A szövődmények szövődményei

Az elmúlt héten vázoltam a nátha- és influenzaszerű megbetegedések leggyakoribb szövődményeit. Azóta érzékelhetően nőtt a lázasok, ágynak dőlők, rekedtek és fülfájósok száma, kevés belgyógyászati ágy áll üresen az országban. Célszerűnek látszik néhány további kórkép ismertetése.Az orr – ahol a vírusok támadnak – melléküregeivel együtt egységes rendszert alkot. A melléküregek közül leggyakrabban az arcüreg betegedik meg. Röviden a mechanizmusról: ha az üreg megfertőződik, a természetes kivezető nyílás a gyulladás következtében kialakult nyálkahártya-duzzanat miatt elzárul. A szellőzése megszűnik, ideális baktériumtenyésztő hellyé válik, benne genny képződik.A folyamat nem feltétlenül áll meg az arcüregben. Kevésbé ismert, de sokkal veszélyesebb a rostasejtek gyulladása. A finom cellákból álló, ép állapotban légtartó üregrendszer az orr- és a szemüreg között helyezkedik el. Lappangó, idült gyulladása meglehetősen gyakori: a beteget visszatérő fejfájás gyötri, a garatban állandó a hátracsurgó váladék, láz nem jellemző, legfeljebb hőemelkedés. A diagnózis fül-orr-gégészeti feladat. A bizonyításhoz vagy kizáráshoz az esetek egy részében röntgent, CT-t is igénybe kell venni.Még veszedelmesebb a rostasejtek heveny gyulladása. Hosszabb-rövidebb náthás, hurutos előzmény, rendszerint arcüreggyulladás, genynyes orrváladékozás után hirtelen magas láz, a szem körül, a szemhéjakon, az arcon hatalmas piros duzzanat jelentkezik. A beteg sokszor a szemét sem tudja kinyitni. Ijesztő kép alakulhat ki órák alatt. A tünetek kötőhártya-gyulladásra, esetleg allergiás folyamatra, avagy – kisgyermekeknél – fogcsíragennyedésre is emlékeztethetnek. A hasonlóság néha a szakembereket is zavarba hozza, ezért a biztos diagnózist fül-orr-gégész, radiológus, szemész, fogorvos-szájsebész együttműködése eredményezheti.Nem hangsúlyozhatom eléggé, hogy oki gyógyítás csak a kórisme ismeretében lehetséges. Ha a legkirívóbb tünet alapján mondjuk kamillás borogatást és szemcseppet alkalmazunk – amitől a kötőhártya-gyulladás meggyógyul -, értékes órákat veszíthetünk, ha a háttérben a rostasejtek gennyes gyulladása áll. A folyamat ugyanis gyorsan terjedhet. A szemüreget bélelő kötőszövet megfertőződése gennyes tályogüreg kialakulásához vezethet, a beteg látása is veszélybe kerül. Ilyenkor már a szövődmény szövődménye is műtéti megoldást igényel: gyakran csak külső feltárás útján vezethető le a szemgolyót rémisztő módon előre-oldalra nyomó gennygyülem. Néhány órával korábban esetleg az arcüregöblítés is elegendő lehetett volna, vagy a rostasejtek korszerű technikával, belülről, az orr felől végzett kitakarítása.Mondanom sem kell, hogy az okot mindenképpen meg kell szüntetni, a szemüreg külső feltárása nem teszi feleslegessé az arcüreg, illetőleg a rostasejtek operációját. Ha a duzzanatot, gyulladást beteg fog okozta, a fogorvosi, szájsebészeti beavatkozás (felfúrás, húzás) is elkerülhetetlen. Tanulság: a fenti tünetek esetén ne várjunk holnapig vagy hétfőig, és kerüljük a „mindenféle gyulladásra jó” házi szerek alkalmazását!Néhány évtizede a kisgyermekek rettegett, gyakran végzetes betegsége volt a torokgyík, a diftéria. Hála a védőoltásnak, ma már nem fordul elő. Ennél a betegségnél a gégében vaskos lepedék, hártya képződik, amely elzárja a légutakat, és fulladásos halálhoz vezet. Sokáig az idejében elvégzett gégemetszés volt az egyetlen lehetőség a beteg megmentésére. Ezt csak azért írtam le, hogy érthetővé tegyem a gége álhártyás gyulladása elnevezést. A diftériát croupnak (krupp) is nevezik, ez a kórkép nem valódi, hanem álkrupp, latinul pszeudokrupp. A kóroktan egészen más, a tünetek hasonlók, kezdetben vagy fel nem ismert esetekben a veszélyek is! Ebben az esetben nem lepedék képződik, hanem a hangszala-gok alatt kétoldalt párnaszerű bedomborodás szűkíti a levegő útját.Előfordul, hogy a hangszalagok érintetlenek, a néha már légszomjjal küzdő beteg hangja tiszta. Ha a gyulladás a hangszalagokra is kiterjed, rekedtség, hangtalanság jelentkezik, de ez a kisebbik baj, a nagyobbik a fulladásveszély. Ha az említett duzzanat egy határt meghalad, az átjutó levegő kevés lesz, először mozgáskor, később nyugalomban is fulladni kezd a beteg. A beteg, aki rendszerint kisgyermek, de a felnőtt sem ritkaság.A szennyezett levegő sokat ront az esélyeken. Gyárvárosok környékén a betegség előfordulása lényegesen gyakoribb, mint az alpesi falvakban. Rövidebb-hosszabb ideje tartó hurutos tünetek, az orrmandula vagy az arcüreg gyulladása csaknem minden esetben kimutatható, tehát a szövődmények szövődményéről van szó.A betegség rendszerint úgy kezdődik, hogy a gyermek (néha felnőtt) éjféltájt felriad. Rémülten veszi észre, hogy nehezen kap levegőt, ha sírni kezd, az oxigénigény, így a légszomj is fokozódik. Rendkívül jellegzetes, kéthangú, „ugató köhögés” jelentkezik, aki egyszer hallotta, sosem felejti el, akár telefonon keresztül is nagy biztonsággal diagnosztizálhatja a gégeszűkületet. (Igyekszem pontosan fogalmazni: nem a pszeudokruppot, hanem a gége valamilyen okból bekövetkezett szűkületét érzékeli a vájt fülű szakember.)Légszomj, főként nyugalmi légszomj esetén a beteget azonnal kórházba kell vinni. Enyhébb esetben jöjjön az ügyelet, egyetlen laikusnak sem javaslom, hogy egyedül döntse el, meddig lehet várni. Sajnos a kórkép rendszerint ismétlődik, gyakorlott szülőnek már lehetnek otthon megfelelő szerei, amelyeket az orvos megérkezéséig beadhat, a többiek még jobban siessenek, mert a helyzet órák alatt kritikussá válhat. Annyira, hogy csak a gépi lélegeztetés vagy a légcsőmetszés mentheti meg a beteg életét.A láz és a hurutos kórelőzmény nem tartozik hozzá a pszeudokrupp-hoz, ha véletlenül jelen van – az embernek egyszerre két betegsége is lehet -, a tünetek még inkább összetéveszthetők. Kísértetiesen ugyanúgy küzd a levegőért, ugyanolyan ugatva köhög a beteg, ha a gége beszűkülését valamilyen félre nyelt idegen test okozza. Ez utóbbi esetre többször utaltunk, valamint arra is, hogy nagyon hasonló tünetek mögött egészen más okok húzódhatnak meg, tehát diagnózis nélkül eredményes kezelés legfeljebb a véletlen műve lehet.