Kártérítési keresetek: örökösök és jogutódok

Az '56-os Felkelők Magyarországi Szövetsége '56-os Rabparlamentje kártérítési pert kezdeményez a Magyar Szocialista Párt és a Munkáspárt ellen – mint már hírt adtunk róla. A Fővárosi Bíróság április 27-re kitűzte az első tárgyalási napot. Az '56-os Rabparlament kezdetben 120 milliárd forintban határozta meg a kártérítés összegét, azóta követelésüket 15 milliárd forintra módosították. A kártérítési keresetre mindkét alperes ellenjavaslatot nyújtott be.Az MSZP jogi képviselői beadványukban tagadják az általuk képviselt párt kártérítési felelősségét, valamint kétségbe vonják a felperes illetékességét, ezért kérik a kereset teljes elutasítását. Részlet a beadványból:„- Amennyiben még elfogadnánk felperes azon érvelését, hogy a károk bekövetkezésében a károkozó magatartást az MSZMP, illetőleg egyes tagjai követték el, e körben utalunk arra, hogy az egykori MSZMP és az önálló pártként nyilvántartásba vett MSZP, mint párt, valamint egyes tagjai – az időközben eltelt évek okán és az időközben gyökeresen és többszörösen megváltozott politikai, társadalmi körülmények folytán – mára már közel sem azonosak. Ezért tehát a keresetben megfogalmazott károkozó magatartást nem az MSZP mint párt, és nem egyes tagjai mint magánszemélyek követték el, így a kár jogszerű megtérítésének egyik nélkülözhetetlen láncszeme hiányzik.Álláspontunk szerint első ízben a felperes személyét kell tisztázni, ezen belül is bizonyítási indítványként terjesztjük elő, hogy felperes igazolja, hogy a jelen perben jogot érvényesíteni kívánó magánszemélyek meghatalmazták-e a nevükben eljáró társadalmi szervezetet. Ugyanis, ha a Pp. 51. §-a szerinti pertársaság peres, azaz több felperes együtt indít pert, mivel a per tárgya olyan közös jog, amely csak egységesen dönthető el, az esetben is tisztázandó, hogy személy szerint kik a felperesek.- Alperes álláspontja szerint nincs perjogi lehetőség ”kollektív„ igényérvényesítésre polgári peres eljárásban a keresetpontosításban megjelölt 15 milliárd forint vonatkozásában, hanem esetenként, egyenként bizonyítandó a jogellenes károkozó magatartás, a kár, az okozati összefüggés és a felróhatóság kérdése.- A polgári törvénykönyv ugyancsak nem ismert a kár bekövetkeztekor sem és ma sem ”kollektív„ károkozó magatartást, ezért az utódpártot vagyonában ilyen – egyébként el nem követett – magatartásért vagyonára kiterjedően elmarasztalni nélkülöz minden jogalapot és megfontolást.”A másodrendű alperes, a Munkáspárt ellenkérelme szintén megkérdőjelezi a felperes perlési jogosultságát, majd arra hivatkozik, hogy a kárt nem valamely párt, hanem az állam okozta.„Eljárásjogi kifogásaink elsősorban arra irányulnak, hogy egyrészt nem állapítható meg az, hogy az 1993-ban egyesületként bejegyzett felperes mire alapítja perlési jogosultságát, másrészt kinek és milyen mértékben a jogutóda, ki hatalmazta fel arra és milyen mértékben, hogy jogai védelme érdekében eljárjon. Kérdés az is, hogy lehetővé teszi-e azt a felperes alapszabálya vagy működési szabálya, hogy ilyen jellegű perben károsulti minőségben felléphessen.Számunkra kérdéses az is, hogy miben áll a mi károkozói minőségünk. Pártunk ugyanis nem jogutóda semmilyen más szervezetnek, a pártot a rendszerváltozás után jegyezték be. Már ez a tény önmagában is kizárja a párt károkozói minősítését.A fenti eljárásjogi kifogáson túl a kereset anyagi, jogi vonatkozásait illetően elsődlegesen a jogellenesség kérdése merül fel, tehát az, hogy a felperes a jogellenességet mire alapítja. Kétségtelen tény, hogy az 1948 és 1968 közötti időben sok emberrel szemben követtek el méltánytalanságot. Ezt azonban az akkor fennálló jogszabályok alapján az akkori állam alkalmazta, tehát nem jogellenes és törvényellenes intézkedések voltak.”A beadvány kitér arra is, hogy a Munkáspárt nem jogutódja az MSZMP-nek.