöke kérdésünkre szakmai nonszensznek nevezte, hogy ha a nehézfémeket is tartalmazó salakot különböző, a mezőgazdasági munkák során keletkezett szerves hulladékkal összekeverik, akkor abból olyan komposztált anyag keletkezik, amelyet a kommunális szeméttelep rekultivációja során úgynevezett „talajvázföldként” lehet felhasználni. Az engedélyt Eördögh Imréné, a környezetvédelmi felügyelőség hatósági igazgatóhelyettese adta ki. Lapunknak kijelentette: a Biofeld Kft. szabályos kérvényt nyújtott be, amelyet a hivatal műszaki osztálya, valamint a Pest Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat is elbírált. Mint mondta: az általuk kiadott engedély minden jogszabály követelményének megfelel. Műszaki kérdésnek nevezte azt a felvetésünket, hogy ötezer tonnával vajon kísérletet lehet-e folytatni, vagy azt már ipari jellegű felhasználásnak kell-e tekinteni. Álláspontja szerint inkább ilyen anyaggal fedjék le a szeméttelepet, mint építési törmelékekkel. A környezetvédelmi hivatal műszaki osztályának egyik, neve elhallgatását kérő munkatársa lapunknak túlzónak nevezte az ötezer tonna kísérleti jellegű felhasználását lehetővé tevő engedélyt. Megtudtuk: a Biofeld Kft. a kérvényében olyan laboratóriumi eredményeket is mellékelt, amelyek azt tanúsították, hogy a salakkomposzt alkalmas a szeméttelep rekultiválására. Értesüléseink szerint a Dorogi Hulladékégető Kft.-ből származó salak jelenleg a taksonyi kezelőplaccon van elhelyezve, és a Biofeld kft. kockázatára a veszélyeshulladék-minősítő eljárás eredményére vár. A cég munkatársai ugyanis csak ezt követően kívánják megkezdeni a komposztálást. Vörös Erzsébet, a Biofeld Kft. ügyvezető igazgatója a salakkomposztot alkalmasnak tartja a szeméttelep rekultiválására. Mint mondta: álláspontját nemcsak számos európai példával, de a hazai szakhatóságok és akkreditált laboratóriumok vizsgálati eredményeivel is alá tudja támasztani. Kijelentette: a dorogi égető salakja harmadosztályú veszélyes hulladékként van nyilvántartva. A cink- és a réztartalma magasabb a határértéknél, egyéb veszélyes nehézfémvegyület azonban nem található benne. Hazánk talaja pedig cinkben és rézben szegény, ezért a mezőgazdasági eredetű szerves anyagokkal megfelelő arányban keverve akár talajjavító eljárásként is fel lehet fogni. Mivel ezt az egész történetet egy mesterségesen felfújt ügynek nevezte, ezért nem osztja a természetvédők és egyes politikusok aggályait. Nem érti, hogy miért ellenkeznek akkor, amikor a Velencei Talajvédelmi Állomás Akkreditált Laboratóriuma, a győri és a Pest megyei ÁNTSZ, valamint az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálati eredménye a Biofeld Kft.-t igazolta. Gordos Dénes, a Környezetvédelmi Minisztérium Környezetgazdálkodási Intézetének (KGI) főigazgató-helyettese szerint csak a hatósági mintavétellel vett vizsgálat fogadható el hivatalos eredménynek, az összes többit csak információnak lehet tekinteni. Lapunk kérdésére elmondta: intézetükhöz a Biofeld Kft. idén november 19-én minősítést megalapozó vizsgálatra tett igénybejelentést. Szakmai szempontból meglehetősen furcsának nevezte a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyét, amit egy olyan banki kölcsönhöz hasonlított, amikor a pénzintézet csak a hitel folyósítása után tekinti át a fedezetnyújtás feltételeit. Hozzátette: a minisztérium ebben a kérdésben nem kereste meg a KGI-t. Illés Zoltán azt is nehezményezi, hogy a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség az engedélyében nemcsak a harmadosztályú veszélyességi kategóriába tartozó salak felhasználását, de a másodosztályú veszélyességi kategóriába tartozó pernye felhasználását is engedélyezte. – A környezet tudatos veszélyeztetése miatt megállapítható a jogosítványt kiállító Eördögh Imrénének, valamint Verrasztó Zoltánnak, a felügyelőség igazgatójának felelőssége. Mivel tettük kimeríti a büntető törvénykönyv környezetszennyezéssel foglalkozó fejezeteit, ezért az ügyészségnél is bejelentést tettem – mondta Illés Zoltán, aki a fejleményekről az általa vezetett testület mai ülésén Pepó Pál környezetvédelmi minisztertől is tájékoztatót kér.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.