Diáklázadás vagy szolidaritás a régi tanárokkal?

A napokban nagy port vert fel a sajtóban a Wesley János Lelkészképző Főiskolát elhagyni és az ELTE-re átigazolni kívánó, az intézmény szociálismunkás-képző szakára járó 260 diák ügye. Bálint Gergely, a főiskola hallgatói önkormányzatának képviselője jelezte: sokan úgy érzik, ahhoz kell asszisztálniuk, hogy a intézmény fenn tudja tartani azt a látszatot, amely szerint ott kielégítő szociálismunkás-képzés folyik. Barna István, a lelkészképző főtitkára elmondta: a főiskola jelezte a minisztériumnak, hogy nem diáklázadás áll a háttérben, inkább az oktatásból kiesett tanárok érdekeit képviselő néhány emberről van szó. Szövényi Zsolt, az Oktatási Minisztérium (OM) felsőoktatási főosztályvezető-helyettese úgy véli, a minisztérium rászoríthatja az intézményt arra, hogy a jogszabályoknak megfelelő működése garantált legyen.Mint ahogy lapunkban már hírt adtunk róla, a Wesley János Lelkészképző Főiskola 260 diákja át akar iratkozni az ELTE-re. Az említett intézmény egy világi szakot is működtet, amelyen belül 377 szociális munkást képeznek. Közülük 250-en nappali, 127-en levelező tagozatra járnak. Összesen 34 költségtérítéses hallgatójuk tanul ezen a szakon.Bálint Gergely, a lelkészképző főiskola hallgatói önkormányzati képviselője lapunk kérdésére – mi lesz, ha az oktatási tárca megbízásából most folyó, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által végzett vizsgálat után kiderül, hogy a főiskola alkalmas a szociálismunkás-képzésre – a maga nevében nyilatkozva elmondta, ha nem fedeznek fel problémákat a jelenlegi képzéssel kapcsolatban, nagyot csalódik a vizsgáló szervben.Feltételezi, hogy ezzel azok a diákok is így lesznek, akik a saját bőrükön tapasztalták, milyen hiányosságok voltak az oktatás során, és úgy gondolják, hogy látszatképzésben vesznek részt.Az 1999-2000. tanév megkezdése előtt a főállású oktatók – szerinte 12 tanár – elbocsátása után több mint hatvan óraadó kollégájuk döntött úgy, hogy szolidaritásból, illetve az iskolában kialakult rossz hangulat miatt nem kívánják tovább folytatni a képzést – közölte a hallgatói önkormányzat képviselője.A tanév elején új tanárok kerültek az intézménybe, egy héttel később kezdődött el a tanítás, de a szervezetlenség miatt másfél hónapon keresztül rendszeresen maradtak el órák. A diákok képviselője szerint a megtartott órák tartalmi vonatkozásban nagyon kevés információval szolgáltak, a szakmai képzési követelményrendszernek nem igazán feleltek meg. Emellett az új tanárok nem építettek az előző években tanultakra.A hallgatói képviseletet mindmáig nem biztosítja a főiskola szervezeti és működési szabályzata – tette hozzá. Bálint Gergely elmondta: a képzés elsekélyesedéséhez az is hozzájárult, hogy az iskolavezetés és az oktatók, a tanárok és diákok számára nincs olyan fórum, ahol a megfelelő párbeszédet ki lehetne alakítani. A diákok több esetben fordultak tanulmányi ügyekkel az iskola vezetéséhez, de nem kaptak érdemi válaszokat.Azt gondolják, hogy egy széles értelemben vett hallgatói közösség került nagyon méltánytalan helyzetbe; szerintük egyrészt a minisztériumi helyzetmérlegelés kapcsán, másrészt mert az iskola nem oldja meg azokat az anomáliákat, amelyek a mostani állapot jellemzői.Még október elején törvényességi eljárás iránti vizsgálati kérelemmel fordultak az oktatási tárcához, a minisztérium azonban szerinte semmi garanciát nem tudott adni arra, hogy záros határidőn belül mikor vet véget a törvénysértő állapotnak az iskolában.A szerdai demonstrációt a minisztériumnak szánták, mert úgy vélik, nem keres valódi megoldást. Elképzelhetőnek tartják, hogy az átjelentkezők számára keretszámbővítést adhatnának az ELTE-nek, így fogadni tudnák ezeket a hallgatókat.Szövényi Zsolt, az Oktatási Minisztérium felsőoktatási főosztályvezető-helyettese szerint az intézményvezető, miután a tanárok elmentek, a jogi szabályozottság és egyéb garanciák alapján a legjobb megoldást választotta. Gondoskodott arról, hogy a képzés – ha megkésve is -, de szabályozott körülmények között folytatódjék, és megfelelő szakembereket kért fel, hogy szervezzék meg az oktatást. Emellett gondoskodott arról, hogy ennek képzésnek – a programnak megfelelően – oktatói is legyenek.