„A felperes azt állítja, hogy 'az alperesek semmiképpen sem hivatkozhatnak arra, hogy nem jogutódai, örökösei az MKP-nek, MDP-nek és az MSZMP-nek, mert ha annak minden vagyonát fenntartás nélkül átvállalták, akkor vállalniuk kell a többi örökséget is, akkor vállalniuk kell a felelősséget is az örökhagyók gyalázatos tetteiért.' (Szó szerinti idézet.)A másodrendű alperes a felperes ezen indoklását – amely a jogutódlásra vonatkozik – kategorikusan és egyértelműen visszautasítja, és minden alapot nélkülözőnek tartja az alábbiak szerint:E fenti jogszabályokból egyértelműen megállapítható, hogy a Munkáspárt a jogutódlásból kirekesztést nyert.”A Munkáspárt valóban nem jogutódja az MSZMP-nek. Erről jogerős bírósági ítélettel is rendelkeznek. A Munkáspárt – akkor még Magyar Szocialista Munkáspárt, hiszen 1993 márciusában változtatta meg a nevét – 1990-ben pert indított az MSZP és a Magyar Köztársaság Minisztertanácsa ellen közös tulajdon megszüntetése és járadéka iránt. A perben a Munkáspárt kérte az MSZMP vagyonának 50 százalékát, és kérelmezte annak megállapítását, hogy a párt a volt MSZMP-nek jogutódja. A Fővárosi Bíróság ezt a keresetet elutasította, majd fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Részlet a Legfelsőbb Bíróság ítéletének indoklásából:„A Magyar Szocialista Munkáspárt 1989. október 6. napjára kongresszust hívott össze. A kongresszus kimondta a Magyar Szocialista Párt megalakulását. Az első alperes ezt követően birtokba vette az MSZMP vagyonát.A Magyar Szocialista Párt elsőrendű és a Magyar Köztársaság Minisztertanácsa másodrendű alperes között a kongresszust követően megállapodás jött létre, amely szerint az elsőrendű alperes a magyar állam, illetve a tanácsok javára lemond azoknak az ingatlanoknak a kezelői jogáról, amelyek a párt további működéséhez nem feltétlenül szükségesek. Azokról az ingatlanokról, amelyekről az elsőrendű alperes a megállapodás alapján lemondott, a másodrendű alperes a Magyar Közlönyben közzétett határozatokkal rendelkezett.A felperes keresetében előadta, hogy az elsőrendű alperes jogellenesen vette birtokba az MSZMP-t megillető vagyont, és jogellenesen bocsátotta egy részét a másodrendű alperes rendelkezésére. 1-8. pontba foglalt keresetében tételes elszámolásra kérte, hogy a per tárgyát képező vagyonra tett intézkedések a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése értelmében semmisek, és birtokháborítást valósítanak meg. Az eredeti állapot helyreállítására kérte kötelezni az alpereseket. Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, milyen értékeket képvisel ez a vagyon, és azt 50-50 százalékos arányban ossza meg közte és az elsőrendű alperes között. A pertárgy értékét hozzávetőleg tízmilliárd forintban jelölte meg.Az alperesek a kereset elutasítását kérték.Az elsőrendű alperes azzal védekezett, hogy a felperes nem jogutódja a volt MSZMP-nek. A kongresszusi határozat értelmében egyedüli jogutód az MSZP.”A jogutódlás kérdése tehát 1990. június 4-én a Legfelsőbb Bíróság ítéletével eldőlt. Az MSZP nem mutatott túlzott nagyvonalúságot a „kis testvér” iránt. Ám az örökség olykor terhes is lehet. Ezt bizonyítja az Alkotmánybíróság 1991. július 8-án kelt határozata. Részletek a határozatból:„A Magyar Szocialista Párt (MSZP) országos irodájának vezetője az országos elnökség megbízásából benyújtott indítványában az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló, az 1990. évi LXXIX. törvénnyel módosított (1990. évi LXXIII.) törvény a továbbiakban: Tv. címe és a preambuluma alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítésüket, valamint a Tv. 7. §-ának értelmezését kérte.Az indítvány szerint a törvényhozó azzal, hogy