Meddig épülhet a „feketeváros”?

Január elsejétől módosult a munkaügyi ellenőrzési tör-vény, és megszületett a külföl-diek magyarországi foglalkoztatásáról szóló új rendelet is, illetve mától hatályos az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet is.- Ezek az új jogszabályok már tartalmazzák azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyekkel nagyobb hatékonysággal végezhetjük munkánkat. Nemcsak pontosították teendőinket, hanem új tartalommal, szélesebb körben, nagyobb hatáskört ruháztak ránk a törvényalkotók. Újdonság, hogy az a munkáltató, aki engedély nélkül foglalkoztat külföldi állampolgárt, nem csak a foglalkoztatási törvény alapján vonható felelősségre – mondta Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) Fővárosi Felügyelőségének igazgatóhelyettese.Megbírságolt extraprofitA rajtakapott törvénysértő munkaadó büntetésként a dolgozónak fizetett munkabér kétszeresét köteles befizetni, de ez az összeg nem lehet kevesebb, mint a mindenkori minimálbér ötszöröse. A munkáltató személy szerint is felelősségre vonható. Ez a munkaadónak újabb százezer forintjába kerülhet.A feketemunkásokat foglalkoztató vállalkozók magatartása tudatos, hiszen az extraprofit elérése motiválja őket. A feketemunkások után nem kell járulékot fizetni, a dolgozókat nem illetik meg szociális juttatások (betegállomány, szabadság, utazási kedvezmény), valamint a vállalkozó gazdasági produktumára sem derül fény, így természetesen azután sem fizet adót.- Napjainkban már külön „szakosodtak” a feketegazdaságból – nem is rosszul – élők: vannak, akik az itt lévő, de munkavállalási engedély nélküli külföldieknek szereznek munkát, mások a határ túloldalán toboroznak szakembereket „magyarba”. Szép számmal akadnak olyanok is, akik reggel érkeznek Magyarországra, és este már el is hagyják hazánk területét, de vannak, akik hoszszabb időt töltenek itt – tájékoztatott Papp István.A felügyelőség munkaprogramot állított fel, amelyben az utóbbi évek tapasztalatai alapján a legkritikusabb ágazatok (vendéglátás, kereskedelem, építőipar) célirányos ellenőrzését és feladataikat határozták meg. A felügyelők komoly eredményeket remélnek – nem alaptalanul – a közérdekű és a panaszbejelentések kivizsgálásától. A bejelentések száma évről évre növekszik.Az ellenőrzések alkalmával a felügyelők elképesztő állapotokat tapasztalnak: a munkaadók írásba foglalt munkaszerződés nélkül, külföldiek esetében munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatják alkalmazottaikat, nem vezetik a munkaidő-nyilvántartást, nem fizetik ki a munkavállalók jogos járandóságát.- Amíg a munkaadó és a munkavállaló „egy hajóban evez”, addig nem jelent problémát számukra a törvénytelen magatartás. De amint az alkalmazott balesetet szenved vagy elbocsátják, rögtön érvényesíteni akarja jogait, és készségesen bevallja, hogy őt bizony törvénytelenül alkalmazták. Számtalan esetben találkozunk olyan munkaszerződéssel, amelyet csak az egyik fél írt alá, így az nem tekinthető munkaszerződésnek, csak egyoldalú jognyilatkozatnak. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkaviszony kezdetét, de ha ezt a felek nem teszik meg, akkor az a szerződés aláírását követő nap – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes.A felügyelőknek nagy segítséget jelent a társadalombiztosítási törvény, amely előírja a munkáltatónak: a munkakezdés napján köteles igazolást adni a munkavállalónak arról, hogy az ő alkalmazásában áll. Ahol feketén foglalkoztatnak alkalmazottakat, ott az APEH jogosult a vállalkozó tevékenységének felfüggesztésére vagy a vállalkozás bezárására is. A múlt évben az adóhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért