Háromlépcsős MÁV-reform

Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tegnap hivatalosan is átadta megbízólevelét Takácsy Gyulának, a MÁV Rt. igazgatósági elnökének, aki miniszteri biztosként felügyeli a jövőben a vasútreform megszervezését és végrehajtását. A miniszteri biztos hatáskörébe tartozik ezentúl a szervezeti átalakítással kapcsolatos döntések előkészítése, a végrehajtás felügyelete, a pálya- és kereskedővasút, illetve a személy- és áruszállítás különválasztása. Ugyancsak a miniszteri biztos felelős a vagyonhasznosítási koncepció kidolgozásáért, a vasútreform finanszírozásának megszervezéséért és felügyeletéért. A reform keretében felülvizsgálják az állam-MÁV szerződés alapelveit, a humánpolitikai kérdéseket, a mellékvonalakkal kapcsolatos teendőket, illetve az érdekegyeztetést. Katona Kálmán a döntését azzal indokolta, hogy ilyen hoszszú távú és nagy jelentőségű munkát nem vezényelhet le teljes egészében a KHVM, ezért miniszteri biztosra ruházta át az ügyvitelt.A reform végrehajtása miatt két munkabizottság alakul, az egyik a minisztériumban, a másik pedig a vasúttársaságnál. A KHVM és a MÁV munkabizottsága a miniszteri biztos felügyelete alatt végzi a tevékenységét. Mint azt Katona Kálmán elmondta, a MÁV jelenlegi finanszírozása oly módon megterhelte a költségvetést, hogy a vasút reformja nélkül az államháztartás reformját sem lehetne megvalósítani. A MÁV átalakítása azért is elsőrendű feladat, mert a jelenlegi viszonyokat fenntartva a vasút néhány éven belül ellehetetlenülne, az EU-liberalizás után kiszorulna a hazai és a nemzetközi fuvarpiacról egyaránt.Takácsy Gyula elmondta, hogy a vasút átalakítását három szakaszban hajtják végre: a reform előkészítése már 1999-ben megkezdődött, a szervezeti átalakítást ebben az évben hajtják végre. A finanszírozás reformjának végleges kialakítására 2001-2004 között kerül sor, 2001-ben a személyszállítás veszteségeit a jelenleginél magasabb arányban vállalja át az állam, 2002-től pedig olyan formában finanszírozza a költségvetés ezt az ágazatot, hogy nullszaldóssá váljék. 2004 és 2008 között hajtanák végre azokat a fejlesztéseket, amelyek versenyképessé tehetik az európai piacon a vállalkozó és kereskedővasutat.Az utóbbi azért is fontos eleme a reformnak, mert a megfelelő állapotú pályahálózat hiányában a fuvarozók és fuvaroztatók elkerülik az országot, a környező államok nemzetközi szállítmányozási hálózatát használják ki, ami már ma is óriási konkuren-ciát jelent. Másrészt a jelenlegi gördülőállománnyal nem lehet felvenni a versenyt a fejlett vasutak eszközparkjával szemben.A vasúti reform finanszírozására a kormányhoz benyújtott tervezet szerint tizenhárom év alatt ezermilliárd forintot fordítanak, ami évente 84 milliárdot jelent. Ennek az összegnek 60-65 százalékát adnák a pálya-, 35-40 százalékát a kereskedővasútnak. Az állam a költségvetésből ennek a negyven százalékát fedezné, a fennmaradó részt EU-s forrásokból és a privatizációs bevételekből remélik. A Napi Magyarország kérdésére válaszolva a vasút vezetői elmondták, hogy a szóban forgó összegeket fejlesztésre és rehabilitációra költik, az üzemeltetés fenntartását más forrásból fedezik. A gazdaság növeke-désével együtt várhatóan változnak az utazási szokások, az áruszállítás területén némi csökkenéssel, illetve a jelenlegi fuvarozási részarány fenntartásával számolnak 2004-ig. Ebből kiindulva változik a vasút szerepe, a forgalom elsősorban a nemzetközi és a hazai törzshálózatot veszi fokozottan igénybe, megnő a logisztikai központok szerepe, az áruszállítás területén a kombinált fuvarozásra, a személyszállításban pedig az elővárosi, illetve távolsági – intercity – forgalom fejlesztését tekintik elsődlegesnek.