Uniós vaklárma Haider miatt?

A néhai szovjet pártfőtitkár nevéhez fűződő Brezsnyev-doktrínára utalva „Brüsszel-doktrínának” nevezi a Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkírója az Ausztria diplomáciai elszigetelésére irányuló EU-határozatot.Berthold Kohler szerint a döntés nem csupán páratlan az unió történetében, egyedülállóan túlzó is; olyan politikai rövidlátásról tanúskodik, amilyenre nemigen akad példa.„Haider és az FPÖ ugyan nem tartozik a demokrácia kirakatába illő mintadarabok közé... Csakhogy fasiszta démonnak vagy kezdő Hitlernek sem lehet mondani, noha belföldi ellenfelei és számos derék külföldi antifasiszta ilyennek állítja be... Az FPÖ soha nem tért le az ausztriai demokratikus konszenzus útjáról; ezt megerősítette néhány hete Klestil államfő és Klima kancellár is, aki a szabadságpárt hiábavaló kirekesztését célzó évek után el tudta volna fogadni, hogy az FPÖ támogatásával jusson többséghez pártja a parlamentben. A két párt nézetei a külföldiekkel szembeni politikát illetően közel állnak egymáshoz – mellesleg nem túl távol az e téma kapcsán vallott francia állásponttól. Különösen az kelt megütközést, hogy egy eddig feddhetetlen demokráciaként számon tartott EU-országot máris páriaként kezelnek, még mielőtt az alakuló kormány előterjesztené programját. Több – igaz, nagyobb és ezért nehezebben bírálható – EU-államban viseltek már kormányzati felelősséget jobb- és baloldali szélsőségesek, mégsem jósolta senki a demokratikus Nyugat hanyatlását. Még Németországban is akadt rá példa, hogy egykori utcai harcosok megtisztulási folyamaton mentek keresztül (burkolt célzás Joschka Fisc-her külügyminiszterre – a tud. megj.). Hallatlan botrány, hogy egy érett és stabil demokráciát fejlődő országhoz hasonló módon kezelnek és pirongatnak, mintha attól kellene megóvni, hogy visszazuhan a nemrég lerázott diktatúrába – írja a cikk szerzője.A nyomásgyakorlásnál hatásosabban aligha tudná az EU támogatni az FPÖ elnökének választási hadjáratát. Ha viszont Schüssel nem hátrál meg, és Haider elfogad egy olyan bel- és külpolitikát, amilyennél jobbat egy zöld külügyminiszter sem tudna kitalálni, akkor a brüsszeli kerekasztal lovagjai kénytelenek lesznek beismerni, hogy elcsépelt előítéleteknek ültek föl hisztériás rohamukban.Szociáldemokraták és hatalomváltás című kommentárjában az Európai Unió politikáját bírálja a Neue Zürcher Zeitung, mondván: a demokráciához alapvetően hozzátartozik, hogy kormányok váltják egymást. Az Európai Unió legtöbb országában most szociáldemokrata kormányok vannak hatalmon, és ez a trend tört meg azzal, hogy Ausztriában hosszas kormányzás után ellenzékbe szorult a szociáldemokrata párt. Minderre azonban szabad és demokratikus választások után került sor. Erre válaszul az európai szociáldemokrata elvtársak fenyegetőző kampányba kezdtek, az utcára mobilizálták az embereket, morális felháborodást szítottak, felmagasztalva az európai értékközösséget – írta tegnapi elemzésében a svájci lap. Hozzátéve: már magát az Ausztriában való síelést is halálos bűnnek állítják be. Ugyanakkor Európa nem egy rózsaszínű katekizmus előírásai szerint él, és az Európai Unió nem egy baloldali internacionálé, de nem is egy keresztény helyi egyesület.A Neue Zürcher Zeitung megjegyzi: az EU – amely nem egy kifejezetten demokratikus intézmény – akkor is együtt fog működni Ausztriával, ha a tagállamok többsége befagyasztja a kétoldalú kapcsolatokat. Az unió tizennégy tagállama egyébként kettős játékot űz Ausztriával: potenciális vétségekért szankciókkal fenyegetik meg, másrészt együtt dolgoznak az alpesi országgal, mely nettó befizető ország, és nélküle az egész európai közösség építménye összeomlana.