hetven esetben rendelte el a vállalkozás bezárását, míg tíz esetben a tevékenység felfüggesztéséről határozott. Papp István szerint míg a fővállalkozók még pályáztatások útján jutnak a megbízásokhoz, addig az alvállalkozók közül már többnyire az kapja meg a megbízást, aki a legkedvezőbb árat ajánlja. Az alvállalkozók többek között ezért is foglalkoztatnak illegális munkásokat. Azokat az illegális külföldi munkavállalókat, akiket a felügyelők tetten érnek, a rendőrség kiutasítja az országból. Sok külföldivel a megbízók gazdasági társaságot (bt.-t) alapíttatnak, majd a lebukás pillanatában egymásra mutogatnak, hogy ki is volt a valós munkaadó. Mivel a munkavállalót kiutasították, soha nem derül ki, hogy ki volt a megbízó. Sokszor hamis vagy lopott személyivel, hajléktalanokat felhasználva alapítanak céget. Papp István szerint megoldás lenne, ha a megbízónak kötelezően meg kellene győződnie – a Cég-infóban vagy referencia alapján – arról, hogy a megbízott vállalkozás valóban létezik.A fővárosban több mint kétszázezer gazdasági társaság és vállalkozás működik rengeteg telephellyel. Ezek ellenőrzését harminchat munkaügyi és huszonkilenc munkabiztonsági felügyelő látja el. Munkájuk nem veszélytelen, hiszen az ellenőrzöttek mindent elkövetnek a lebukás elkerüléséért. Az ellenőrzéseket követő napokban megszaporodnak a felügyelők ellen irányuló fenyegetések. Az ellenőrzések helyszínén a felügyelők személyi biztonságát rendőrök vigyázzák.Modern rabszolgaságHajnali hat órakor gördülnek ki a rendőrség telephelyéről a munkaügyi felügyelőket és a rendőröket szállító személygépkocsik és mikrobuszok. Szitáló esőben, negyedórás utazás után érkezünk az első górcső alá vett helyszínre, a III. kerületi Remetehegyi út egyik építkezéséhez. A többszintes „kastély” körül szorgos kezek teszik a dolgukat. A felügyelők arra keresik a választ, vajon legálisan foglalkoztatják-e a munkásokat az építkezésen, ezért a nappalinak nevezett táncterembe tessékelik a munkásokat, és elkérik azok igazolványait. Eközben a rendőrök átvizsgálják az épület helyiségeit, hogy nem rejtőztek-e el ott olyanok, akik inkább elkerülnék a hatóságokkal való találkozást. A helyszínen csak egy felelős személy, T. P. vállalkozó van jelen. Ő antidemokratikusnak nevezi az eljárást, és házkutatási parancsot kér a rendőröktől. A felügyelők közlik: joguk van a vizsgálathoz az ingatlan területén. T. P. most azt kifogásolja, hogy a rendőrök összejárkálták az egyébként saras, piszkos parkettát, majd azt sérelmezi, hogy az akció résztvevői „megszállták” az ingatlant. Mint mondja: „az adófizetők pénzéből, ez kerül az államnak sokba”, majd azzal az ötlettel áll elő, hogy inkább a munkakönyvet és a MIL-lapot kellene visszaállítani. Az ellenőrzés és az ötlet közötti összefüggést rajta kívül senki nem érti.A felügyelők gyorsak és pontosak: akinek rendben van a papírja, az már mehet is dolgozni. A rostán ketten fennakadtak, őket munkaszerződés nélkül foglalkoztatták. Munkaadójuk éppen a hőbörgő T. P. volt... A felügyelők szerint ez klasszikus példája a feketemunkának, és a vállalkozó százezer forint feletti bírságra számíthat.Mesék és drámákAz építkezésen két román állampolgárságú fiatalembert is találunk, de csak egyikük tud munkavállalási engedélyt mutatni. A felügyelők kérdésére a műkőcsiszoló szakember azt állítja: 22 500 forintot keres egy hónapban. A hatóság embereinek megjegyzésére, hogy az kevés lesz, mert már 25 500 forint a minimálbér, a fiatalember azonnal rávágja: – Igen, akkor 25 500 forintot kapok.A másik, szintén műkőcsiszoló fiatalembernek se munkavállalási engedélye, se munkaszerződése. Az őt alkalmazó cégtulajdonossal még