A jövő a regionális fejlesztésé

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tegnapi, 165. közgyűlésén Glatz Ferenc elnök kifejtette: a regionális fejlesztésnek sokkal nagyobb jelentősége lesz a jövőben, emellett az Akadémia, és rajta keresztül a tudomány autonómiáját is erősíteni kell. Ugyanígy szükség van a kutatók bérviszonyainak rendezésére és a fiatalításra is. Az MTA nyitni kíván a határon túli területek irányába, ahol a tudományos műhelyeket fogja támogatni.A kétezredik év nem lesz a magyar tudomány „politikai éve”, mert a költségvetési támogatottság visszaesik. El kell döntenie a politikai elitnek, kíván-e Magyarországon tudománypolitikát csinálni, a kutatóbázis feltételeire gondot fordítani – mondta Glatz Ferenc tegnap, az MTA 165. közgyűlésén.Az elnök szerint, ha ez nem következik be 2001-ben, akkor következetes tudománypolitikáról nem lehet beszélni. Kedvező jelnek tartja, hogy a tudomány- és technológiapolitikai kollégium elfogadta azt a javaslatot, amely szerint – először a hazai költségvetési gyakorlatban – a tudományra fordítandó pénzösszegre és annak lokációjára már 2000 januárjában terv születhet. Ez azt jelenti, hogy mielőtt a 2001-es költségvetés konkrét számait a Pénzügyminisztérium leírná, rendelkezésre állhat egy, a miniszterelnök által is elfogadott határozott elképzelés a tudományra fordítható összegekről.Ma ádáz harc van a költségvetési politikáról, és arról, hogy mire fordítsák az adófizetők pénzét – fogalmazott Glatz Ferenc. Úgy vélte: ezért szükséges, hogy az uralkodó és hatalmi államból szolgáltató állam alakulhasson ki.A XXI. század társadalmában az egyoldalú állampolgári identitás mellett a szociális, vallási, nemzeti identitások együtt fognak élni – közölte. Ezért fontosnak tartja, hogy egy olyan autonóm intézmény, mint az MTA, meghatározza civil szervezetként a saját jövőképét, és világos legyen előtte, hogy egy olyan társadalom számára kell azt megformálnia, amely az egyén és a közösség viszonyáról másként fog gondolkozni, mint az eddigi 150 évben.Nem tartható az az állapot, amely szerint a közösségi életben való részvétel azonos lehet a politikai pártokban való részvétellel – tette hozzá. Az államnak – mint területigazgatási egységnek – fokozatosan át kell adni különböző funkciókat a társadalomnak, valamint a különböző integratív szervezeteknek. Kiemelte a regionális egységek gazdasági, kulturális és tudományos fejlesztésének fontosságát a következő évtizedekben Európa keleti régiójában. Véleménye szerint a magyar társadalomnak „emelkedő nemzetként” kell megélnie a XXI. századot. Ez pedig a tudományos szféra szakszerű és tervszerű fejlesztésével lehetséges.Glatz Ferenc kitért arra is, hogy a kutatóhálózati konszolidációs folyamat során rendezni kell a kutatók béreit, ráadásul a fiatalítás is időszerűvé vált. Az európai integrációt regionális értelmiségiekkel látja megvalósíthatónak, ezért az MTA nyitni kíván a határon túli területek irányába, ahol a tudományos műhelyeket fogja támogatni.„Az MTA költségvetése jobb, mint amilyen lehetett volna, de sokkal rosszabb, mint amit vártunk” – mondta Kroó Norbert, az Akadémia főtitkára a testület költségvetéséről. A legnagyobb gondnak azt tartja, hogy nem lesz elég pénz a bérlemaradás kompenzálására és a stratégiai kutatásokra.