Titkos virágok a Művész moziban

Takács István
1999. 11. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tizenkét filmet vetítenek a spanyol filmhét során – november 11. és 16. között – a Művész mozi Chaplin és Bódy Termében. A Budapest Film és az említett filmszínház rendezte szemlén hat olyan alkotás is szerepel, amelyet Magyarországon soha nem mutattak be. A spanyol filmművészet – néhány jeles alkotója, így például Pedro Almodóvar révén – folyamatosan jelen van ugyan mozijainkban, de arról, hogy milyen is a kortárs spanyol film, átfogó képünk csak akkor alakulhat ki, ha a mostanihoz hasonló bemutatkozásokon több új művet is megtekinthetünk. Ezúttal 1995 és 1998 között készült filmekből áll a sorozat. A rendezők és a témák változatosak, hiszen az említett Almodóvar már ismert munkái – az 1995-ös Titkom virága és az 1997-es Eleven hús – krimielemekkel átszőtt lélektani elemzések; Carlos Saura 1998-as Tangója a balettművészet körébe transzponált Carmen-téma újrafogalmazása, a szintén ismert Szájból szájba, Manuel Gomez Pereira 1995-ös filmje egy szextelefon-szolgálat hívásai nyomán kialakuló izgalmas történetek sorát mutatja be, a Földön egy angyal (Julio Medem, 1996) hőse félig embernek, félig angyalnak, félig élőnek, félig holtnak képzeli magát, s e különös kettősség között vergődik. A még nem látott filmek közül a filmhetet nyitó alkotás, a Mararia (Antonio José Betancor, 1998) falusi történet: Lanzarote a szerelem, a szenvedély, a féltékenység és a halál színhelye, s egyben a csalódásoké és a magányé is. Vidéki történet A patkányok is (Antonio Giménez-Rico, 1997), egy, a vízipatkányok vadászatából élő apa és kisfia tragikus sorsának ábrázolásával, a szegénység és a durva erőszak kemény bemutatásával. Gerardo Herrero az 1997-es Komancsok földje című filmje napi aktualitású: hősnője, a fiatal újságírónő az ostromlott Szarajevóba megy riportot írni, s az ott tapasztalt tragikus események alapvetően változtatják meg életét, gondolkodásmódját. Pilar Távora Federico García Lorca klasszikusnak számító drámája, a Yerma új filmváltozatát készítette el 1998-ban. Alejandro Amen Amenábar a Halálos tézisben (1996) a tévében látható erőszakról, pornográfiáról, kábítószerezésről egyetemi szakdolgozatát készítő lány izgalmas bűnügyi nyomozásba torkolló kalandjait meséli el. A nagyapa (José Luis Garcia; 1998) kisvárosi családi történet a nagyapáról, aki szeretné megtudni, melyik unokája törvényes, és melyik nem. César Martinez Herrada pedig a Selyemkezek (1998) című filmben nagyvilági környezetbe, bankigazgatók, dúsgazdag műtárgykereskedők és szenvedélyes pókerjátékosok közé visz bennünket, thrillerekhez illő hangvétellel. A Chaplin Teremben vetítik a nálunk még nem játszott filmeket, hangalámondással. A Bódy Teremben a már ismert alkotásokat láthatjuk. A rendezvényre Budapestre érkezik a nyitófilm rendezője, Antonio José Betancor és Carmelo Gómez színművész, aki ennek a filmnek és a Komancsok földjének is főszereplője, de láttuk már a Földön egy angyal és a Titkom virága című filmekben is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.