Az Ybl Banktól a Konzumbankig

Miért kellett az Ybl Bankot megszüntetni? címmel december 8-án arról írtunk, hogy a pénzintézet volt vezetőjének, O. Nagy Imrének az édesapja perújrafelvételt kezdeményez fia ügyében. A bonyolult pénzügyi akcióról szóló tájékoztatónkat, amelyben több mint nyolcmilliárdos veszteség érte a magyar államot, most tovább folytatjuk. Idős O. Nagy Imre lapunknak azt vázolta: az Ybl Bank felszámolása szerinte miképpen függ össze a későbbi bankkonszolidációs folyamatokkal. A Globex-ügyig, valamint a napjainkban zajló Konzumbank alaptőke-emeléséig sorolta az eseményeket.Idős O. Nagy Imre szerint a rendszerváltozás harmadik éve, tehát 1992 nyara óta egyetlenegy gazdasági bűncselekmény történt az országban, ez az úgynevezett Ybl Bank-ügy. Ezzel foglalkozott a parlament, erről nyilatkoztak a pénzügyminiszterek, gazdasági és bankszakértők, tele voltak a bulvárlapok a rémtörténetek ecsetelésével. Úgy látja: ma már világos, hogy ez alatt az időszak alatt az álszent nyilatkozók és a gazdasági tisztesség bajnokai megtorlatlanul kirabolták a fél országot és ezermilliárdot költöttek az állami bankok kétes konszolidálására. Felveti: a sajtó nem a tényleges bankügyekkel foglalkozott, ahol az állami pénzek milliárdos nagyságrendben tűntek el, hanem a teljes egészében magánpénzekből létrehozott Ybl Bank és Első Magánvállalkozói Bank, valamint az azonos tulajdonosi körbe tartozó magánvállalkozások „botrányaival”.O. Nagy Imre a perújrafelvétel kezdeményezésekor kiemelte: minél szélesebb nyilvánosság ismeri a történet hátterét, annál nagyobb a remény, hogy a teljes igazság kiderüljön.De lássuk a perújrafelvétel alapjául szolgáló tényeket: 1996. december 3-án hirdették ki másodfokon az Ybl Bank ügyében az ítéletet, amelynek lényege: ifjú O. Nagy Imre bűnös egy rendbeli, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, amelyet felbujtóként követett el. Az édesapja ehhez magyarázatként hozzáteszi: a másodfokon hozott jogerős ítéletet megelőzően 1993 nyarán az Ybl Bank vagyonának felosztása már befejeződött. Vajon honnan tudták a pénzügyi szakemberek három évvel előbb, hogy O. Nagy Imrét el fogják ítélni? Vajon milyen jogszabály alapján hordták szét a vagyonát?Szerinte a bank megbuktatása után több mint öt évvel sem tudott a bíróság semmilyen tényt felmutatni, ami a vádlott személyes anyagi előnyhöz jutásának tényét alátámasztotta volna. Semmi más bűncselekmény nem került terítékre, csupán a hűtlen kezelés.O. Nagy Imre úgy fogalmaz: a hűtlen kezelés vádja két, egymástól eltérő gazdasági üzletcsoporthoz kötődik. Ezek közül az öszszegszerűen is meghatározott cselekmények közül a nagyobbik rész – kerekítve – 1,8 milliárd forint értékben a Hunor vállalkozói csoporthoz kapcsolódik. 