Átláthatóbb titkosszolgálat

Új ember kerül 2000 elejével a francia biztonsági szolgálat, a DGSE élére. Jean-Claude Cousseran – aki eddig több szocialista kabinetben vállalt miniszteri szerepet, s jelenleg Törökország francia nagykövete – úgy tűnik, ezúttal is elnyerte a szocialista-kommunista többségű kormánykoalíció bizalmát.A távozó Jacques Dewatre-ot még az Edouard Balladur vezette jobboldali kormányzat nevezte ki hat évvel ezelőtt, 1993 júniusában – írja a Le Monde. Míg Dewatre a titkos rendeltetésű akciókban tűnt ki tehetségével, utódja alatt – írják megfigyelők – a „Szervezet” civilebbé válik, s erre markáns, a fegyveres erők civil ellenőrzését 2002-ig megerősíteni szándékozó kormányzati tervek állnak készenlétben.Dewatre távozása nemcsak a titkosszolgálat szemléletmódjában jelent változást, de némileg érinti a két hatalmi ágazat, a kormányzat és a köztársasági elnök közötti kényes hatalmi egyensúlyt is, amelyben a jobboldali politikai erők bizalmát élvező Dewatre speciális pozíciót élvezett.A Le Monde információi szerint Dewatre még ezen felül is különleges, néha már túlságosan is egyedi akciókat kezdeményezett, amelyeket időnként saját szakállára, országa politikai felhatalmazása nélkül hajtott végre. A koszovói konfliktusnál telt be a pohár, közelebbről a francia nagykövetség evakuálásának körülményei, az akció időzítése, s az első Koszovóba küldött kommandóig eltelt időszak, amikor a DGSE elveszítette a kapcsolatot belgrádi szálaival.Az eseményeket figyelemmel kísérve mindenesetre megkérdőjelezhető – egészíthetjük ki a francia lap cikkét -, hogy a szerbekkel az utolsó pillanatig tüntető szimpátiát tanúsító szocialista pártok sorába mennyiben illeszkedtek a francia szocialisták.Másrészt, az előbbi felvetéssel némileg összefüggően: nem jelentett-e kedvező alkalmat a konfliktus a befolyásos pozícióban levő jobboldali kormányhivatalnok menesztésére? A titkosszolgálattól kiszivárgott információk szerint minden-esetere nem ez volt az egyetlen támadási felület.Dewatre afféle régi vágású katonaként bizalmatlan volt a „kétszer annyi civilt, mint fegyverest” elvével, s nem túlságosan barátkozott meg a gondolattal, hogy a szervezet nyisson a külvilág felé. A homályosságból, titokzatos zártságból az új európai szellemnek megfelelően több titkosszolgálat, például a német BND is megpróbál kilépni.Ami az új főigazgató személyét illeti, nem újoncként kerül a DGSE-hez, amelyben 1989 és 1992 között már volt egy miszsziója: a szervezet stratégiai vezetését kellett kidolgoznia.S hogy a „militarista” szárny se morgolódjon, a kormányzat arra készül, hogy egy második számú csúcsvezetői posztot is képez a szolgálatnál, amelyet Champitaux tábornok töltene be, személyével is biztosítva az átmeneti időszakban a folytonosságot.A távlati tervek szerint 2002-ben a „Szervezet” pontosan kétszer annyi civilt alkalmaz, mint ahány „fegyverest”, s ez a program nagyarányú informatikai, technológiai fejlesztést is tartalmaz. Ez a szándék egyébként a két legerősebb politikai tábor egyöntetű támogatását bírja, a titkosszolgálat parlamenti ellenőrzését egy UDF-es kéviselő kezdeményezte.