Barak betartja minden ígéretét

Az izraeli kormány vasárnapi ülésén a miniszterek egyöntetűen a Libanonból való kivonulásról szavaztak. Ehud Barak miniszterelnök így betarthatja választási kampányában tett ígéreteit: hónapokon belül az izraeli hadsereg utolsó katonája is elhagyja Libanon területét.Tizennyolc évvel ezelőtt, 1982. június 5-én a Begin-kormány Salom Hágelil néven indította meg a libanoni offenzívát. Ezt követően 1982 szeptemberében már ezrek tüntettek az akkor még Kikar Malka Iszrael téren, amit később Rabinról neveztek el. Ezen a tüntetésen az akkori honvédelmi minisztertől, a mai Likud párt elnökétől, Ariel Sharontól azt követelik, hogy azonnal vonja ki az izraeli csapatokat Libanonból. 1985 júniusában a Simon Perez vezette izraeli kormány Libanon területéről visszavonul Dél-Libanonba, és létrehozza a biztonsági övezetet. 1993 júliusában a Számadás akcióról dönt az izraeli kormány, amit azért indított, hogy a Libanon területéről Izraelt lövő rakéták állásait felszámolják.1996 áprilisában a Harag gyümölcse néven újabb akciót indít az izraeli hadsereg Libanonba, ahol két hétig tartó heves harcok után részleges megállapodás születik Szíria támogatásával, amelyben a terroristák kötelezik magukat, hogy libanoni falvakból nem lövik az izraeli településeket. 1997 februárjában a Libanonba visszarepülő helikopterek ütköznek össze, és ennek következtében 73 izraeli katona veszti életét. Még ebben a hónapban megalakul a Négy anya mozgalom, és megkezdik a napjainkig tartó sztrájkokat: követelik az izraeli kormánytól gyermekeik azonnali hazatérését. 1999 márciusában a választási hadjáraton Ehud Barak, a Munkapárt miniszterelnök-jelöltje bejelenti, hogy egy éven belül Izrael kivonul Libanonból.A rövid történelmi áttekintés után érthető, hogy Izrael népe a Libanonból való azonnali kivonulás mellett kardoskodik. Hiszen a tizennyolc év alatt 1547 izraeli katona vesztette életét a pár naposnak induló hadművelet során. Izrael északi, határmenti városkáinak lakói maximálisan támogatják a kivonulást, de ugyanakkor arra emlékeztetik a kormányt és az újságírókat, hogy a libanoni akció kezdete előtt több alkalommal érte lakhelyüket terrortámadás Libanon és Szíria felől. A hadsereg és a kormány vezetői egyaránt meg vannak győződve arról, hogy a Libanonból történő kivonulás után is védelemre szorulnak és védhetők lesznek Izrael északi határai.Ám a nagy kérdés még mindig megoldatlan. Az elmúlt tizennyolc év alatt a dél-libanoni keresztény milicisták együttműködtek az izraeli hadsereggel. Pontosabban: az izraeli hadsereg támogatásával a keresztény milicistákból egy igazi hadsereg jött létre. Ruhájukat és felszerelésüket tekintve a látogató azonnal rájön, hogy egy Izrael-támogatta hadseregről van szó. A tizennyolc éven keresztül termőföldjeiket védő keresztény milicisták több katonát vesztettek. Most az a kérdés, hogy az izraeli hadsereg kivonulása után mi lesz velük és családtagjaikkal, hiszen a bejrúti kormány árulóknak tekinti őket. A francia miniszterelnök izraeli látogatásán szó volt arról, hogy a fent említett hadsereg vezetőit Franciaországban letelepítené. De hogy mi lesz azoknak a sorsa, akik az elmúlt tizennyolc év alatt naponta Izraelbe utaztak megkeresni mindennapi kenyerüket, még nem tudni. Lapunk kérdésére válaszolva az illetékesek csak annyit mondtak, hogy a dél-libanoni katonák sorsát nem a lapok hasábjain fogják megoldani.