Kétballábas művégtaggyártás

Az új esztendőtől egy használható műlábat vár Csákváron Varga István. A 79 esztendős MÁV-nyugdíjasnak elmondása szerint az amputált jobb lába helyett bal művégtagot készített a GYSGY Rehab cég. Hónapok óta hiába reklamált, már az egészségügyi miniszternek is írt, ám eddig semmi választ nem kapott. A gyártó cég ugyan jelezte, hogy kijavítják, de a lelkileg megalázott úr már nem kíván visszamenni oda.- Nyolcvanadik évemben járó nyomorék vagyok, de a hátralévő kis időmben szeretnék a magam lábán állni, nem akarok a gyermekeimre szorulni – panaszolta Varga István. A csákvári idős úr azért fordult a nyilvánossághoz, mert véleménye szerint a betegek kiszolgáltatott állapotukban kevés segítséget kaphatnak.- Érszűkület miatt jobb lábamat combtól amputálták, ami lelkileg nagyon megviselt. A gyermekeim, a családom szeretete azonban átsegített a kezdeti rossz állapoton, s erőre kaptam – mesélte. Hogy mégis elcsuklott a hangja, ezt férfi ember létére azért sem szégyellte, mert végső elkeseredésében nagyon nehezen tudott uralkodni indulatain.- A kórházi ágyamból felkelve az intézet orvosai a székesfehérvári GYSGY Rehab Rt. fiókját javasolták, hogy tőlük fogok művégtagot kapni – idézte a fél évvel ezelőtti eseményeket. Az egészségügyi intézet által javasolt cég azonban először három centiméterrel hosszabb lábat adott át, amit saját magának kellett megfelelő méretre lefűrészelnie. Előtte ugyan beszélt a gyártóval, Farkas Zoltánnal, aki elmondása szerint kinevette. Később, a többszöri reklamálásra augusztusban ismét javították a műlábat, ám akkor sem lett jó. S ami még inkább elszomorította: a jobb lábát pótló művégtag bal oldali volt, azaz két bal lábbal kell járnia. A kórházban kapott ideiglenes lábat a cég elvitte, az újat nem tudja viselni, így ismét tolókocsiba kényszerült. A csákvári kórházban, amikor reklamált, a műtétet végző főorvos azt mondta, újabb lábat csak két év múlva kaphat, törődjön bele, s bizonygatta, hogy a GYSGY egy jó hírű cég, menjen vissza hozzájuk.- Betegségem miatt jobb kezem szinte lebénult, ezért idős koromra megtanultam bal kézzel írni, dolgozni. Gyermekeimnek az építkezéshez sok asztalos munkát elvégeztem, még zongorát is tudok hangolni, szeretnék a környezetem hasznára lenni – magyarázta. Ezért is bántotta a megaláztatás. – Ha valamelyik intézetben valóban magatehetetlenként feküdnék, az jobb volna? – tette fel a kérdést. Felvetve, elgondolni is rossz, vajon akkor hogyan bánnának vele.- Jöjjön vissza hozzánk a bácsi, s ígérem, soron kívül, kívánságának megfelelően kijavítjuk a műlábat – hangoztatta Horváth Tamásné, a GYSGY székesfehérvári fiókvezetője. Szerinte Varga urat csak felheccelték ellenük, nem az első eset, hogy egy konkurens cég tücsköt-bogarat összehord. Kizártnak tartja, hogy munkatársa akár csak illetlenül szólt volna az idős beteghez, nem jellemző beosztottaikra sem a tiszteletlenség, sem pedig a gúnyolódás.- Az igaz, hogy a jobb lábat egy ballábas alaprészből készítettük el, de annyira minimális a két végtag között a különbség, azt a beteg nem, csak a szakember veszi észre – hangoztatta Horváth Tamásné, aki megígérte, ha Varga István viszszamegy a céghez, a legjobb szakemberrel készíttet számára új lábat.- A család sem szeretné, ha édesapánk visszamenne ehhez a székesfehérvári művégtaggyártó céghez – tiltakozott Varga István lánya. Elmondta, lelkileg annyira megviselte nemcsak az édesapját, hanem az egész családot is, ami történt, hogy végső elkeseredésükben az egészségügyi tárca vezetőjének írtak egy levelet, tőle kértek segítséget. Elmondta, nem érti, miért kell a betegtől az ideig-lenes lábat elhozni, hiszen azt a társadalombiztosítás térítésmentesen a rendelkezésére bocsátotta. Ha csak azért nem, mert erre 80 ezer forintot meghaladó támogatás jut. Mindenesetre a művégtagot gyártó cégeknél tisztában kellene lenni azzal, hogy a hozzájuk forduló személyek lelkileg sérültek, kiszolgáltatottak, ezért sokkal körültekintőbben, humánusabban kellene a sorsukkal törődniük. Már csak azért is, mert nem szánalomból, nem ingyen végzik munkájukat, hanem tudomása szerint egy-egy művégtag elkészítéséért több mint kétszáz-, esetenként négyszázezer forintot meghaladó összeget kapnak a társadalombiztosítástól.