- Van egy hallgatói kör, amely kötődött egy korábbi oktatógárdához, és új tanárokat kap, de nem fogadja el azokat. Ez szíve joga, de a minisztérium által nagyon nehezen vagy egyáltalán nem kezelhető probléma – tette hozzá -, hiszen a diákok nem oktatókra, hanem képzésre szerződtek. A tárca feladata ebben az esetben, hogy a MAB segítségét kérve vizsgálja meg, hogy az újonnan megszerveződött oktatás a tartalmát, folyamatát, személyi garanciáit illetően szavatolja-e a szociálismunkás-képzés képesítési követelményeinek teljesítését.E vizsgálat eredménye várhatóan február elejére várható – közölte Szövényi, majd megjegyezte: korábban is volt arra példa, hogy a MAB egy képzésnél felfüggesztette a diplomakiadás jogosultságát. Arra is volt példa, hogy a testület előírta a hiányok pótlását, és javaslatott tett, hogy az adott iskola keresse fel azt az intézményt, ahol garantáltak a minőségi feltételek, és azzal együttműködve tegye oda a diploma kiadásának jogosultságát.A felsőoktatási törvény a magán- és az egyházi intézményekre, a sajátos fenntartási jogok kiteljesítése érdekében, legalább 8-10 ponton eltérő szabályozás lehetőségét írja elő. A főosztályvezető-helyettes problematikusnak tartja, hogy voltak olyan szabályzatok, amelyekkel nem rendelkezett a főiskola. A törvény arra nem ad lehetőséget, hogy a szabályok ne legyenek meg. A vizsgálat a gazdálkodás területén, az önkormányzat működésében, számlarenddel és a költségszámítással kapcsolatos szabályzatokat hiányolta. Az intézmény alapdokumentumában, a szervezeti működési szabályzatában, a hallgatói önkormányzatok szabályozottságában, a gazdálkodásban, a tanulmányivizsga-szabályzatokban és a kollégium szabályzatában is hiányosságok mutatkoztak. Ez azt jelenti, hogy vagy megvoltak, de nem voltak ismertek, vagy nem voltak a törvénynek megfelelőek – jelezte Szövényi.Az állami felsőoktatási intézmények esetében a miniszter törvényességi felügyelete abban az eljárásban manifesztálódik, hogy megvizsgálja a helyzetet, és felhívja a figyelmet a korrekcióra, a törvényességi állapot viszszaállítására. Ezeket a feladatokat határidőkhöz köti, majd ellenőrzi a feladatok végrehajtását. Ha ez nem megy, akkor az intézményvezető és a fenntartó között kezdi el a párbeszédet, hiszen a fenntartó kötelezettsége, hogy ez megtörténjen. Ezt követően lehet a megállapított probléma következménye, hiátusa és nagyságrendje alapján kezdeményezni fegyelmi vagy bírósági eljárást.Barna István, a Wesley János Lelkészképző Főiskola főtitkára lapunknak elmondta, hogy az intézmény hallgatói önkormányzatának az a kritikája, miszerint nem vehettek részt a főiskolai tanács tavaly szeptemberi döntéseiben, már csak azért is komolytalan, mert az ő szervezeti működési szabályzatuk ez időre el sem készült.Hozzátette, hogy szabályos körülmények között természetesen ők is részt vehetnek az általában félévente tartott üléseken.Elmondta még, hogy az oktatási tárca által kifogásolt számlarend- és önköltség-számítási szabályzatot a főiskola folyamatosan pótolta, illetve pótolja. A diákok emellett kritizálták azt is, hogy nem ismerik a 144/1996. kormányrendelet alapján előírt szabályzatot, amely a diákoknak adandó pénzügyi juttatásokról szól. Ez hosszú ideje megtalálható a főiskola könyvtárában. A minisztériumi vizsgálattal a főiskola maximálisan meg volt elégedve. Hivatalosan nincs arról tudomásuk, hány diák kérte átjelentkezését az ELTE-re, hiszen ez az egyetem kompetenciája. Tudomásuk szerint a 260 diákot úgy toborozták, hogy felsőoktatási körökben járatosnak tekintett volt tanáraik és az általuk mozgósított diáktársaik mondták nekik, meg fog szűnni a Wesley János főiskolán a szociálismunkás-képző szak, és átjelentkezhetnek az ELTE-re, ahol fogadják is őket. (Mint ahogy hírt adtunk róla, az ELTE összesen 28 diák átvételére hajlandó.)A tizenkét – szerinte valójában nyolc tanár – elbocsátásával kapcsolatban elmondta, hogy tavaly májusban, az akkori igazgatótanács határozata alapján