a Tv. címében és preambulumában az MSZP-t – a jelen időben és minden megszorítás nélkül, tehát általánosságban – az elmúlt rendszerhez, illetőleg a szabad választásokat megelőző korszakhoz kötődőnek minősítette, hátrányos politikai megkülönböztetést tett a szocialista párt és más pártok között. Ez a diszkrimináció nagymértékben korlátozza a párt esélyeit a közéletben, és hátrányosan érinti a párt részvételét a többpárti parlamenti demokráciában. Mindezekre tekintettel indítványozó szerint a Tv. címe és preambuluma ellentétes az Alkotmány 3. §-ában és a 70/A §-ában megállapított rendelkezésekkel, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 'szellemével' is.”„A Tv. kifogásolt címe 'az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról', a preambuluma pedig a 'szabad választásokat megelőző korszakhoz kötődő társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról' szól.A Tv. módosított 1. §-a úgy rendelkezik, hogy a Magyar Szocialista Párt (mint a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódja), a Demokratikus Ifjúsági Szövetség és tagszervezetei (mint a Kommunista Ifjúsági Szövetség jogutódjai), a Magyar Úttörők Szövetsége, a Társadalmi Egyesülések Szövetsége (mint a Hazafias Népfront jogutódja), az Országos Béketanács, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Nők Országos Szövetsége, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a Magyar Honvédelmi Szövetség (a továbbiakban: elszámoló) vagyonával köteles elszámolni.”„Az MSZP vagyonelszámoltatásával összefüggésben az Alkotmánybíróság utal arra az elbírálás szempontjából is lényeges – a Tv.-ben és indokolásában nem szereplő – körülményre, hogy a Tv. megalkotását megelőzően e tárgykörben országos népszavazásra került sor.Az Országgyűlés 25/1989. (XI. 20.) OGY határozatával állampolgári kezdeményezésre – a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény (Ntv.) 10. § (1) bekezdése alapján – a népszavazás megtartását rendelte el többek között abban a kérdésben, hogy 'Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról?' A népszavazás eredményét megállapító 41/1989. (XII. 27.) OGY határozat szerint e kérdésben az érvényes 4 314 550 szavazatból az igen szavazatok száma 4 114 994 (95,37%), a nem szavazatok száma pedig 199 556 (4,63%) volt.”A népszavazás eredménye tehát egyértelmű igényt fejezett ki az MSZMP vagyonának elszámoltatására. A népszavazás eredménye pedig – az Ntv. 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján – az Országgyűlésre kötelező. Ebből következően tehát az MSZP, mint az MSZMP jogutódja, vagyonelszámoltatására a törvényhozó nemcsak jogosult, hanem köteles is.„A Tv. tehát az MSZP-t is kifejezetten, mint az MSZMP jogutódját, kötelezi vagyonelszámoltatásra. Az MSZP az MSZMP jogutódságát az elfogadott alapszabályai szerint vállalta. Az MSZP alakuló kongresszusán elfogadott alapszabály 47. szakasza, a II. kongresszuson megállapított alapszabály 49. szakasza szerint ”A párt Magyar Szocialista Pártként való újjáalakulásával fenntarja jogi személyiségének folytonosságát.„ A jogutódlás vállalásából pedig az következik, hogy a jogutód viselni tartozik – a vagyon tekintetében is – az ebből származó előnyös és hátrányos következményeket. A párt tagjai a párttagság önkéntes vállalása és az alapszabály alapján viselik az MSZP általános és a jogutódlással kapcsolatos megítélését is.”„Az Alkotmánybíróság emellett indokoltnak tartja a következőket megjegyezni. A Tv. 6. és 7. §-ában a vagyonelszámolásra, valamint ezzel öszszefüggően az Országgyűlésnek történő beszámolásra és javaslattételre megállapított határidők lejártak. A vagyonelszámoltatás lezárásának elhúzódásából fakadó ideiglenes és bizonytalan állapot hátrányos lehet az alkotmányosan működő párt helyzetére.”