A hősbariton tatár kánnak öltözött

A Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik kiemelkedő eseménye, hogy március 30-án a Budapesti Kamaraopera a Várszínházban bemutatja Orbán György operáját, a Pikkó hertzeget, amely a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatalánál elnyert pályázat alapján, egy 1793-ban, magyar nyelven írt librettó alapján készült. Egyik főszerepét, a tatár kánt Miller Lajos operaénekes alakítja. A Kossuth-díjas művész a hősbariton szerepek egész sorát énekelte itthon és külföldön, szépen zengő hangját, szuggesztív színpadi játékát a legnagyobb operaházak közönsége csodálhatta meg az elmúlt három évtizedben. Miller Lajos sokoldalú művész, akitől nem idegen a mai szerzők műveinek tolmácsolása sem. Számos lemezfelvételén is meggyőzi a zenerajongókat kifogástalan énektechnikájával, expresszív előadásmódjával. A várszínházi premierjéről és új portrélemezéről kérdeztük a kiváló operaénekest.- Nemrég jelent meg a Hungaroton kiadásában egy CD-je. Miért csak Verdi-szerepeiből készült a válogatás, hiszen ön többek közt Puccini, Mozart, Ros-sini, Giordano, Boito, Wagner legcsodálatosabb baritonfiguráit és életre keltette eddigi pályáján?- Ez tulajdonképpen a CD-változata egy korábban már megjelent Verdi-lemezemnek. Azon nem szerepelt az Attila, a Simone Boccanegra és a Végzet hatalma részlete. Maga a CD meglepetésnek készült januárra, harmincéves operaházi tagságom jubileumára és egyben a hatvanadik születésnapomra. Feleségem, Dobránszky Zsuzsanna operaénekesnő felvetése volt, és a felvételeket vele közösen választottuk ki. Szóló CD-ből ugyan ez az első, de korábban nagyon sok lemezem készült Giuseppe Patanéval, Lamberto Gardellivel a hazai operajátszásnak egy olyan korszakában, amelyre alig hiszem, hogy lesz még egyszer példa. E nagy vendégkarmestereknek köszönhetem, hogy a világ minden részébe hívtak, és a legkiválóbb dirigensekkel – Maazel, Mehta, Abbado – dolgozhattam együtt. No és Rosztropoviccsal és Visnyevszkajával, akik hozzásegítettek ahhoz, hogy az orosz repertoárból is játszhattam, mert idehaza csak az Anyeginben léptem fel. Szeretettel gondolok vissza arra az időre, amikor fiatalok voltunk, és hívott minket a rádió, a lemezgyár. A televízió teljes operákat rögzített velünk, és rendre be is mutatta. Olyan embereknek, mint a már sajnos elhunyt Bánki László, szívügye volt tévés munka. Lehetőséget kaptunk olyan alakításokra is, amelyekre a színpadon nem volt mód, az én esetemben említhetem például a Rigolettót. Pályafutásom meghatározó szerzője Verdi, eddig összesen 14, döntően címszerepet énekeltem tőle. Erre büszke vagyok, mert kevés baritonistának adatik ez meg. Nem túlzás, ha úgy fogalmazok, a karrieremet köszönhetem a nagy olasz komponistának. A Machbeth volt az első nagy találkozásom a művészetével, amely igazán lélekemelő, páratlan a maga nemében.- Ön kortárs darabokban is gyakran énekel. Szívesen vállal el egy ilyen feladatot?- Minden felkérés alkalmával először megnézem, milyen a szerep, tetszik-e a muzsika. Egyszer nagyon megjártam egy Flavio Testi-művel. Elvállaltam benne egy szerepet anélkül, hogy előtte kontrolláltam volna. Nehéz volt a darab, iszonyatos megpróbáltatást jelentett a számomra. Azóta mindig előre áttanulmányozom az anyagot. A teljesen atonális zenei világokat nem tudom a magamévá tenni.- Hasonlóan járt el a mostani operabemutató előtt is? Milyen figurát alakít Orbán György Pikkó hertzeg című darabjában?- Szokásomhoz híven most is előre megnéztem a kottát, ismerkedtem a muzsikával. Azt hiszem, aki a modern zene jegyében jön el erre az ősbemutatóra, az csalódni fog. Nem úgy modern ez az Orbán György által komponált muzsika, ahogy a modernről beszélni szoktunk. Kellemes, fülbemászó, jól énekelhető. A kollégáimmal, az Operaház kiváló ifjú művészeivel, González Mónikával, Kovácsházi Istvánnal és a többiekkel együtt szívesen csináltuk. Örülnék neki, ha sok-sok előadást megérhetne, mert megérdemli. Az első magyar operáról van szó, amelynek a zenéje elveszett, a szöveg és a dramaturgia valamelyest megmaradt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egy teljesen új mű született. A tatár kán szerepét játszom, Jutka Perzsi apját, aki nem akarja az ellenség fiához hozzáadni a lányát, tehát egy Rómeó és Júlia-szerű történetről van szó. Van benne öngyilkosság, párbaj, bűbájosság. Kosztümös, cselekményes, kedves darab. A Liszt Ferenc Kamarazenekarral adjuk elő, Héja Domonkos karmester vezényletével. Az előadást Mol-dován Domokos, a Budapesti Kamaraopera művészeti vezetője rendezi.