Ivóvíz, folyóvíz, EU-csatlakozás

Magyarország felszíni vízkészleteinek jelentős része a kissé szennyezett, illetve a mérsékelten szennyezett minőségi osztályba tartozik. A legfőbb gondot a tavakba, folyókba tisztítatlanul kerülő szennyvíz okozza, s a Környezetvédelmi Minisztérium előzetes számítása alapján a probléma orvoslásához 1000-1500 milliárd forintra lenne szükség. Az ország ivóvíz-minőségi állapota is hasonlatos hazánk földrajzi, gazdasági helyzetéhez: az osztrák adatoknál rosszabbakat, a román, ukrán viszonyoknál sokkal jobbat, Szlovákiával és Csehországgal pedig közel azonos eredményeket produkálunk – állítja dr. Csanády Mihály, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) vízhigiénés osztályának vezetője. A mérések alapján egyébként Magyarországon a vízművek által szolgáltatott víz döntő része egészségügyi szempontból kifogástalan.A magyarországi vizek, s főként az országhatáron túlról érkező Duna minőségének drasztikus romlása az ötvenes években kezdődött. Az elmúlt néhány évtizedben kismértékű javulás következett be – nyilatkozta dr. Kerekesné Steindl Zsuzsa, a Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosa. Az utóbbi két-három évben azonban megfordult a folyamat, s inkább a vízminőség szinten maradása, kismértékű romlása észlelhető, összefüggésben az ipari termelés élénkülésével.Második legnagyobb folyónk, a Tisza legtöbb paraméterében is tapasztalható volt a Dunán is észlelt javulás, ugyanakkor a folyó országból kilépőszakaszán az öszszes vízminőségi jellemző roszszabb, mint a belépőszelvényen vett mintákban. Az elmúlt években a Balaton vízrendszerén a tápanyag- és szennyeződés-visszatartással kapcsolatos intézkedések, a vízgyűjtőre kiterjedő szennyvíztisztítási program, a tisztított szennyvizek elvezetése más vízgyűjtőbe, a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer első ütemének üzembe helyezése, s a vízfolyások torkolatában épített szűrőrendszerek hatására a magyar tenger általános vízminőségi állapota javult, stabilizálódott. A Velencei-tó vízszintje az utóbbi években a mesterséges vízpótlás s a csapadékos időszakok hatására helyreállt, sőt a vízminőség is javult.Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsa elmondta: az üdülési hasznosításra alkalmas tavak, holtágak, morotvák megújuló vízkészlete csupán a jelenlegi állapotok fenntartására alkalmas, így ezen vízkészletek igénybevételének növekedésével akár jelentős minőségromlás is bekövetkezhet, s ez épp az üdülési hasznosítást veszélyezteti. A jelentősebb vízkészlettel rendelkező vízfolyások, tavak, tározók vízminőségét egyébként kétheti rendszerességgel ellenőrzik a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségek. A vizsgálatok szabványát Magyarországon dolgozták ki, így a honi vizek minőségét közvetlenül nem lehet összehasonlítani más országok folyóinak adataival, de az Európai Unióra egységesen érvényes minősítőrendszer egyébként sem létezik. A szakemberek ennek ellenére a szigorúbb minősítőrendszerek közé sorolják a magyar technológiát, mert például a hazai III., mérsékelten szennyezett kategória az EU-ban elvileg még ivóvíz kivételére alkalmas felszíni víznek tekinthető.1997-ben a környezetvédelmi felügyelőségek mintegy 800 szennyvízkibocsátó létesítményt vizsgáltak, s megállapították, hogy a felszíni vizekbe vezetett 710 millió köbméter szennyvíz egyharmadát semmilyen módszerrel sem, 14 százalékát mechanikailag, 53 százalékát pedig biológiailag tisztítottak. Mint azt a minisztériumi főtanácsostól megtudtuk: az uniós csatlakozás