1992. április végén, különböző bankok – elsősorban az Általános Vállalkozási Bank és egyes bankszakemberek – ajánlata alapján nyolc esetben történt hitelnyújtás a Hunor-csoport számtalan különböző vállalata részére. Ezek a hitelek teszik ki a bűnként felrótt teljes 1,8 milliárd forintos összeget. A folyósított hitelek mindegyikével kapcsolatban teljesen szabályos és cégszerűen aláírt hitelszerződés készült. Ezek tartalmazzák a hitelfedezeteket is, amikből megállapítható, hogy az összes hitelkeret biztosítva volt jelzálogjoggal – hangsúlyozza O. Nagy. A beadott perújrafelvétel tételesen és hiánytalanul tartalmazza mind a szerződéseket, mind a hitelfedezeti megállapodásokat, mind pedig a jelzáloggal kapcsolatos és az Ybl Bank javára szóló jelenleg is érvényes telekkönyvi kivonatokat. Ezekből az adatokból kiderül, hogy a Hunor Beruházási Kft. az 1992. április 27-i zálogszerződésben 1,3 milliárd forint jelzálogot biztosított a hitelek fedezetéül az Ybl Bank javára. A jelzálogjog még ugyanez év május 18-i keltezéssel az ingatlanokra bejegyeztetett.Eltussolt ügyekA jelzálog tárgyául szolgáló ingatlanok értékét igazolta az a tény is, hogy azokat a Hunor előző év decemberében több mint 2 milliárd forint értékben apportálta az Euro-Hunor Kft.-be. További biztosítékként ugyancsak a Hunor Kft. jelzálogjogot nyújtott az Ybl Banknak a Budapest XII. kerület, 8263 hrsz.-ú ingatlanra. O. Nagy Imre úgy véli: ez azért érdekes, mert később a fővárosi telkeket már mint Globex-tulajdont láthatjuk ismét. Talán ennél is figyelemre méltóbb szerinte, hogy az Ybl Bank felszámolója, a Deloitte and Touche cég mind a mai napig szintén nem foglalkozott ezekkel az ügyekkel, holott ezek az összegek mindmáig jogszerűen behajthatók lennének. Az érdekességek közül csupán a jelentősebbeket emeli ki idős O. Nagy Imre. Így a sárvári ingatlanok gyűjtőnéven szereplő nagy értékű ingatlanok jelzálogjogáról szólva felveti: az Ybl Bankot megelőzően 600 millió forint jelzálogjogot jegyeztetett be az Általános Vállalkozási Bank. Ez a pénzintézet állami bankként valóban megbukott, de azt a bankfelügyelet rövid idő alatt konszolidálta, majd sürgősen eladta. Ott felelősségre vonás nem történt. Jellemző, hogy az öt éve eladott állami bank javára még 1992. május 12-én bejegyzett jelzálogjog ma sincs törölve a tulajdonlapokról, és azt sem a bankfelügyelet, sem a felszámoló eddig nem vette észre. Helyette valószínűleg kárpótlásul az ugyancsak a sárvári ingatlanok terhére biztosított 253 milliárd forint összeget fizetett ki a konszolidáció terhére. Ugyanez történt a fedezeteknél felsorolt és az Ybl Bankot érintő további jelzálogjoggal biztosított követeléseknél is, amit szintén konszolidációs pénzként fizettek ki azért, hogy az Általános Vállalkozási Bankot hátrány ne érje.A büntetőítéletben foglalt vádak másik része, az 1,3 milliárd forintos összeg teljes egészében Polgári Bank-ügy. Köztudomású, hogy a Budapest Bank két alkalmazottját, valamint a Polgári Bank két vezetőjét az Állami Számvevőszék már feljelentette. Az Ybl Bank és az Első Magánvállalkozói Bank megbuktatása után bankfelügyeleti biztosok kerültek kinevezésre és ettől kezdve a tulajdonosok cselekvési lehetősége megszűnt éppúgy, mint annak idején az államosítások esetében. Az Ybl Bank ezután máig tisztázatlan körülmények között átalakult Polgári Bankká. A Polgári Bank pedig a felszámolóval kötött 1993. április 1-jei állítólagos megállapodása alapján ezer forintért megvásárolta az úgynevezett kétes követeléseket, majd névértéken átengedte az Ybl Bankhoz tartozó vállalatcsoportnak a követelésekhez kapcsolódó ingatlanokról és jelzálogjogokról történő lemondása ellenében. Ez egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy a Polgári Bank teljes egészében megvásárolta azokat a kinnlevőségeket, amelyek az ítéletben a hűtlen kezelés alapját képezték. Jogi nyelven tehát a Polgári Bank és a tulajdonosok közötti megállapodások alapján az Ybl Bank Rt. felszámolójának összesen 1 milliárd 873 millió forint és járulékaira vonatkozó hitelezői igénye szűnt meg az úgynevezett HEPTA-csoport tagjaival szemben, azaz így semmilyen vagyoni hátrány nem keletkezett. Még világosabban: az ítéletben felsorolt 1,3 milliárd forintos vagyoni hátránnyal szemben a megtérülés csaknem 1,9 milliárd forint volt, amelyet a Polgári Bank könyvelhetett el magának. A hivatkozott megállapodásoknál érdemes megemlíteni, hogy a Polgári Bank részéről Köves József vezérigazgató és Joloveczky László helyettes írták alá, az Állami Számvevőszék későbbi feljelentésében ezek a személyek is név szerint szerepeltek.Alapítás vagyonszerzésreA Polgári Bank zavaros ügyével kapcsolatban a sajtóban már elég sok hír jelent meg. Az ÁSZ büntetőfeljelentést tett, a híradásokban azonban az Ybl Bank és a hozzá tartozó vállalkozói csoportok vagyonának a Polgári Bank részére történő átjátszásáról soha egy szó nem esett. A Polgári Bank ugyanis kifejezetten a megbuktatott Ybl Bank és a hozzá tartozó vállalkozások vagyonának megszerzése érdekében lett létrehozva. Ezt látszik alátámasztani a bankalmanach szerinti tény is; 1993. március 22-én alakult és április 1-jén fillérekért vásárolta fel az Ybl Bank követeléseit, jelentős vagyon mögöttük nem állt. Idősebb O. Nagy leszögezi: nem vitás, hogy a bankot a Bokros-féle Budapest Bank alapította egymilliárd forintos alaptőkével, amiből az épületekért és berendezésekért azonnal 740 millió forintot fizettek ki. A fennmaradó összeg nem lett volna elég a bank működésének megindításához, ezért kellett az Ybl Bank vagyona. Az Ybl Bank jelentős telekügyleteit a Polgári Bank vette át, 20-30 ingatlanról van szó, amelyek minimálisan négymilliárd forint értéket képviselnek. A korábban már említett nagy értékű ingatlanról érdemes annyit megemlíteni, hogy 1995. március 24-én a Polgári Bank javára telekkönyvezték, amikor még az Ybl Banknál elsőfokon sem született ítélet. A tulajdonlapon széljegyként szerepel a Proventa Kft. kérelme a tulajdonjog bejegyzése iránt. A pénzügyi szakmában mindenki tudja, hogy ez a cég a volt KISZ-elsőtitkár, Nagy Imre érdekeltségi körébe tartozik és a cégjegyzék adatai szerint a magyarországi stróman félmillió forintos tulajdonrészén kívül minden további tulajdonhányad Koltai Péter, Ottobrunn, Rattha-us str. 14., illetve a nyilván általa tulajdonolt két, Vaduzban bejegyzett céget illeti. Tipikus példája ez annak, miként jön vissza a magyar tőke külföldi befektető pénzeként.Még jellemzőbb példa a több, értékes XVI. kerületi ingatlan ügye. Ezek 1995. február 12-én a Polgári Bank tulajdonaként lettek bejegyezve és március 10-én már a Pannónia Befektetési Alap, 1996. április 16-án pedig a Globex Holding tulajdonába kerültek. A Globex cég címe ma is megegyezik a Pannónia Befektetési Alap címével. A Pannóniánál a cégkivonat szerint az igazgatóság elnöke Zwi Hoffmann tel-avivi lakos, a volt Leumi Bank igazgatója s az egyéb tisztségviselők