csak nem is találkozott. A huszonhárom év körüli fiú a felügyelők kérdésére elmondja: egy munkatársa hívta az építkezésre, azon keresztül üzent a nagy hatalmú munkáltató, hogy óránként 150 forintot hajlandó neki fizetni. Az építkezésen naponta 10-12 órát kell keményen, sokszor szabadnap nélkül dolgozni. A felügyelők szerint ez maga a rabszolgatartás.Az erdélyi fiú kevés pihenőidejében többnyire ismerősöknél alszik, de volt már, hogy az egyik állomáson töltötte az éjszakát. A felügyelőknek most halkan csak annyit mond: „Édesapám novemberben meghalt, édesanyám beteg, az öcsém iskolába jár. Én tartom el őket. Most mit csináljak?” Aztán reszkető kézzel aláírja a jegyzőkönyvet.A fiút a rendőrök kikísérik az építkezés helyszínéről, majd az egyik rendőrautóba ültetik és elszállítják. Kitoloncolás vár rá.A következő ellenőrzés helyszíne csak néhány száz méterre van innen. Itt csak négyen serénykednek. Közülük háromnak rendben találtatnak az iratai, de a negyediknek nem. Ő azt állítja, van rendes főállása, és csak szívességből jött a falujából Budapestre dolgozni. A felügyelők egymásra néznek, és elmosolyodnak.A legálisan dolgozó szakemberek a felügyelők kérdéseinek kereszttüzében azt mondják, hogy a bérlistát aláírattatják ugyan velük, de sosem kapják meg.A következő helyszín a Folyondár utcai luxussorház építkezése. Az ingatlan kijáratait a rendőrség pillanatok alatt lezárja. Hamarosan hatvan-hetven munkás gyűlik össze az esőtől mocsárrá változott, fél focipályányi belső udvarban. Akiknek rendben vannak a papírjai, azok hamar visszatérhetnek munkaterületükre. De itt is akad egy háborgó: ő bizony munkából él, és ha nem dolgozik, akkor nem is keres – mondja. Így nem meglepő, hogy nem tudja magát igazolni.Összesen hat munkásnál nincs igazolvány. A rendőrök felírják adataikat, hogy a központtal ellenőriztessék. A bediktált adatok helyesnek bizonyulnak, a rendőrök meg elnézőnek: a munkások visszamehetnek dolgozni.A munkaügyi ellenőrzésen végül négy, munkavállalási engedély nélkül Magyarországon lévő ukrán akad fenn. Elmondásuk szerint tíz napja dolgoznak hazánkban, Békásmegyeren laknak, de a címüket nem tudják, hiszen hozzák-viszik őket. Jelen esetben a fővállalkozó szerződést kötött az alvállalkozóval: a szerződésben a felek megállapodtak, hogy a megbízó egy munkás után óránként 450 forintot fizet az alvállalkozónak. Háromszor annyit, mint amennyit az alvállalkozó fizet a munkásoknak, hiszen az ukránok bevallották: 150 forintos órabért ígértek nekik. Munkaszerződésük nincs: „A főnök azt mondta, hogy próbaidőn vagyunk, és akkor nem kell szerződés” – magyarázzák.A felügyelők szerint az alvállalkozónak 500-600 ezer forintjába fog kerülni, hogy munkavállalási engedély nélküli külföldieket foglalkoztatott. Az ukránok szervezetten érkeztek hazánkba: vonattal jöttek, de az állomáson már várta őket a munkáltató embere.Az érem másik oldalaA mai ellenőrzés véget ért. Látva az eseményeket, egy jó nevű kivitelező vállalat három munkása megállít. Kérdés nélkül ömlik belőlük a szó: jó lenne, ha sűrűbben tartanának ellenőrzéseket, hiszen a sok engedély nélkül, feketén munkát vállaló segéd- és szakmunkás olcsóbb bérért is szerződik, mint ők. Saját munkaadójuknak sokkal nehezebb a helyzete, hiszen a szabályokat betartja. Nekik az utolsó fillér is adóköteles, és nyolc óránál többet nem dolgozhatnak. A munkások szerint az illegális munkavállalók ellehetetlenítik a becsületes vállalkozókat, vállalkozásokat és azok alkalmazottait.Nemsokára itt a tavasz, és a rügyfakadással együtt megnő az építkezések száma is. A szigorodó szabályok és a sűrűbb ellenőrzések remélhetőleg gátat szabnak a „feketeváros” továbbépülésének.