feltételeinek teljesítésében a környezetvédelem mutatja a legnagyobb lemaradást. Mindez nem véletlen, hiszen a legnagyobb beruházásokat épp a csatornázás és a szennyvíztisztítás igényli.Magyarországon jelenleg a lakások mindössze 55 százaléka kapcsolódik a csatornarendszerhez, tehát a keletkezett szennyvíznek is csak a felét lehet valamilyen módszerrel tisztítani. A szakemberek szerint hazánknak 70-80 százalékos csatornázottsági szintet kellene elérnie. A Környezetvédelmi Minisztérium előzetes számításai szerint ezeket a gondokat 1000-1500 milliárd forintból lehetne megoldani. Az ügyben az EU-val jelenleg is tartanak a tárgyalások, de azt még nem lehet tudni, hogy az ország mennyi ideig kaphat haladékot.A magyarországi folyók vízminőségi állapotát a csatornázottság hiányosságain túl alapvetően meghatározza az a tény is, hogy a felszíni vizek 95 százaléka a határokon túlról származik. A szakemberek úgy vélik, emiatt a magyarországi vizek állapotának fenntartása és javítása is csak nemzetközi összefogással lehetséges. Az ország elsők között csatlakozott az ENSZ határvizek és nemzetközi tavak védelméről szóló és a Duna menti országok nemzetközi vízvédelmi egyezményeihez, s az illetékes minisztérium valamennyi szomszédos állammal kétoldalú határvízi vízminőségi megállapodást kötött. Az együttműködésnek köszönhetően a szakemberek már az országba érkezést megelőzően értesülnek a rendkívüli szennyeződések keletkezéséről.Sajnos a környező országok némelyikében a szennyvizek tisztítottsága még a magyarországi szintet sem éri el, ám a vízvédelmi osztály munkatársa bízik abban, hogy a fejlettebb technológia megteremti a környezetvédelem korszerű intézményrendszerét. Optimizmusra adhat okot az is, hogy az EU-ba készülő országok mindegyikének ugyanazokat a jogi feltételeket kell kialakítaniuk. Kedvező hatású lehet a lakosság számára kevésbé örömteli folyamat, a víz árának növekedése, amely miatt a háztartások többsége és az ipar is visszafogja szennyvízkibocsátását.Az, hogy a víz nem felel meg a szabványnak, még nem jelenti, hogy nem is fogyasztható. Az 1998-as adatok alapján az országban vizsgált összes vízminta 44 százaléka volt kifogástalan, 18 százaléka tűrhető, közel 30 százaléka kifogásolható, 8,6 százaléka el nem fogadható kategóriába tartozott. Ez nem jelenti azt, hogy a lakosság 8,6 százaléka rossz vizet kap – fejtette ki dr. Csanády Mihály az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője -, mivel a statisztikai adatok nagymértékben torzulnak. Ennek oka, hogy azokban a térségekben, ahol gond van az ivóvíz minőségével, a szakemberek lényegesen több ellenőrzést hajtanak végre, mint a problémamentes területeken. Ugyankkor a nagyobb lélekszámú településeken sem a lakosság számával arányos gyakorisággal vizsgálják a víz minőségét.Az ivóvíz minőségének alakulásában fontos szerepet játszott a rendszerváltást követő országos kampány, amely célul tűzte ki, hogy valamennyi település lakói vezetékes vizet ihassanak. Így napjainkban már a 100-150 lakosú falvak zömében is vezetékes vizet fogyaszthatnak, s ténylegesen az ország teljes lakosságának mindössze 2-3 százaléka jut valóban el nem fogadható minőségű vízhez.A nem egészségügyi gondokat főleg a vas okozza, amely az egészségre nem ártalmas, legföljebb zavarosodást okoz vagy elszínezi a vizet. Az egészségre valóban káros lehet viszont a magas arzéntartalmú víz. Magyarországon ezt 1981-ben ismerték fel, ám két esztendeig, vagyis a kormány által kidolgozott cselekvési program elkészültéig titkosak voltak