között is számos leumi bankos található. A jelenlegi tulajdonos, a Globex Holding szintén külföldi érdekeltség, amire abból következtethetünk, hogy Günther Holch igazgató hamburgi lakosként van bejegyezve. Egyébként mindkét cég könyvvizsgálója a Deloitte and Touche Kft., amely véletlenül azonos az Ybl Bank felszámolójával. Elnöke Kemenes Ernő, a Tervhivatal volt elnöke. Az ügyben eljáró személyek azonosak az Ybl Bank megbuktatásakor kinevezett bankfelügyeleti biztosokkal.Levél a képviselőknekArra, hogy miként függnek össze a bankszakmában a hírek, idős O. Nagy két, a sajtóban a közelmúltban megjelent információt említ. Elsőként a Konzumbanknál végrehajtott 2,25 milliárd forintos alaptőke-emelést emelte ki. Elmondta, hogy a Konzumbank közelmúltban megtartott közgyűlésén elsőként a bank alaptőkéjének emeléséről döntöttek, amelyre a tőkevesztés ellensúlyozása, a pótlólagos céltartalékképzés és a működési veszteség finanszírozása miatt volt szükség. A finanszírozást teljes egészében a Műszaki Fejlesztési Bank Rt. vállalta magára. Másik hír: a Globex Holding fennálló tartozásai kiegyenlítésére a Bökényföldi úti ingatlanokat jelölte meg. Ezekre az ingatlanokra ugyanakkor igényt tart a Pannónia Befektetési Alapkezelő Rt. is, amely több mint 2,5 milliárd forintot követel a Globextől. Miért fontos ez a két hír az Ybl Bank ügyében? O. Nagy szerint elsőként azért, mert a Globex ingatlanai ugyanazok, amelyek korábban az Ybl Banké voltak, s amelyek értékét a felszámolónak a hitelezők kielégítésére kellett volna elszámolnia. Az sem mellékes, hogy a cégkivonat szerint a Globex és a Pannónia Befektetési Alapkezelő Rt. címe megegyezik, tehát úgy tűnik, hogy a Globex egyik zsebéből átmenekítené a két és félmilliárdot a másikba. Ide tartozik még az a levélrészlet is, amelyet O. Nagy Imre a közelmúltban több parlamenti képviselő számára megküldött: „Büntetőfeljelentés a Polgári Bank ellen. A beküldött dokumentumok pontos felsorolását tartalmazzák azoknak a vagyontárgyaknak, amelyeket a felszámoló a Polgári Banknak átjátszott, ahelyett, hogy a hitelezők kielégítésére használta volna. Tételesen csatoltam azokat a földhivatali és cégdokumentumokat is, amelyek a Globex Holding mátyásföldi húsz hektáros területének egynegyed részére a Konzum Banktól felvett 250 milliós hitelből képezte az alaptőkéjét. A földhivatali dokumentum igazolja, hogy ugyancsak a Polgári Bank részére átjátszott egyik ingatlanra további 200 milliós jelzálogjog van bejegyezve a Konzumbank javára. Felhívom még a figyelmet, hogy számvevőszéki jelentés alapján a Budapest Bank két tisztségviselője, Singlovics Béla és Siklós Jenő, valamint a Polgári Bank vezetői, Köves József és Joloveczky László ellen a Központi Bűnüldözési Igazgatóság büntetőeljárást kezdeményezett, amiről a korabeli lapok széles körben tájékoztatást adtak. Az eljárás eredményéről az új kormány megalakítása óta semmi hír nincs, beleértve az ugyancsak büntetőeljárás stádiumában volt kárpótlásijegy-visszaéléseket is. Különösen felháborító, hogy a felsoroltak közül Singlovics Béla bankfelügyeleti biztosként közreműködött egy jelentős kukoricaexport-visszaélés elkövetésében, jelenleg pedig a botrányos Realbank bankfelügyeleti biztosa.”