Ének a csodaszarvasról

A millenniumi programsorozat egyéb eseményei között számos új, hazai film bemutatását ígérik az alkotók. E produkciók mindegyike a magyar töténelem egy-egy kiemelkedő időszakára, alakjára emlékezik. Az ünnepi programsorozatban filmművészetünk egyik termékeny, nemzetközileg elismert ágazata is képviselteti magát: az animációsfilm-gyártás. Jankovics Marcell rendező Ének a csodaszarvasról címmel készít egész estés produkciót.- Mióta foglalkoztatja a csodaszarvasmonda filmes feldolgozásának ötlete?- Ez egyike a legrégebbi terveimnek. A csodaszarvas történetének szerepelnie kellett volna már a magyar mondákat feldolgozó animációsfilm-sorozatomban is, de az akkori szerkesztő ezt – politikai okokból – nem tartotta jó ötletnek. Az, hogy most mégis ezen dolgozhatom, Szörényi Leventének köszönhető (ő a film zeneszerzője), aki 1995-ben felkeresett, és szorgalmazta a szinopszis megírását, illetve annak, hogy a közben elkészült szinopszist a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma millenniumi pályázatának kuratóriuma 1998 őszén támogatásban részesítette: 200 millió forintot szavazott meg a produkciónak, amely egy részét már megkaptuk. – ebből kezdhettünk hozzá a gyártáshoz.- Ez az összeg fedezi a gyártás teljes költségét?- Fedezi, bár ha akkora apparátust működtetnénk, amekkora egy ilyen film elkészítésekor indokolt, ennek a duplájára volna szükség. Szerencsére a szakmából számos, külföldi bérmunkákból egyébként jól megfizetett alkotó vesz részt szívesen a produkcióban csak azért, mert eredetiséget, valóban művészi kihívást lát a munkában. Ez nagyon sokat segít abban, hogy a film színvonalas, de olcsóbb legyen.- Kínál-e annyi lehetőséget ez a monda, hogy egy nyolcvanperces animációs filmben feldolgozva mindvégig érdekfeszítő legyen?- A film nem a monda átírása képekre: valójában négy történetből áll össze, amelyek a magyar őstörténet bizonyos korszakát idézik meg. Számomra az volt a fontos, hogy az animáció eszközeivel megmutassam, ezekben a korokban hogyan jelenik meg, hogyan él a csodaszarvasmonda. Az első rész az ősidőkre emlékezik, egy olyan korszakra, amiről a film szándékosan nem mondja el, hogy az egész emberiség történetében megjelenő jégkor-e vagy a finnugor korszak. Ezt az időt a csodaszarvasmonda egy ősi, totemisztikus változatának adaptációjával ábrázolom. A második rész a szkíta korszak; az, amelyet mi – elsősorban Arany János szövegének köszönhetően – jól ismerünk. A film e szakaszában fel is használok részleteket az Arany-műből. A harmadik rész a fehér ló mondáját dolgozza föl. Ennek a magyarázata az, hogy a magyar mitológiában a szarvas vezeti el a vándorló magyarokat a Fekete-tenger vidékére, onnan pedig a fehér ló a Kárpát-medencébe. Ezt a folytonosságot mindenképpen szemléltetni akartam. A korszakban a magyarokkal szomszédságban élő népek hiedelemvilágában – s így a magyarokéban is – ráadásul a szarvashoz és a lóhoz kötődő szokások erősen összefüggnek. A temetkezési szokások között szerepel például a szarvas tulajdonságaival felruházott ló temetése. A negyedik rész már a magyar kereszténység korai korszakára emlékezik: Géza fejedelem uralkodására, aki elsőként tette át székhelyét a Duna-Tisza közéről a Duna mellé. Én ezt szimbolikus értelmű döntésként értelmezem, ezért köréírtam egy történetet egy krónikákból ismert legenda nyomán (csupán a személyeket és a helyszínt változtattam meg). Eszerint a Szarvason – amely a történelmi Magyarország mértani középpontjában helyezkedik el – uralkodó Géza fejedelemnek egy szarvas jelenik meg, ami Esztergomba vezeti, hogy ott alapítsa meg birodalmának új központját: vagyis a Kelet felé ömlő folyók közeléből a Magyarországot Nyugattal összekötő Duna mellé viszi őt. A négy történet szerkezete, sorrendje talán már így is sugallja, hogy a film valamiképpen az Európába érkezésünkről, az itteni jelenlétünkről akar beszélni az ezredforduló apropóján.- A történetekben felhasznált mitologikus elemek, hiedelmek, szimbólumok arra engednek következtetni, hogy az Ének a csodaszarvasról képiségében szorosabban kapcsolódik majd a János vitézhez és a Fehérlófiához, mint a Tragédia, amely ebből a szempontból vállaltan eklektikus.- Nem, ez is eklektikus film lesz. A Fehérlófia elkészítése óta eltelt idő alatt annyit változott a látásmódom, hogy képtelen vagyok homogén képi világot létrehozni. Biztosan visszahat erre a filmre a közben elkészült Mondák sorozat és a Madách-film is. A Mondák stílusa a Képes Krónikára támaszkodik, a Tragédia pedig az „elbeszélt” idő hosszúsága és a színekben látható kultúrák különbözősége miatt más-más képi ábrázolást kíván. Mindez megjelenik majd ebben a filmben is. Emellett a film ismeretterjesztési szándékkal is készült. Ezt az igényt az a munka szülte bennem, amelyet a hetvenes évek óta végzek: azóta folytatok művelődéstörténeti kutatásokat és publikálok ilyen könyveket, illetve később ez kiterjedt a televízió-műsor és az animációs film készítésére is. Az eklektika pedig kikerülhetetlen. Ha csak az öltözködést figyeljük, azt látjuk, hogy a mai korántsem olyan uniformizált, mint húsz-harminc éve. A világunk összetettebb, sokszínűbb – eklektikusabb. Ezért hamis dolog volna a homogén képiség megalkotása egy ezer év történetét átfogó animációs filmen belül.- Melyik korosztály számára értelmezhető az a gazdag szimbólum- és hiedelemrendszer, amelyet az Ének a csodaszarvasról megjelenít?- A tíz-tizennégy évesek számára minden nehézség nélkül érthető és élvezhető lesz a film. Nem véletlenül említettem, hogy bizonyos mértékig az ismeretterjesztő munkám része ennek az elkészítése: úgy gondolom, amellett hogy valóban művészi faladattal szembesültem, lehetőségem van arra is, hogy a kész művel rengeteg fontos ismeretet adjak át. Mindemellett biztos vagyok abban, hogy a történelem, a magyar hagyományok és a mítoszok iránt érdeklődő felnőttek is örömet találnak majd a filmben.- A vásznon vagy a képernyőn látható majd az elkészült film?- Remélem, mindkettőn. Nagyon szeretném, ha az Ének a csodaszarvasról a mozis forgalmazásban is megjelenhetne. Tekintve, hogy a szinopszis a millenniumi pályázaton nyert, a film a televízióban bizonyosan látható lesz, talán folytatásokban. A bemutatót a 2001. augusztus 20. körüli időszakra, a nagy millenniumi ünnepségek utáni időszakra tervezzük.