a felmérések eredményei. A szakembereknek végül mintegy nyolcvan településen – amelyek között olyan nagyságú városok is akadtak, mint Békéscsaba – kellett leszorítaniuk az egészségügyi határérték alá a víz arzéntartalmát.A gondok orvoslása 1996-os árakon számítva tízmilliárd forintba került, a program több mint 400 ezer embert érintett, s jelenleg csak néhány községben található a határértéket meghaladó mértékű arzént tartalmazó ivóvíz. Dr. Csanády Mihály elmondta, hogy a beavatkozás a külföldi szervek figyelmét is felkeltette, az Egészségügyi Világszervezet 1999-ben beszámolót kért az OKI-tól, s a magyar vizek arzéntartalmának drasztikus csökkentését mint pozitív példát említette. Más kérdés, hogy épp az Egészségügyi Világszervezet – az Európai Unióval karöltve – 1998 decemberében szigorította az arzén határértékre vonatkozó szabályozását. Az új küszöb immár ötször szigorúbb, mint a hazai szabvány, s ez egymillió magyar polgárt érinthet.A honi szakemberek a toxikológia adatok ismeretében azt vallják, hogy a szigorítás jó, de nem feltétlenül szükséges – állítja a vízhigiénés osztály vezetője. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanis úgy számolta ki az új értéket, hogy a polgárok élelmiszerrel és vízzel együtt ne vegyenek magukhoz egészségügyileg már káros mennyiségű arzént. Dr. Csanády Mihály szerint azonban Nyugat-Európában a fogyasztók élelmiszerrel sokkal több arzént vesznek föl, mint Magyarországon.Magyarországnak több száz milliárd forintos kiadást jelentene, ha az Európai Unióban elfogadott, literenként 10 mikrogramm értékre kellene csökkentenie a hazai vizek arzéntartalmát – tájékoztatott korábban az országos tiszti főorvos. Molnár Ilona közölte: Magyarország kérte, hogy az EU-normát a magas költségek miatt ne kelljen alkalmazni. A tárgyalások folyamán a magyar delegáció azt szeretné elérni, hogy literenként 30 mikrogrammra csökkenthessük a hazai vizek arzéntartalmát. Jelenleg országunkban – a korábbi EU-előírásnak megfelelően – literenként 50 mikrogrammnyi arzén a megengedett határérték.Az arzénhoz hasonlóan fontos a vizek nitráttartalmának szabályozása. A nitrát a csecsemőkre veszélyes, s 25 évvel ezelőtt még évente 300 kisgyermek szenvedett az úgynevezett kékbetegségben. A vízben található nitráttól a gyermekek vérének oxigénszállítása elégtelenné válik, a vér elkékül, súlyosabb esetekben pedig a beteg meg is halhat. Negyedszázad alatt 28 gyermek halálát okozta a nitráttartalmú víz, és a megbetegedettek száma meghaladta az ezernyolcszázat, de az utóbbi időben sikerült a megbetegedések számát évi 15-20-ra csökkenteni. Csakhogy a vízdíjak emelkedése a javuló tendenciák végét jelentheti. Dr. Csanády Mihály szerint a szegényebb emberek, s főként a kisebb falvak lakói már nem a vezetékes, hanem saját kútjaik vizét használják. A szakembereket meglepte a jelenség, mivel azt gondolták: a vízvezetékek kiépülésével megszűnnek az ellenőrizetlen minőségű kútvizek fogyasztásából származó bajok.A nagyobb településeken viszont a palackozott vizek szorítják háttérbe a vezetékes vizet, mivel elterjedt a nézet, hogy a nagyvárosok vízminősége nem kielégítő. A szakemberek szerint semmi sem indokolja a vezetékes vizek mellőzését, ráadásul a palackos vizek ára akár ezerszerese is lehet a csapvíz költségeinek, emellett az ásványvizek egy része is csak bizonyos személyeknek ajánlott, s akár ártalmas is lehet. Az osztályvezető egyetlen esetben támogatja a palackozott vizek vásárlását: ha az ásványvizeket a cukrozott üdítőitalok helyett fogyasztják.