gazdasági-tanulmányi összevonásra került sor. Akkor a Budapest XII. kerületében lévő, tündérhegyi kihelyezett szociálismunkás-képző tagozatukat beköltöztették az lelkészképző intézmény Dankó utcai központi épületébe, ahol elkészültek az új tantermek. Mivel a főigazgatónak szeptember 17-ig nem sikerült megegyeznie a tanárokkal – akik nem fogadták el az igazgatótanács döntését, emellett azt is bejelentették, hogy az oktatást el akarják vinni az iskolától -, az intézmény vezetője kénytelen volt alternatívákat mérlegelni.A főiskola jelezte: ma már nyilvánvaló, hogy az ügy hátterében az iskolával szembeforduló tanárok manipulációja és az ő érdekeiket képviselő néhány hallgató kellemetlenkedése áll, nem diáklázadás.A diákoknak soha nem volt és nem is lesz problémájuk abból, hogy nyilatkoznak az általuk vélt gondokról a sajtónak.Németh László, a lelkészképző főiskola volt szociálismunkás-képző tagozatának elbocsátott tanulmányi igazgatója lapunknak elmondta, hogy Iványi Gábor főigazgató, aki egyben a Főváros Szociális Központ igazgatója, két évvel ezelőtt összeütközésbe került a fővárosi önkormányzatnál az iskola belső tagozatán tanító Győri Péterrel, a közgyűlés szociálpolitikai bizottságának elnökével. A volt tanulmányi igazgató szerint ezt a konfliktust terjesztette ki Iványi Gábor saját iskolájában a belső tagozat képzésére, ellenségnek tekintve az ott tanítókat.Megpróbálta partnernek megnyerni a kihelyezett tagozatot, hogy ki tudja szorítani a képzésből Havas Gáborékat. Ebben – fogalmazott Németh László – ők mint a kihelyezett tagozat vezetése, nem voltak partner, így Iványi őket is ellenségnek tekintette. Elmondta még, hogy a tavalyi évben olyan pótfelvételi eljárást hirdetett meg a főigazgató, amelyet nem egyeztetett a szociális munkásképzés vezetőivel.1999 júniusában levélben tájékoztatta a kihelyezett tagozatot arról, hogy átalakítja a főiskola szervezetét, és arra hivatkozva megszünteti az eddigi vezetők státusát. Indoklásában a leginkább amerikai lelkészekből álló igazgatótanácsra hivatkozott, akiknek Németh László szerint fogalmuk sincs a magyar felsőoktatás működéséről.Az átalakítás részleteinek megbeszélését kezdeményező javaslatukat több alkalommal visszautasította a főigazgató. Ezután közvetítőkkel próbálták meg a kapcsolatfelvételt, de ez sem járt eredménnyel. Szeptember 14-én Németh Lászlónak, 17-én Havas Gábornak mondott fel a főigazgató, október közepén pedig az összes tanárt elküldte. A kihelyezett tagozaton 45, a belsőn pedig 30 óraadó tanár szolidaritásból már nem kötött szerződést a főiskolával erre a tanévre. A volt tanulmányi igazgató információi szerint Iványi Gábor barátait kérte fel órák tartására, de munkájuk semmilyen formában sem felelt meg a szociálismunkás-képzés követelményeinek.Elmondta még, hogy a szociális képzés olyan szakma, amely az elesettek védelmére is felkészít, és a hallgatók, amikor abba a helyzetbe kerültek, hogy ők váltak kiszolgáltatottá, korábbi tanulmányaik során tanultakat alkalmazva léptek fel saját érdekükben. Volt tanáraik mögöttük állva segítették és segítik őket.Nem szeretnének ezek után a Wesley-n tanítani – jelezte Németh – és a hallgatók ragaszkodása is megerősítette őket abban, hogy az elkezdett képzést más helyen folytassák. Az a különös helyzet alakult ki, hogy az oktatást a rendszerváltozás előtt is megszokott formában folytatták, azaz lakásokon tartottak órákat ingyen a diákok számára.Németh László úgy véli, hogy az ELTE befogadná a hallgatókat, ha az oktatási miniszter biztosítaná a normatíva átcsoportosítását az egyetemre. A MAB-vizsgálattal kapcsolatban megemlítette, hogy 1999 februárjában a szociálismunkás-képzés kiváló, a lelkészképzés pedig közepes minősítést kapott a látogató bizottságtól. Szerinte ez is oka lehet annak, hogy a főigazgató indulattal fordult a szociálismunkásképzés felé. A tavaly szeptemberi plenáris MAB-ülés hozott volna határozatot a főiskolán folyó kétfajta képzés akkreditációjáról, azonban a kialakult helyzet miatt ezt felfüggesztették. Az újabb vizsgálat utáni döntés meghozatalára a február végére tűzték ki a plenáris ülést.