Kiszelly Zoltán: A magyarok jelentős többsége támogatja a kormány hídépítő külpolitikáját

A magyarok jelentős többsége támogatja a kormány hídépítő külpolitikáját, ez derül ki egy kutatás adataiból – közölte Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója szombaton az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában. Azt mondta, a kutatás szerint az emberek csaknem hetven százaléka inkább egyetért vagy teljes mértékben egyetért a kormány hídépítő külpolitikájával.

Kiszelly Zoltán politológus előadása (Fotó: Fejér Megyei Hírlap / Fehér Gábor)

Kiszelly Zoltán hangsúlyozta: Magyarország a Nyugat része, de a világ kétharmada nem az, a gazdasági növekedés Délkelet-Ázsiában van, Európa stagnál. Németország lassan negyedik éve stagnál, „és ha Németországnak rosszul megy, nekünk is rosszul megy” – fogalmazott, rámutatva: ezért kell egy „jó gazdának” minden pólussal jó kapcsolatot ápolnia.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója és Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója (b–j) a Harc a nemzeti szuverenitásért című konferencia pódiumbeszélgetésén a Hagyományok Házában 2025. június 24-én (Fotó: MTI)

Az együttműködés, ami a nyugati és a keleti cégek között korábban általános volt, Magyarországon például most azt eredményezi, hogy orosz energiából kínai akkumulátorokat gyártanak, amiket német luxusautókba szerelnek be. Ez az együttműködés munkahelyeket jelent Magyarországon

 – közölte.

Kiszelly Zoltán hozzátette, Magyarország része a nyugati szövetségi rendszereknek, az Európai Uniónak és a NATO-nak, ezt a magyarok többsége támogatja.

A nyugati rendszer részeként Magyarország a világ fejlődési központjai felé is jobban nyit, ez Délkelet-Ázsiában van. A keleti, illetve globális nyitás politikája keretében Magyarország megtartja a nyugati szövetségi rendszerét, a kapcsolódást a német gazdasághoz, a nyugati gazdasághoz, csak ezt próbálja kiegyensúlyozni azzal, hogy a keleti országokkal – ahol a növekedés most sokkal nagyobb – jó kapcsolatokat tart fenn – tehát a kínai gazdasággal, az orosz energetikai import fenntartásával vagy a Törökországgal való együttműködéssel – mondta, megjegyezve: Orbán Viktor miniszterelnök az argentin elnökkel is jó viszonyt ápol.

A műsorban bemutatott kutatás eredménye szerint magas azok aránya, akik már hallottak arról, hogy Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktort is meghívta a Béketanácsba.

Kiszelly Zoltán erre azt mondta, hogy az emberek nagyon várják már, hogy vége legyen a szomszédunkban dúló háborúnak.

Hozzátette: a Századvég jövő kedden mutatja be az Európa-projekt 2026 kutatás friss eredményeit, és azokból is látszik, hogy – a baltiak, a skandinávok, lengyelek kivételével, akik talán máshogy viszonyulnak az ukrajnai háborúhoz – Európa nagy része már lezárná ezt a konfliktust, nem küldene fegyvereket, katonákat, hanem tárgyalásos úton zárná le ezt a háborút. Donald Trump is a háború lezárását tartja fontosnak, a megegyezésre törekszik, és ez találkozik a magyar emberek többségének elvárásaival – jegyezte meg.

A kutatás szerint több mint hatvan százalék volt azok aránya, akik fontosnak, inkább fontosnak vagy nagyon fontosnak tartják, hogy Magyarország is ott legyen a „nemzetközi politika tárgyalóasztalainál”.

Kiszelly Zoltán azt mondta: „az Európai Unió itt a botnak a rossz végén van”.

Magyarország már a háború kitörése óta a tárgyalásos megállapodást szorgalmazza, Orbán Viktor 2024 nyarán egy békemisszióra is ment, akkor még első és egyedüli európai vezetőként szorgalmazta a tárgyalásos megállapodást

 – emlékeztetett.

Úgy folytatta, az Európai Unió vezetői most összevesztek az amerikaiakkal: a kínaiakról le akarnak válni, az orosz energiáról is, holott ez volt sokáig a nyugat-európai gazdasági modell alapja. Magyarország az elhibázott brüsszeli politikával szemben egy alternatívát mutat, mert nyitva tartja a tárgyalási csatornákat kelet felé, Oroszország felé egy tárgyalásos megállapodás érdekében – közölte az elemzési igazgató, megjegyezve: Orbán Viktor aktívan támogatja Donald Trump békepolitikáját.

Kiszelly Zoltán azt mondta, hogy Donald Trumppal esély nyílik a háború gyors lezárására: márciusban fegyverszünet, májusban elnökválasztás, parlamenti választás Ukrajnában, júniusban egy tartós megállapodás szerepel az amerikai elnök terveiben. Hozzátette: a magyar emberek is azt látják, hogy ha sikerülne ezt a háborút lezárni, amit Orbán Viktor már a háború kitörése óta szorgalmaz, akkor fellélegezne Magyarország, és a szankciókat újra lehetne gondolni. Számos teher esne le az Európai Unióról és a magyar gazdaságról – fűzte hozzá.

Kiszelly Zoltán úgy értékelt: Manfred Webernek az az álma, hogy európai katonák európai zászló alatt masírozzanak Ukrajnába. Tehát egy háborús politikát látunk a Tisza Párt európai anyapártja, az Európai Néppárt részéről – fogalmazott.

Hozzáfűzte, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondja, hogy ez az ő háborúja, ez az európaiak háborúja. És van egy másik oldal, a biztos választás, ahol békepolitikát látunk, ahol gazdasági együttműködést látunk a keleti országokkal – közölte.

Ez a két alternatíva van, és egyre világosabb lesz ez a két alternatíva, amelyek közül a magyarok 9tven nap múlva választhatnak – jelentette ki a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Borítókép: Kiszelly Zoltán politológus előadása (Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Fehér Gábor)