A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a középiskolákban az idén először alkalmazott központi írásbeli feladatlapok erősen kifogásolhatók. A felvételi vizsgán nem az életkoruknak megfelelő feladatlapot kellett kitölteniük a 6 és 8 osztályos gimnáziumba jelentkezőknek. A PDSZ szerint az adatlapok minősége és tartalma teljességgel elfogadhatatlan, és nemcsak a gyerekeknek, de a javítókulcsok használhatatlansága miatt az oktatóknak is kudarc. Az Oktatási Minisztérium közleménye szerint a feladatlapokat egy munkacsoport állította össze, amelyben értékelési szakemberek, közép- és általános iskolai tanárok vettek részt. Az új központi, írásbeli felvételire az egyes intézményekben tapasztalható többszörös túljelentkezés miatt volt szükség. Ezekben az iskolákban a felvételről más módon nem lehet dönteni. Az új rendszer kizárólag a készségek, képességek és nem a lexikális tudás felmérésére irányul.A minisztérium és a szakszervezet feltehetően lerendezi majd egymás között a feladatlapokról kialakult vitát. Bármelyik félnek van azonban igaza, végtelenül elkeserítő magának a felvételiztetésnek a ténye. Nekem Bohumil Hrabal megrázó írását idézi a futóversenyről, amelynek végén a csemetéiket egyre nagyobb teljesítményekre sarkalló szülők megtépik egymást, és önmagukból kivetkőzve üvöltenek az egészből semmit nem értő gyerekekre, ha azok néhány méterrel elmaradnak társaik mögött. Meggyötörve, megalázva, elkeseredve kullog mindenki haza a versenyről.Sokat beszélgettem annak idején a hatosztályos gimnáziumok bevezetésekor intézményvezetőkkel. Az általános iskolák igazgatói tartottak attól, hogy eljelentéktelenedik a két utolsó évfolyam, ha csak azok maradnak ott, akik eleve gyengébb eredményeik miatt, még gondolatban sem foglalkoznak a továbbtanulással. A gimnáziumok igazgatói pedig nyugtatgatták őket, miközben már dörzsölték markukat az ő zsebükbe vándorló fejkvótára gondolva. A higgadtabbak már akkor is azt mondták: majd az élet eldönti, mekkora szükség van játék helyett hajtásra, különórákra, nyelvvizsgára kényszeríteni már 10-12 éves korban a tanulókat. És az élet döntött. Ha a szülő karriert, jól fizető állást, sikert remél gyermekének, akkor úgy gondolja, nem lehet elég korán elkezdeni a felkészülést.Irány tehát minél előbb valamelyik jó nevű gimnázium! Nem lehet tudni, mi lesz ennek az ára. Lehet, hogy így van ez jól, lehet, hogy többet árt a gyerekeknek, mint használ. De az tény, ha már tízéves korában sikertelen felvételikkel frusztráljuk a jövő nemzedéket, jelentős hányadukat eleve kudarcra ítélve a versenyeztetéssel, az csak rosszat jelent a társadalom számára. Nem tehet ugyanis ez a nemzedék arról, hogy nincs elég férőhely bizonyos intézményekben, másokat pedig régen be kellett volna zárni kihasználatlanságuk miatt. Ráérnének megtanulni a versenyzés kegyetlenségét közelebb érve a felnőttkorhoz. S akkor nem kellene rossz feladatlapok negatív hatásain vitatkozni szakszervezeteknek és minisztériumnak.
origo.hu
Kihúzták az ötös lottót
