időjárás 12°C Amália 2022. október 7.
logo

Nőtt az MSZP-Fidesz közti különbség

2000.02.28. 23:00

A Marketing Centrum február végi közvélemény-kutatásának párttámogatottsági mutatói nem különböznek drámaian a december eleji adatoktól, ám összességükben jelentős változásról tudósítanak. A Fidesz lakossági támogatottsága két százalékkal csökkent, miközben az MSZP híveinek aránya három százalékkal növekedett.A pártok alsóházában ennél kisebbek a változások, ugyanakkor az összes megkérdezett körében a vezető kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt közötti különbség négyről kilenc százalékra növekedett. Ráadásul a szocialisták hívei mindig is lelkesebb szavazók voltak, mint a Fidesz támogatói, és ennek az a következménye, hogy ha tényleg „most vasárnap” lennének a választások, az MSZP nagy fölénnyel nyerne. A Tárki nemrégiben publikált, illetve a Gallup interneten elérhető felmérései ugyanakkor ettől eltérő tendenciáról számolnak be: szerintük csökken a különbség a két vezető párt között.A Marketing Centrum két legutóbbi adatfelvétele között eltelt időben egyetlen párt lakossági támogatottsága sem változott ennél nagyobb mértékben.A két legnagyobb párt – legalábbis szociológiai értelemben – változatlanul néppárt. Ez azt jelenti, hogy minden társadalmi-demográfiai csoportban e két párt támogatottsága a legmagasabb. Ugyanakkor a Fidesz támogatottsága a 18–29 éves korosztályban és vidéken magasabb az átlagosnál, míg az MSZP a 46 évnél idősebbek körében, illetve a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban kiugróan népszerű.A tényleges választásoktól távoli időpontokban a polgárok eléggé másként viszonyulnak a pártokhoz, mint akkor, amikor valós döntési helyzetbe kerülnek. Ennek ellenére a választásoktól távoli időpontokban is érdemes megnézni, hogy miként alakulnak a párttámogatottsági mutatók a „biztos pártválasztók” körében. A tényleges választásokat ugyanis azok döntik el, akik elmennek szavazni, és érvényes szavazatot adnak le valamelyik pártlistára, illetve jelöltre.Ezt a sokaságot pedig azok modellezik a legjobban, akik biztosra ígérik a választási részvételüket, és van preferált pártjuk. Ebben a körben nagyon nagy lett a különbség a két legtámogatottabb párt között. Ha tényleg „most vasárnap” lennének a parlamenti választások, akkor az MSZP körülbelül 17 százalékkal nyerné az első fordulót, és ez már olyan nagy előny, amit csak nagyon kevés helyen lehetne megfordítani a második fordulóban, bármilyen jól működne is a jobboldali pártok összefogása. Annál inkább is, mert a legnagyobb kormánypárt potenciális szövetségesei továbbra is gyengélkednek. Annak ellenére, hogy nagyon kicsit növekedett az FKGP és az MDF támogatottsága.A ’98-as választások előtt februárban volt csúcson az MSZP. Ám ekkor hivatalosan is beindult a választási kampány, amiben a Fidesz sokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint az összes többi párt. A Marketing Centrum nagyon pontos előrejelzést készített a ’98 májusi első forduló listás eredményeire. Az előrejelzés alapjául szolgáló felmérésünk tanulsága szerint a választások idején 23-23 százalék volt a két legnagyobb párt támogatottsága. Ám az első fordulót – mint az köztudomésú – kis többséggel megnyerte az MSZP. Híveik szavazókedve ugyanis már akkor is nagyobb volt, mint legfőbb kihívóik támogatóié. Előnyük viszont csekély volt, és ezt a legtöbb helyen ledolgozta a második fordulóban a jobboldali pártok összefogása. A választások megnyerése után ugrásszerűen megnövekedett a legnagyobb kormánypárt lakossági támogatottsága, és ez a többlettámogatottság kitartott egészen tavaly nyárig. A „győzteshez húzás” a magyar közvéleményre is régóta jellemző sajátosság.Annak idején az MDF-nél és az MSZP-nél is megfigyelhető volt a jelenség. A Fidesz viszont elődeinél sokkal tovább meg tudta őrizni többlettámogatottságát, és csak tavaly szeptemberre álltak vissza a pártok a választások idején „mért” szintre. Szeptember és december között nem történt érdemi változás, így a mostani felmérésnek arra a kérdésre kellett választ adnia: hosszabb távra is stabilizálódik-e a pártok tábora, vagy folytatódik az ellenzék térnyerése. Jelen felmérésünk egyértelműen ezt az utóbbi feltevést támasztja alá.Ugyanakkor a pártpolitikai erőtér most sokkal kevésbé képlékeny, mint az előző ciklusok hasonló időszakában volt. A megkérdezettek fele kitartott az emlékezete szerinti ’98 májusi pártja mellett, és csak a tizedük váltott pártot. Ráadásul az előző ciklusban a pártváltók többsége a kormányoldalról áramlott az akkori ellenzék felé, most viszont nagyobb a jobboldali pártok közötti mozgás, mint kormányoldalról az ellenzék tábora felé tartó.Másfelől a Fidesz hívei kevésbé elkötelezettek saját pártjuk felé, mint az MSZP támogatói. Ez nemcsak abból derül ki, hogy alacsonyabb a szavazókedvük, hanem abból is, hogy az MSZP támogatóinak 69 százalékával szemben a Fidesz támogatóinak mindössze 52 százaléka „biztos” abban, hogy 2002-ig kitart mostani pártja mellett. A legelkötelezettebbek egyébként a Munkáspárt hívei, a legkevésbé elkötelezettek pedig a MIÉP támogatói. A MIÉP jelenlegi hívei közül csak minden hatodik, hetedik biztos abban, hogy 2002-ben is a MIÉP-re fog szavazni, míg a Munkáspárt támogatóinak közel kétharmada úgy véli, hogy még évtizedek múlva is a Munkáspártra fog szavazni. Ha ezt egybevetjük azzal, hogy ’98-ban csak közvetlenül a választások előtt vált kimutathatóvá, hogy Csurka István pártja átjut majd a parlamenti küszöbön, akkor megkockáztathatunk egy felvetést: a jobboldalon több a stratégiai szavazó, mint a baloldalon. Stratégiai szavazókon azokat értve, akik alapvetően eszmerendszerekhez kötődnek, nem konkrét pártokhoz, és akik így sokszor csak tényleges döntési helyzetben, az utolsó pillanatokban döntik el: konkrétan melyik párt neve mellé teszik az x-et. Főleg azért, mert nem tudják előre: melyik pártnál „hasznosul” majd a legjobban a voksuk.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.