Emelték a budapesti közműdíjakat

A Fővárosi Közgyűlés az Alkotmánybírósághoz fordul amiatt, hogy az Országgyűlés nem minden egyes önkormányzat számára, így Budapest számára sem biztosítja a kötelező feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat, és ezzel önkormányzati alapjogot sért – tartalmazza a közgyűlés tegnapi ülésén hozott határozat.A testület hosszas vita után fogadta el többségi szavazattal Budapest főváros önkormányzata 2000. évi költségvetési koncepcióját. A közgyűlés felhatalmazta Demszky Gábor főpolgármestert, hogy terjeszszen válságkezelési tervet a testület elé, s ebben „törekedjen a kormány diszkriminatív intézkedései következményeinek kivédésére. Az ülésen szó esett arról is: ha a helyzet változatlan marad, a közszolgáltatások működőképességének megőrzéséhez nem lehet tovább halasztani az egységes ingatlanadó bevezetését. Az ellenzéki frakciók úgy vélték: a városvezető MSZP-SZDSZ-koalíció politikai játékként kezeli a szak-mailag sem alkalmas költségvetési tervezetet.A Pénzügyminisztérium vétójoga miatt a közgyűlés tegnap kénytelen volt hat százalékban megállapítani a BKV-tarifák jövő évi emelését. Mint ismeretes, a városvezetés korábban 14 százalékos viteldíj-növekedést irányzott elő. Az ellenzék nem szavazott. A testület úgy döntött: ezentúl az éjszakai járatokon két jegy váltásával lehet csak utazni. Tirts Tamás fideszes frakcióvezető szerint ez a határozat alkotmányossági aggályokat is felvet. A MIÉP a BKV teljes körű állami számvevőszéki vizsgálatát kezdeményezte.A közgyűlés döntött az ivóvíz- és a csatornadíj emelésének mértékéről is, amely 2000. január 1-jétől az idei 77 forint/köbméterhez képest 91 forintra nő. A csatornahasználatért pedig a jelenlegi 83 helyett 97 forintot kell fizetni. A Fidesz és a MIÉP képviselői egyik áremelési javaslatot sem szavazták meg.A közgyűlés szocialista-szabad demokrata többsége elutasította Endrédy István MDF-es képviselő javaslatát, hogy a fővárosi önkormányzat vállalja át a szerdán leégett Budapest Sportcsarnok helyreállítását célzó vizsgálatok és tervezési feladatok költségeit.Rendeletben határozta meg a rászoruló budapesti lakosok lakásrezsijéhez nyújtható támogatások jövő évi mértékét a közgyűlés. A távfűtési kompenzáció öszszege júniustól szeptemberig 900 forintról 1000 forintra növekszik havonta, áprilisban és májusban 1300 helyett 1500 forint lesz, novembertől márciusig pedig 2000 forintról 2200 forintra nő a havonta kapható támogatás összege. A távfűtési kompenzáció igénybevételének jogosultsági határát a személyenkénti 20 ezer forintról 24 ezerre emelte azoknál a családoknál, amelyekben több kereső él. Az ”egykeresős„ háztartások esetében 28 ezerről 32 ezer forintra módosul az egy családtagra eső havi összeg, amelynek eléréséig igényelhető a támogatás.A víz-, a csatorna- és a szemétdíj-kompenzációra jogosultság jövedelemhatárát a családtagonkénti 10 ezer forintról 14 ezer forintra módosították. A víz- és csatornadíj-támogatás havi összegét családonként 850 forintról 900 forintra, a szemétszállítási díj havi kompenzációját pedig 250 forintról 300 forintra emelték.A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy az 1999. és a 2000. év fordulójának téli hónapjaira a rászorulók számára ugyanannyi egyszeri, téli lakásrezsi-támogatást nyújt, mint az előző évben, vagyis távfűtés esetében családonként 10 ezer forintot, a más fűtési módot alkalmazóknak pedig 8 ezer forintot.A közgyűlés határozata szerint a fővárosi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási és gyermekvédelmi intézményekben hat százalékkal emelkedik az étkeztetések térítési díja január 1-jétől. Az óvodákban 151, az általános iskolákban 193, a gyermekotthonokban 426, a kollégiumokban 328, a fogyatékosokat nevelő-oktató intézményekben 426, a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthonban 458 forintot kell januártól fizetni a napi ellátásért. A közgyűlés által megállapított kedvezményes díjból a gyermek lakóhelye szerinti kerületi önkormányzat – egyéni rászorultság alapján – további kedvezményt adhat.uA közgyűlés határozata szerint Juharos Róbert fideszes képviselő központi költségvetéshez kapcsolódó módosító indítványa sérti a kétharmados önkormányzati törvényben szabályozott forrásmegosztást. Juharos indítványa a központi büdzséből származó, a kerületek és a főváros között megosztandó forrásokról rendelkezik, s eszerint a fővárosnak ezen pénzeknek legalább a felét át kellene engednie a kerületek számára. Atkári János főpolgármester-helyettes szerint így Budapest jövő évi költségvetése 13 százalékkal csökken az ideihez képest. Juharos közölte: ha a főpolgármesternek nem tetszik valami, azonnal alkotmányossági aggályokat vet fel. Elmondta: az alkotmány rögzíti az önkormányzati alapjogokat, ám ezek között forrásmegosztás joga nem szerepel, éppen ezért az feles törvénynyel is módosítható. Az önkormányzati törvény egyébként előírja, hogy a feladatokhoz szükséges forrást biztosítani kell, ám erre eddig a kerületek részére nem volt jogszabályi garancia. A módosító indítvány elfogadásával a központi költségvetés a saját forrásairól rendelkezett. A forrásmegosztásról továbbra is a főváros rendelete dönt majd, ezt a jogot nem vonták el tőle. A fővárost így nem korlátozzák, mindössze korlátok közé szorítják. Juharos lapunknak elmondta továbbá, hogy a főváros működése vet fel alkotmányossági aggályokat, éppen ezért a politikus várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul, ugyanis 1994 óta nem érvényesül az önkormányzati törvény azon rendelkezése, miszerint a tényleges feladatokhoz tényleges forrást kell rendelni. Juharos szerint a helyes megoldás az lenne, ha a fővárosról külön törvény rendelkezne, és abban szabályoznák a forrásmegosztás kérdését is.